Népművészet, Néprajz
Hangszerművészet a Kárpát-medencében
A virtuális programban 12 dokumentumfilm (mesterek portréi, műhelyek és hangszerek bemutatásai) és 8 internetes fotókiállítás (fotómontázsok zenei aláfestéssel és szöveges ismertetőkkel a kiállításra szánt hangszerekről és képzőművészeti alkotásokról) kerülnek publikálásra 2020. november 30-ától heti rendszerességgel a Magyar Hangszermíves Céh YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán, valamint a Magyar Művészeti Akadémia honlapján és közösségi oldalain, továbbá a résztvevő szakmai szervezetek online felületein.
Liszt-mozaikok világpremier
A Stingray Classica, rangos nemzetközi klasszikus zenei csatorna április 24-én 21.00 órától tűzi műsorára a Magyar Állami Népi Együttes elmúlt ősszel Milánóban felvett Liszt-mozaikok című előadását. Ez az első alkalom, hogy magyar néptáncegyüttes táncfilmje nemzetközi zenei csatornán szerepel. Az előadás zenei szerkesztője Pál István Szalonna, rendező-koreográfusa Mihályi Gábor, az MMA levelező tagja.
„Egy-egy spontán tetszésnyilvánítás vagy az előadást záró taps… az előadó-művészet ettől él igazán" – interjú Zsuráfszky Zoltánnal
„Távolságot tartva nehéz a szoros néptáncfogást alkalmazni vagy csárdást táncolni" – mesél Zsuráfszky Zoltán az elmúlt hónapok színházi és táncpróbáiról. A Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja mégis optimistán sorolja jövőbeni terveiket: új bemutató, új játszóhely.(Kurucz Éva interjúja)
Elhunyt Almási István népzenekutató
Március 8-án, 86 éves korában – szülővárosában, Kolozsvárott – elhunyt Almási István Szabolcsi Bence-díjas népzenekutató, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Almási István az erdélyi magyar népzenekutatás első számú szaktekintélye volt, aki igen nehéz körülmények között a legmagasabb szakmai és erkölcsi igényeket kielégítő tudományos életművet hozott létre. Almási Istvánt a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Hegyet hágék, lőtőt lépék…
Száz éve született Erdélyi Zsuzsanna
1921. január 10-én született Erdélyi Zsuzsanna, az elmúlt fél évszázad magyar tudományos és művelődési életének megkerülhetetlen alakja, aki az elmúlt évtizedekben az archaikus népi imádságok műfaji leírásával, művelődéstörténeti, irodalmi, folklorisztikai elemzésével és közzétételével szerzett szakmai tekintélyt magának és a magyar tudománynak idehaza és határainkon túl is. Olyan ember és tudós, aki alázattal folytatta a nagy elődök, Bálint Sándor és Domokos Pál Péter munkáját: a magyar vallási kultúra feltárását. Archaikus imádsággyűjteménye, a Hegyet hágék, lőtőt lépék (1976) nélkül ma már nehezen tudnánk elképzelni nemcsak a magyar néprajz, hanem a magyar művelődés történetét is. És ami legalább ennyire fontos: szakma iránti alázatból, emberségből, hűségből, segítőkészségből mindhárman példaképek lehetnek.
Akinek a képzelet az igazi nyelve…
„Komoly jelet, és nagy feladatot kaptunk, hogy legbelül, magunkkal kezdjünk valamit" – összegzi a járvány eddigi tanulságait Petrás Mária. A Prima Primissima és Magyar Örökség díjas népdalénekes, keramikus, az MMA rendes tagja az utóbbi, pandémiás hónapokban is művészi tervein dolgozott. Legutóbb az online térbe költözött Héttorony Fesztiválon lépett fel, adventi kiállítására pedig festmények születtek. (Kurucz Éva interjúja.)