Tovább bővült a Kodály Intézet zenepedagógiai archívuma

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetében, Kecskeméten március 30-án adták át ünnepélyesen Szőnyi Erzsébet zeneszerző, a LFZE nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja zenepedagógiai gyűjteményét.
Szőnyi Erzsébet volt tanítványai, tisztelői és az Intézet hallgatóinak jelenlétében adta át gyűjteményét, ami könyvekből, kottákból és Szőnyi Erzsébet zenepedagógia munkásságára vonatkozó dokumentumokból áll. Az adomány tovább gazdagítja az archívumban megtalálható, jeles személyiségek, zenepedagógusok adományaiból, hagyatékaiból álló felbecsülhetetlen értékű külön gyűjteményt.
Az eseményen köszöntőt mondott dr. Vigh Andrea a LFZE rektora és dr. Nemes László Norbert, a LFZE Kodály Intézet igazgatója, az ünnepélyes átadást követő beszélgetést pedig Ittzés Mihály zenepedagógus, a LFZE Kodály Intézet nyugalmazott tanára, a MMA rendes tagja vezette.
Szőnyi Erzsébet
Budapest, 1924. április 25.
A hajdani nagyhírű Szilágyi Erzsébet Leánylíceum Kodály programjának szellemében tevékenykedő legendás énektanár és karvezető, Sztojanovits Adrienne tanítványaként szerezte Szőnyi Erzsébet életre szóló benyomásait, amellett, hogy Benczúr Aglája, a híres festő, Benczúr Gyula zongoratanár unokahúga a leendő zongorista, Laurisin Miklós, a Zeneakadémia zeneelmélet tanára pedig a leendő zeneszerző tudásának megalapozásához járult hozzá a magánórákon. Szőnyi Erzsébet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán több tanszakon is gazdagította tudását és szerzett diplomát: a középiskolai tanárképző (1944/45) és a zongora tanárképző (1945–1947) mellett – ahol Szegedi Ernő és Weiner Leó irányításával tanult – a legfontosabbak talán mégis a Viski János osztályában végzett zeneszerzői tanulmányok (1943–947) és Kodály Zoltán népzeneórái voltak. Még akadémistaként jegyezte el magát a pedagógus pályával, volt iskolája tanáraként, majd a Főiskola gyakorlóiskolájában, s végül a Főiskolán oktatta a leendő muzsikusok generációit 36 éven keresztül.
Pályakezdő éveiben nagy jelentőségű volt a párizsi Conservatoire-on töltött esztendő (1947–48), amikor Tony Aubinnél folytatta zeneszerzői tanulmányait. Nadia Boulangernál zongorakíséretet, Messiaennál esztétikai analízist tanult. Sokat köszönhetett Kodály Zoltán támogatásának, útmutatásának is. A Mester bizalmát jelezte az is, hogy az 1945–46-os tanévben helyettesítőjeként Szőnyi Erzsébetre bízta a népzene tanítását. További tantárgyaiban is szorosan kapcsolódott Kodály útmutatásaihoz: szolfézst és módszertant tanított s vezette a gyakorlati tanítást is. E meghatározó kapcsolatnak egyik fontos és szélesebb szakmai körben is hatásos eredménye az ötvenes években született meg A zenei írás-olvasás módszertana című munkában. Az évtizedes gazdag személyes tapasztalat s a zenei készségek általános fejlesztésére vonatkozó kodályi útmutatás a szolfézs keretében találkozott a gyakorlati szempontokat szem előtt tartó, a nyolcvanas években a legmagasabb fok zárókötetével bővített munkában, mely a nemzetközi szakirodalomban is ismert útmutatás.
A különböző tanszakokon (fúvósoktól a zeneszerzésig és a karvezetésig) számos tanítványa szerzett országos, sőt nemzetközi hírnevet. 1960-tól nyugállományba vonulásáig, 1981-ig vezette Szőnyi Erzsébet a középiskolai énektanár- és karvezetőképző tanszakot. Főiskolai oktatómunkája mellett részt vállalt a magyar zenei nevelési módszerek, a Kodály koncepció nemzetközi terjesztéséből is. Öt földrész számos országában tartott előadásokat, vezetett tanfolyamokat. De az ide látogató külföldiek képzéséből is kivette mindig a részét, többek között az Esztergomi Nyári Egyetem keretében általa alapított kurzusokon.
A magyar zenetanárok kitekintését is segítette Szőnyi Erzsébet, többek között a XX. század különböző zenei nevelési módszereinek ismertetésére írott könyvével. A zenei közéletben is szerepet vállalt s vállal: évekig volt tagja az ISME vezetőségének (1970–74 között alelnök) és a Nemzetközi Kodály Társaságnak; társelnöke a Bárdos Lajos Társaságnak és a Magyar Kodály Társaságnak.
De szóljunk a zeneszerző Szőnyi Erzsébetről is! Gazdag életműve szinte minden műfajt képvisel. A pedagógiai célú hangszeres és énekes daraboktól a kamarazenéig, a daloktól a zenekari alkotásokig (melyek között Orgonaversenye a műfaj reprezentáns magyar darabja); s külön ki kell emelnünk színpadi alkotásait, operáit, musicaljeit, s e műfajcsoportban a legnépszerűbbeket: gyermekoperáit. Friss zeneiségükkel, a gyermekhangokhoz és -lelkekhez közel álló világukkal méltán népszerű darabjai a repertoárnak. Főbb művei: 4 opera (Dalma, Firenzei tragédia, Adáshiba, Elfrida), zenés játékok, musicalek, balettzene, gyermekdarabok, oratóriumok (Babilon, A hazug katona), kantáták, zenekari művek (pl. 1. és 2. Divertimento, Musica Festiva, Allegro per orchestra), versenyművek zongorára illetve orgonára, kamaraművek, szólóhangszerre írott művek, dalok, kórusművek.
Szőnyi Erzsébet a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, 2006 óta a Pittsburgh-i Duquesne Egyetem (Egyesült Államok) díszdoktora. Zeneszerzői és zenepedagógiai munkássága elismeréseként 1947-ben Liszt-díjat, 1948-ban Rózsavölgyi-díjat, 1959-ben Erkel-díjat, 1964-ben Miskolc Város Művészeti Díját, 1966-ban Szigetvárért Emlékplakettet, 1969-ben Veszprém Város Díját, 1977-ben Budapest Főváros Művészeti Díját, 1993-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje kitüntetést, 1994-ben Apáczai Csere János-díjat, 1995-ben és 2004-ben Bartók–Pásztory-díjat, 2000-ben Kiváló Művész címet, 2001-ben Kodály Zoltán-díjat, 2004-ben Magyar Örökség díjat, 2006-ban Kossuth-díjat, 2007-ben Magyar Művészetért Kodály Zoltán Emlékdíjat kapott. 2011-ben Prima díjas lett, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze.
Ittzés Mihály
zeneakademia.hu
4 kwiecień 2017  |  szőnyi erzsébet kodály zoltán zenepedagógia