Fotó: Bruzák Noémi / MTI

Kulturális konferencia az Országházban

A Magyar Művészeti Akadémia, a Lakiteleki Népfőiskola, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Magyar Képzőművészeti Egyetem és a Néprajzi Múzeum vezetői beszéltek az általuk irányított intézmény aktuális helyzetéről, szerepéről az Országgyűlés kulturális bizottsága által szervezett konferencián 2019. június 27-én az Országházban. Fekete György tiszteletbeli MMA-elnököt helyettesítve Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára felidézte, hogy az MMA 2011 vége óta működik köztestületi formában, azóta építette ki kultúratámogatási rendszerét.
Mint összegezte, az MMA-nak nyolc művészeti és egy elméleti tagozata jött létre, közöttük egyenlő arányban osztják szét a pályázati pénzeket. A tagozatok egyedi támogatási lehetőségei közé tartoznak a tagozati ösztöndíjak, valamint az összművészeti ösztöndíjak évi száz fiatal és középgenerációs művész vagy elméleti szakember számára. „Utóbbi havi bruttó 200 ezer forinttal jár három éven keresztül, ilyen hosszú távú támogatás korábban nem volt a hazai művészeti életben. 2014-től művészjáradékot is odaítélünk állami vagy művészeti elismeréssel rendelkező, 65 év feletti művészek, művészetelméleti szakemberek számára, emellett bevezettük a Nemzet Művésze címet is" – sorolta a főtitkár.
Mint elhangzott, az MMA 2014-ben vehette birtokba a Pesti Vigadót, 2014 óta részt vesz a Műcsarnok, 2016-tól pedig delegáltjain keresztül a Nemzeti Kulturális Alap működtetésében. Mindemellett kiadói tevékenységet folytat, valamint támogatja könyvek, CD-k, DVD-k, filmek, folyóiratok elkészítését, kiadását – magyar és idegen nyelven; kutatási tevékenységet folytat – Kutatóintézetén keresztül –, illetve támogatja felsőoktatási intézmények, MTA- és magán alapítású kutatóintézetek művészet- és kultúrakutatási programjait; továbbá konferenciákat, kiállításokat, előadó-művészeti esteket szervez és ezek megszervezését támogatja intézményein – Pesti Vigadó, Műcsarnok, Magyar Építészeti Múzeum, MMA Kiadó, MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet – keresztül; továbbá a hazai és nemzetközi művészeti és tudományos szakmai programokon (konferenciákon, kiállításokon, színházi eseményeken) való részvételt is egyaránt támogatja.
2012 óta kiépült a Magyar Művészeti Akadémia támogatási rendszere: meghívás útján nyújt működési támogatást művészeti (kulturális) civil szervezeteknek; pályázat által évi 200 milliós keretösszegű forrást biztosít művészeti programok megvalósításához, továbbá egyedi támogatási keretből is segíti programok megvalósítását.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke a népfőiskolai rendszer immár három évtizedes működtetéséről beszélt a konferencián. Hangsúlyozta: a lakiteleki központtal működő hálózat bebizonyította életrevalóságát és olyan közösségi helyet jelent, ahol fiatal és nem fiatal egyaránt szellemi és lelki felfrissülést kap.
Szólt arról, hogy a Kárpát-medencei hálózatban térségi, kistérségi és járási, illetve helyi népfőiskolák egyaránt működnek, több mint húsz értékfeltáró kollégium alakult. 2017 óta a népfőiskola vette át a Nemzeti Művelődési Intézetet, amelynek új épületét jövő tavasszal avatják Lakitelken.
A PIM főigazgatója, Demeter Szilárd szerint ma nem az írószakmai szervezetek döntenek arról, kiből lesz író és kiből nem, hanem két nagy kiadói konszern. A PIM-en belül létrejövő Petőfi Irodalmi Ügynökség olyan hely lesz, ahol az írók találkoznak az olvasókkal.
Radák Eszter, a Magyar Képzőművészeti Egyetem (MKE) rektora arról beszélt, hogy a képzőművészet a digitális korban teljesen másként működik, mint néhány évtizeddel ezelőtt, ugyanakkor az alkotókat nem szabad kiszolgáltatni a digitális eszközöknek, humanizálni kell az élményközpontúságot.
Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója előadásában arra fókuszált, hogy az intézmény a Liget Projekt keretében új épületbe költözik. A múzeum vezetője megjegyezte, hogy a Néprajzi Múzeum a Kossuth térről, a Kúria volt épületéből visszatér a Városligetbe, hiszen 1906-tól 1924-ig ott működött.
Fekete Péter államtitkár beszámolójában felidézte az idei Múzeumok éjszakája sikerét: Budapesten 134 ezer, vidéken pedig 170 ezer ember látogatott el a csaknem kétezer programra. Az államtitkár kiemelte, hogy a Múzeumok éjszakáját számtalan együttműködés teszi vonzóvá, hiszen ekkor a múzeumokban a zenekarok, a színházak és egyéb kulturális intézmények is rengeteg programmal jelentkeznek. A kormányzat mindegyik kulturális területen kijelöli a stratégiailag kiemelt intézményeket, amelyeket pluszfeladataik ellátásához kiemelt finanszírozásban részesít, de ez nem jelenti azt, hogy a további szakintézményekről vagy a független szféráról megfeledkezne.
Mint emlékeztetett, 2010-ben a központi költségvetés 172 milliárd forinttal támogatta a kulturális ágazatot, ez az összeg a 2020-as büdzsében már 578 milliárd forint lesz, ez az összeg pedig arányaiban európai összehasonlításban is kiemelkedő.
Fekete Péter hangsúlyozta azt is, hogy a működési költségek biztosítása minden intézménytípus esetén az alapító feladata, az állam azonban a tőle független intézményeknek is programtámogatást nyújt a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül.
L. Simon László, az Országgyűlés kulturális bizottságának egyik fideszes alelnöke, a konferencia levezető elnöke hozzászólásában nagy adósságnak nevezte a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók bérének rendezését.

A konferencia programja itt nyitható meg.