Kintorna és otthonka
A magyar dal napja a Pesti Vigadóban
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata hangversenyt adott 2024. szeptember 14-én, szombaton a Pesti Vigadóban a magyar dal napja alkalmából. A kezdeményezés – Presser Gábor ötletéből – 2008-ban indult útjára, az akadémia 2016-ban csatlakozott a rendezvénysorozathoz, amelynek legfőbb üzenete a kodályi gondolatot idézi: a zene mindenkié.
A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata hangversenyt adott 2024. szeptember 14-én, szombaton a Pesti Vigadóban a magyar dal napja alkalmából. A kezdeményezés – Presser Gábor ötletéből – 2008-ban indult útjára, az akadémia 2016-ban csatlakozott a rendezvénysorozathoz, amelynek legfőbb üzenete a kodályi gondolatot idézi: a zene mindenkié.
Kintornás dalok címmel ünnepelte a magyar dal napját a Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti Tagozata szeptember 14-én az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. „A zene része a mindennapjaink: a ma esti hangversenyen olyan dalokat, dalciklusokat hallhatnak, amelyek életigenlők, tréfásak, és megmutatják a zene játékos, humoros oldalát is" – köszöntötte a közönséget Seres Gerda, az est műsorvezetője.
Bartos Erika gyerekeknek írt, saját kezűleg illusztrált mesekönyvei igen népszerűek: gondoljunk akár a Bogyó és Babóca sorozatra vagy az ismeretterjesztő, rajzos könyveire. Gyermekversei talán kevésbé ismertek. Mikor – unokái révén – Nógrádi Péter kezébe került egy ilyen verseskötet, azonnal megragadta fantáziáját, és hamarosan öt dalból álló ciklus kerekedett belőle. A zeneszerző a játékok és állatok ábrázolásában élt a naturalisztikus zenei eszközök lehetőségeivel is, a ciklust záró Százlábú például 11/8-ados metrumban bokázik. Nógrádi Péter a dalokat abba az ismert vonulatba szánta, amelyet többek közt Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), Muszorgszkij: Gyerekszoba-ciklusa vagy Debussy: Children's Corner című művei képviselnek. Nógrádi Péter – Bartos Erika: Kifestőkönyv című dalciklusát előadta Meláth Andrea (ének) és Virág Emese (zongora).
A világjárvány miatti első lezárások idején a Magyar Állami Operaház arra kérte művészeit, hogy küldjenek videókat otthonról. A karantén-lét megpróbáltatásai ihlették Kutrik Bence zeneszerző dalát, amelyet feleségének, Balga Gabriella opera-énekesnőnek írt. Felhívta Lackfi Jánost, aki örömmel vállalta a felkérést, és megírta a dal alapjául szolgáló Otthonka című verset. Ebből készült egy szellemes videó a házaspár dunabogdányi otthonában, amely csaknem hetvenezres megtekintésnél jár. A magyar dal napján a közönség élőben hallgathatta meg Kutrik Bence és Lackfi János Otthonka című dalát Balga Gabriella és Szokody Anikó zongoraművész előadásában.
Az 1990-es évek végén született Vajda János Három dal Szőcs Géza soraira című ciklusa, amely ismét az ősbemutató két nagyszerű művészének tolmácsolásában csendült fel a Vigadóban. A zeneszerző a darab megírása idején többször is beszélgetett a verseket jegyző Szőcs Gézával, aki a harmadik versben, az Éjszakai látogatóban még arra is hajlandó volt a kedvéért, hogy változtasson a szövegen, sőt engedélyezte, hogy a darab befejezése – egy zenei poén kedvéért –teljesen eltérjen az eredetitől. Meláth Andrea és Virág Emese előadásában elhangzott a Virradat a víz alatt, A holnapi nap és az Éjszakai látogató.
Csemiczky Miklós Aprócska-dalok című dalciklusa Selmeczi György 70. születésnapjára készült Várady Szabolcs verseiből. Mivel a zeneszerző – ahogyan ő fogalmazott – aprócska ajándékáról volt szó, ezért olyan verseket válogatott össze, amelyek mókásak és rendkívül szellemesek. Várady Szabolcs költészetében szép számmal akad ilyen jellegű vers. Az Aprócska-dalok cím pedig igazán kifejező, mivel valóban nagyon rövid kis dalok hangzottak el Meláth Andrea és Virág Emese előadádában.
A Csokoládé 2010-ben Molnár Ágnesnek készült, aki tanárának, Beischer-Matyó Tamásnak a zenetörténet hiányosságaként említette, hogy nincs megénekelve a csokoládé iránti imádat. Meg is állapodtak, hogy pótolják az említett hiányt. Mechler Anna a zeneszerző felkérésére megírta könnyed, játékos versét, amely egyszerre szól a csokoládé szeretetéről, illetve az ebből fakadó érzéki örömökről – vagy esetleg valami sokkal frivolabbról –, amint erről a közönség is meggyőződhetett Balga Gabriella és Szokody Anikó előadásában.
Tóth Péter képzeletbeli kintornás műsora 2017 novemberében született. A zeneszerző – saját bevallása szerint – régóta szeretett volna már ilyen félvilági, komolytalan, mégis komolyan vett művet írni. Kapóra jött a régi ismeretség Marton Árpád szegedi művészeti íróval, akinek a versei tökéletesen illeszkedtek a készülő dalciklus hangulatához. A már-már Weöres Sándort idéző gyors tételek (A verklis dala, Bogumil tánc, A rímkrereskedés) közé egy lírai szegedi tájkép – a Reggel a parton – került. Mind az énekszólam, mind a zongora faktúra a lied műfajának hagyományait folytatja. Tóth Péter és Marton Árpád Kintornás dalok című művét előadta: Meláth Andrea (ének) és Virág Emese (zongora).
A magyar népdal és a magyar népzene elemei fontos szerepet kapnak Kovács Zoltán életművében – sokszor nem is tudatosan, inkább csak akaratlan, ösztönös jelleggel. A szerző szerint a népi szövegek önmagukban is kis remekművek, amelyek szellemes megfogalmazásukkal, találó hasonlataikkal vagy éppen ízes nyelvezetükkel bűvölik el hallgatót. Ez a felismerés adta az ötletet Kovács Zoltánnak, hogy az eredeti népdalszövegeket önmagukban, a dallamaikról leválasztva használja fel. Így a saját zenei nyelvezetére ültethette át a textusokat, kiemelve a bennük rejlő végtelen temperamentumot és életerőt. A Hegyeskőnél foly a patak – Három dal népi szövegekre című darab az idei magyar dal napjára születtett. Az ősbemutatón Balga Gabriella (ének) és Szokody Anikó (zongora) előadásában csendült fel a három vidám dal.
A vérfarkas alapjául szolgáló verset nem kortárs magyar szerző, hanem Christian Morgenstern jegyzi. A 19. századi német költő munkásságának jelentős része groteszk, a verstani alapvetéseket gúnyoló költemény. A Der Werwolf is ezek egyike, Madarász Iván megzenésítésében igazán német nyelven kifejező, fekete humorú alkotás. Az est egyik különlegessége volt, hogy az énekest, Meláth Andreát ezúttal a zeneszerző kísérte zongorán.
Gyurkovics Tibor és Dubrovay László az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti Akadémia összejövetelein kötött ismeretséget, barátságot egymással. Különböző művészeti ágak képviselőiként inspirálóan hatottak egymásra, és találkozásaikból új közös művek is születtek. Így készült el a Cantata Aquilarum 1999-ben, majd hat évvel később az 1956 című oratórium. Gyurkovics Tibor verseinek sokféle mondanivalója arra ösztönözte a zeneszerzőt, hogy dalciklust is írjon a költeményeire. Miután kiválasztotta a verseket, Gyurkovics adta a ciklus címét. A magyar dal napja a Fecske-dalok ciklus három dalával – Kapaszkodom, Por-vers, Fecske – zárult a Pesti Vigadóban.
Tóth I.
Fotó: Walter Péter / MMA
Bartos Erika gyerekeknek írt, saját kezűleg illusztrált mesekönyvei igen népszerűek: gondoljunk akár a Bogyó és Babóca sorozatra vagy az ismeretterjesztő, rajzos könyveire. Gyermekversei talán kevésbé ismertek. Mikor – unokái révén – Nógrádi Péter kezébe került egy ilyen verseskötet, azonnal megragadta fantáziáját, és hamarosan öt dalból álló ciklus kerekedett belőle. A zeneszerző a játékok és állatok ábrázolásában élt a naturalisztikus zenei eszközök lehetőségeivel is, a ciklust záró Százlábú például 11/8-ados metrumban bokázik. Nógrádi Péter a dalokat abba az ismert vonulatba szánta, amelyet többek közt Schumann: Gyermekjelenetek (Kinderszenen), Muszorgszkij: Gyerekszoba-ciklusa vagy Debussy: Children's Corner című művei képviselnek. Nógrádi Péter – Bartos Erika: Kifestőkönyv című dalciklusát előadta Meláth Andrea (ének) és Virág Emese (zongora).
A világjárvány miatti első lezárások idején a Magyar Állami Operaház arra kérte művészeit, hogy küldjenek videókat otthonról. A karantén-lét megpróbáltatásai ihlették Kutrik Bence zeneszerző dalát, amelyet feleségének, Balga Gabriella opera-énekesnőnek írt. Felhívta Lackfi Jánost, aki örömmel vállalta a felkérést, és megírta a dal alapjául szolgáló Otthonka című verset. Ebből készült egy szellemes videó a házaspár dunabogdányi otthonában, amely csaknem hetvenezres megtekintésnél jár. A magyar dal napján a közönség élőben hallgathatta meg Kutrik Bence és Lackfi János Otthonka című dalát Balga Gabriella és Szokody Anikó zongoraművész előadásában.
Az 1990-es évek végén született Vajda János Három dal Szőcs Géza soraira című ciklusa, amely ismét az ősbemutató két nagyszerű művészének tolmácsolásában csendült fel a Vigadóban. A zeneszerző a darab megírása idején többször is beszélgetett a verseket jegyző Szőcs Gézával, aki a harmadik versben, az Éjszakai látogatóban még arra is hajlandó volt a kedvéért, hogy változtasson a szövegen, sőt engedélyezte, hogy a darab befejezése – egy zenei poén kedvéért –teljesen eltérjen az eredetitől. Meláth Andrea és Virág Emese előadásában elhangzott a Virradat a víz alatt, A holnapi nap és az Éjszakai látogató.
Csemiczky Miklós Aprócska-dalok című dalciklusa Selmeczi György 70. születésnapjára készült Várady Szabolcs verseiből. Mivel a zeneszerző – ahogyan ő fogalmazott – aprócska ajándékáról volt szó, ezért olyan verseket válogatott össze, amelyek mókásak és rendkívül szellemesek. Várady Szabolcs költészetében szép számmal akad ilyen jellegű vers. Az Aprócska-dalok cím pedig igazán kifejező, mivel valóban nagyon rövid kis dalok hangzottak el Meláth Andrea és Virág Emese előadádában.
A Csokoládé 2010-ben Molnár Ágnesnek készült, aki tanárának, Beischer-Matyó Tamásnak a zenetörténet hiányosságaként említette, hogy nincs megénekelve a csokoládé iránti imádat. Meg is állapodtak, hogy pótolják az említett hiányt. Mechler Anna a zeneszerző felkérésére megírta könnyed, játékos versét, amely egyszerre szól a csokoládé szeretetéről, illetve az ebből fakadó érzéki örömökről – vagy esetleg valami sokkal frivolabbról –, amint erről a közönség is meggyőződhetett Balga Gabriella és Szokody Anikó előadásában.
Tóth Péter képzeletbeli kintornás műsora 2017 novemberében született. A zeneszerző – saját bevallása szerint – régóta szeretett volna már ilyen félvilági, komolytalan, mégis komolyan vett művet írni. Kapóra jött a régi ismeretség Marton Árpád szegedi művészeti íróval, akinek a versei tökéletesen illeszkedtek a készülő dalciklus hangulatához. A már-már Weöres Sándort idéző gyors tételek (A verklis dala, Bogumil tánc, A rímkrereskedés) közé egy lírai szegedi tájkép – a Reggel a parton – került. Mind az énekszólam, mind a zongora faktúra a lied műfajának hagyományait folytatja. Tóth Péter és Marton Árpád Kintornás dalok című művét előadta: Meláth Andrea (ének) és Virág Emese (zongora).
A magyar népdal és a magyar népzene elemei fontos szerepet kapnak Kovács Zoltán életművében – sokszor nem is tudatosan, inkább csak akaratlan, ösztönös jelleggel. A szerző szerint a népi szövegek önmagukban is kis remekművek, amelyek szellemes megfogalmazásukkal, találó hasonlataikkal vagy éppen ízes nyelvezetükkel bűvölik el hallgatót. Ez a felismerés adta az ötletet Kovács Zoltánnak, hogy az eredeti népdalszövegeket önmagukban, a dallamaikról leválasztva használja fel. Így a saját zenei nyelvezetére ültethette át a textusokat, kiemelve a bennük rejlő végtelen temperamentumot és életerőt. A Hegyeskőnél foly a patak – Három dal népi szövegekre című darab az idei magyar dal napjára születtett. Az ősbemutatón Balga Gabriella (ének) és Szokody Anikó (zongora) előadásában csendült fel a három vidám dal.
A vérfarkas alapjául szolgáló verset nem kortárs magyar szerző, hanem Christian Morgenstern jegyzi. A 19. századi német költő munkásságának jelentős része groteszk, a verstani alapvetéseket gúnyoló költemény. A Der Werwolf is ezek egyike, Madarász Iván megzenésítésében igazán német nyelven kifejező, fekete humorú alkotás. Az est egyik különlegessége volt, hogy az énekest, Meláth Andreát ezúttal a zeneszerző kísérte zongorán.
Gyurkovics Tibor és Dubrovay László az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti Akadémia összejövetelein kötött ismeretséget, barátságot egymással. Különböző művészeti ágak képviselőiként inspirálóan hatottak egymásra, és találkozásaikból új közös művek is születtek. Így készült el a Cantata Aquilarum 1999-ben, majd hat évvel később az 1956 című oratórium. Gyurkovics Tibor verseinek sokféle mondanivalója arra ösztönözte a zeneszerzőt, hogy dalciklust is írjon a költeményeire. Miután kiválasztotta a verseket, Gyurkovics adta a ciklus címét. A magyar dal napja a Fecske-dalok ciklus három dalával – Kapaszkodom, Por-vers, Fecske – zárult a Pesti Vigadóban.
Tóth I.
Fotó: Walter Péter / MMA
