Dombormű a katyńi áldozatoknak
Németh János keramikusművész a katyńi áldozatokra emlékező domborművét avatták fel október 26-án Keszthelyen. A Balaton-parti város önkormányzata és a lengyel konzulátus a tragikus történelmi esemény áldozatainak tiszteletére szervezett emléknapot, ennek keretében leplezte le az alkotást Nagy Bálint polgármester, dr. Cséby Géza, Lengyelország tiszteletbeli konzulja és a művész, Németh János. Az emléktáblát dr. Udvardy György veszprémi érsek áldotta meg. A nemzet művésze alkotását a Kossuth utca 35. számú épület falán helyezték el.
Az alkotó elárulta: a keszthelyi önkormányzat és a lengyel konzulátus kereste fel májusban azzal, hogy az 1940-es katyńi vérengzés 80. évfordulója alkalmából készítsen egy emlékművet, mely a keszthelyi Fő tér saroképületére kerül. A II. világháború alatt sok lengyel menekült érkezett a balatoni városba, akiknek leszármazottai ma is aktív közösséget alkotnak. Innen jött az emlékmű gondolata, melynek egyik ötletgazdája az anyai ágon szintén lengyel származású Cséby Géza író (a Lengyel Köztársaság tiszteletbeli konzulja) volt.
Mint ismert, 1940. március 5-én tömeggyilkosság áldozatai lettek a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek. A több helyszínen elkövetett vérengzés húszezernél is több ember halálát okozta; a holttesteket titokban, tömegsírokban ásták el. 1943-ban a németek már rábukkantak az első jeltelen sírokra a Katyń közeli erdőkben (innen származik a katyńi vérengzés elnevezés is). Németh János új alkotása ennek a tragikus eseménynek állít emléket.
A keramikus a lengyel és magyar felirattal (1940 LENGYEL GOLGOTA) ellátott relief szimbolikájáról elárulta: a domb és a fák utalnak magára a helyszínre (és az azóta parkosított temetőre), ahonnan a tömegsírok előkerültek. A kereszt alatt pedig egy lengyel katonai sapka látható. A formázással a nyár végére végzett a művész, ezután a szétdarabolás (egészben ugyanis nem lehet kemencébe tenni a művet) és a kiégetés fázisa következett. Az egyes részleteket pedig már a dombormű végleges helyszínén építette újra össze a művész.
A Széchenyi és Kossuth utca kereszteződésében álló épületen látható mű a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával készült el.
Mint ismert, 1940. március 5-én tömeggyilkosság áldozatai lettek a szovjet hadifogolytáborokban raboskodó lengyel tisztek és főtisztek. A több helyszínen elkövetett vérengzés húszezernél is több ember halálát okozta; a holttesteket titokban, tömegsírokban ásták el. 1943-ban a németek már rábukkantak az első jeltelen sírokra a Katyń közeli erdőkben (innen származik a katyńi vérengzés elnevezés is). Németh János új alkotása ennek a tragikus eseménynek állít emléket.
A keramikus a lengyel és magyar felirattal (1940 LENGYEL GOLGOTA) ellátott relief szimbolikájáról elárulta: a domb és a fák utalnak magára a helyszínre (és az azóta parkosított temetőre), ahonnan a tömegsírok előkerültek. A kereszt alatt pedig egy lengyel katonai sapka látható. A formázással a nyár végére végzett a művész, ezután a szétdarabolás (egészben ugyanis nem lehet kemencébe tenni a művet) és a kiégetés fázisa következett. Az egyes részleteket pedig már a dombormű végleges helyszínén építette újra össze a művész.
A Széchenyi és Kossuth utca kereszteződésében álló épületen látható mű a Wacław Felczak Alapítvány támogatásával készült el.