Gyümölcsoltó Boldogasszony napjához kapcsolódva március 29-én Békásmegyer-Ófaluban a Szent József Házban (1038 Budapest, Templom u. 20.) nyílik meg Budapest első Tündérkertje. A program meghívóját ide kattintva tekintheti meg.
A mozgalom egyik kezdeményezője Szarvas József színművész az Alföldről indult, most a fővárosban él – közben otthonra talált Vas megyében, Viszákon is. A Pajtaszínház és Galéria ma már fogalom – és nem csak a megye életében. Szarvas József mindehhez tágan értelmezi a kultúrát: az irodalmon, a zenén, a képzőművészeten és a színházon túl szemléletet és életmódot ért rajta. Ennek a szemléletnek lényegi jellemzője a jövőbe mutató hagyomány. Ennek jegyében indította útnak – munkatársaival és barátaival – azt a Tündérkert-mozgalmat, amelynek nyomán Viszák után sok más településen régi-új gyümölcsfák növekednek; a remények szerint egészen a gyümölcsérlelésig.

Gondolatok a Tündérkertről és építéséről   Az emberi lényt élet és élőlények veszik körül. Még akkor is, ha nem tudunk róla és nem ismerjük fel, nem látjuk őket. Ma, amikor már több ember él a városokban, mint falun akkor a felismerés még nehezebb. Nem látjuk a minket körülvevő angyalokat, tündéreket, szárnyas lényeket. A fákról sem tudjuk, hogy egy szimmetria síkon állnak és lefelé is pont úgy néznek ki, mint a Föld feletti részük. Egyszerre nőnek a fény és sötétség felé. Az ősi kultúrák kettősségét a jin-jang tudást hordozzák magukban. Lehet, hogy valamikor beszélni és mozogni is tudtak. Őshonos nemesített gyümölcsfák. Mennyi szépség és misztérium van ebben a mondatban. Egy elvadult körtefát már nem lehet visszanemesíteni. Akkor mikor születtek és kik által? Milyen védett és őrzött kertekben éltek? Milyen tudás élt alkotóikban? Imhotep óta tudjuk, hogy az építész egy ősi beavatási szertartás egyik, ha nem a legfontosabb résztvevője. A téralkotás nem mindig a holt anyag életre keltése, megformázása, hanem az élő természet lehetett volna állapotának megidézése. Mert mi a különbség egy körtemplom vagy egy tisztás között? Teret, méghozzá szakrális teret alkot mindkettő. Egy több mint száz éves zabérő körtefa köré csillagot építeni, az vajon milyen tevékenység? A kérdéssort még lehetne folytatni, de nincs értelme. A válasz az időben az alkotásban van. És még mindig félünk a körülöttünk lévő személytelen intelligenciától és bürokráciától. Mert milyen szép lenne, ha az építés zenére, táncra történne. a tündérek zenéje, tánca mindig betöltené a Tündérkerteket. Szarvas József, Tenk László és Kovács Gyula törekvései ebbe az irányba mutatnak kiegészülve az építés drámájával. A Tündérkertekben ősépítmények születnek újjá a beoltott nemes gyümölcsfák között. És még egy gondolat: a felelősség. Az ott élő közösséget visszavonhatatlan felelősség terheli a születés pillanatától kezdve. Hiszen az ott élők az őrzők, a pásztorok. A Tündérkerteknek belső és nem külső erőre van szüksége az élethez. Isten éltesse Budapest első Tündérkertjét! 2014. január 15.   Csernyus Lőrinc