Barokk freskófestészet Magyarországon II.

Esztétikum és tudományos eredmények egy kötetben
 
Az első kötet után megjelent a második rész. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténet Tanszékének kutatócsoportja több éven át tartó munka keretében készítette el a magyarországi barokk freskófestészet emlékeinek korpuszát. Ennek segítségével a korszak hazánkban található teljes katalógusát csodálhatjuk meg. Egy évvel ezelőtt, 2019. decemberben mutatták be az első kötetet, amely Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye kincseit tárta az olvasó elé, ebben a műben pedig Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye mutatkozik be. Az albumokat Jernyei Kiss János, a PPKE Művészettörténeti Tanszékének egyetemi docense szerkesztette és az MMA Kiadó, valamint a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közösen adta ki.

Újabb kötetek a Pars pro toto sorozatban

A Pars pro toto kötetsorozat az MMA intézménycsalád idegen nyelvű művészetfilozófiai művek népszerűsítését megteremtő vállalkozása. Az MMA Kiadó és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet két legújabb darabja Thomas Leddy: Rendkívüli és mindennapi – A hétköznapi élet esztétikája című írása, aki művében egy nagyon zárt és lehatárolt esztétikai felfogást lazít föl azzal, hogy a hétköznapi élet jelenségeit is hozzárendeli az esztétika világához. A másik kis könyv Jean-Luc Nancy francia filozófus észrevételeit közli egy bibliai történet kapcsán. A Noli me tangere, 'Ne érints engem' arról szól, miért nem érinthette Mária Magdolna Jézust közvetlen feltámadása után. A művészetfilozófia határait sokszor elhagyó kötetek érdeklődésre tarthatnak számot nem csupán a szakma, hanem a művelt nagyközönség számára is.

A győri csoda nyomában

A Művészetelméleti Tagozat szakmai kirándulása

2020. október 16. és 18. között Győrbe látogatott a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata. A háromnapos tanulmányútra a tagozat tagjaihoz más tagozatból, valamint az MMA Titkárságáról és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetétől is csatlakoztak. Így alakult ki az a csapat, amely péntek kora délelőtt a kellemetlenül szitáló esőben megérkezett Győr legfontosabb komolyzenei helyszínére, a Richter terembe. Itt már jelen volt Kiss János, az MMA frissen megválasztott alelnöke, a Győri Balett korábbi igazgatója, aki a három nap során a tanulmányút győri házigazdája volt, valamint N. Mészáros Júlia győri művészettörténész is.

Beszélgetéssorozat az olasz–magyar kapcsolatokról

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata 2020-ban is folytatja immár ötödik éve megrendezett pódiumbeszélgetés-sorozatát, a Keddi kaleidoszkópot, mely négy pódiumbeszélgetésen az olasz–magyar kulturális kapcsolatokat járja körül. Az esteket a videófelvételnek köszönhetően utólag is meg lehet tekinteni az MMA honlapján. A pódiumbeszélgetések közös címe: Szálakat szőni nemzetek között – az olasz–magyar kulturális kapcsolatok jelene. A tavaszi félévben elmaradt, ezért őszre halasztott három beszélgetésre keddenként, október 13-án, november 3-án és december 1-jén várjuk a téma iránt érdeklődőket.

Közszolgálatiság – média – kultúra

Mindannyian ismerjük a kifejezést: közszolgálati média. De vajon tudjuk-e, mit jelent? Hogyan függ össze a közszolgálat, a média és a kultúra? Hogyan adhat élményt a közmédia? Ezekre a kérdésekre is választ keresett az a konferencia, amelyet 2020. szeptember 11-én szervezett a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata, és amely eseménynek az MMA-irodaháza adott helyt Budapesten. A legtöbb ember a „közszolgálatiság" hallatán valószínűleg egy unalmas, számára megfoghatatlan és körülírhatatlan fogalmat képzel el. Pedig a közszolgálatiság lényege egy szóval kifejezhető: értékközvetítés. A közszolgálati média feladata tehát az értékek körül forog. Értékteremtés, értékek felmutatása és annak közvetítése.