BUDAKALÁSZ MAGJA – 2018



a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
„BUDAKALÁSZ MAGJA – 2018"
nyílt, építészeti tematikájú pályázatot hirdet meg


1. A pályázat tárgya, célja
Tartalmi, építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattétel Budakalász Kálvária-domb terület hasznosítására. A Kálvária-dombon a feledésbe merült templom alapfalait a 2011–2012-ben a település közakaratára végzett ásatás hozta felszínre. Az Árpád-kori templom újraértelmezte, egyben új, nemes fényben világította meg a település helyösszefüggéseit, helyidentitásának origója lett. Ezen új helyzet hosszútávú kezelésére, a felmerült lehetőség élhető, közösségépítő hasznosítására keres termékeny gondolatokat a pályázat kiírója.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a részletes szakmai program helyszínének virtuális otthont nyújtó Budakalász Város Önkormányzata nem kapcsolja a jelen felhívást bármely kivitelezés vagy közvetlen megvalósítás céljához.

2. A pályázat előzményei
Budakalász történelmi központja felett, a Berdó-domb északi, meredekfalú nyúlványán, a Pilis hegység lábánál található a Kálvária-domb, melyet három kálvária kőkereszt jelölt. Az emlékezet nem őrizte meg a hajdani templom emlékét, a felméréseken, térképeken nem szerepel épített emlék. Kötődés nélküli utcanevek (Alsóvár, Felsővár), helyi legendák árkokról, falakról és egy '80-as években végzett feltárás táplálták azt a sejtést, hogy a hely a település szellemi magját jelentő emlékeket rejt. A sejtés beigazolódott, a Tomka Miklós régész vezette feltáró csapat egy középkori összehasonlításban nagynak mondható, toronnyal, boltozott karzattal, mellékkápolnával bővített egyhajós templom több korszakban átépített alapfalait tárta fel mintegy 2 méternyi törmelék és feltöltés alatt.
             

A kálvária a 2011-es feltárás idejében és napjainkban
 
Az alapfalakat szakszerű védelemmel látták el, a templom a műemlékvédelmi szinten megfelelő járófelületet kapott, a környezet az Önkormányzat rendezte: az elvárható minimum feltételek a környezetalakítás, a romok megmentése és bemutatása terén megvalósultak. A hely kedvelt lett, sarkában egyedi játszótér épült. A domb környezete is fejlődésnek indult: az északi kiszögelésen három földbe vájt pince kiboltozásával és összenyitásával színvonalas gasztro-kulturális központ jött létre. Az Önkormányzat régi terve, hogy innen indulva a Kálvária lépcsőn stációkat építsen a település polgárainak bevonásával. (Az erre vonatkozó tervek az ezredfordulón elkészültek, de pályázó gondolatai kifejtéséhez igazodó javaslattal állhat elő.)
A templom köveit – mint faragott haszonköveket – az építésekhez széthordták a XVIII. század közepétől, a hely szakrális emlékét a XIX század közepén – majdnem pontosan az oltár helyén – felállított három Golgota kereszt jelölte. A XX századra a közösségi emlékezetből is törlődött a templom helye, léte. A templom mögötti, déli terület évszázadokig beépítetlen, a sajátos hangulatot árasztó két régi lakóház sajátos, úszótelkes elhelyezkedése talán utal valamikori szolgáló épületekre, a 70-es években épült, zavaró telepítésű lakóépület történelmünk egy sajátos korszakának „eredménye".
Sajátos helyzet alakult ki a templom megtalálásával. Egyrészt értelmezhetővé vált a település szerkezete, annak hierarchiája, másrészt keletkezett egy súlyos kötelezettség őseink és örököseink felé: megőrizni és hagyományozni a helyidentitás magvát. Innen fakad kérdésünk: Mit kell tegyünk, hogy közösségteremtő impulzust hordozva kezeljük megtalált múltunkat, településünk szakrális magját? Hagyjuk-e így a falakat és mutogassuk gyermekeinknek, hogy eleik alaprajzokban imádkoztak, romokban éltek? Elvárjuk-e minden embertől, hogy egy alaprajz kapcsán bonyolult térbeli szerkezeteket, anyagokat, struktúrákat lásson, elégedetten szóljon: ez igen, ez a templom méltán koronázta a Pilis kicsiny őrdombját? Hogyan tudjuk megmutatni, éreztetni, felvillantani azt, ami valaha szervezte, s helyzete miatt ma is szerveznie kellene a települést. Mit kell tennünk, hogy mind fizikai, mind szellemi értelemben fennmaradjon a hely? Hol az egyensúly, a jövőbe mutató teremtő akarat a múltat emlékeit tárgyként kezelő szemlélet és az élő emlékezet között? Tudunk-e többet állítani, mint egy kulturált pihenőkert, romkert? Tudunk-e olyan tartalmat és „beszélő" formát adni a helynek, mely közvetíti annak erejét – a középkori templomok nem „akárhová" épültek –, egyben impulzust – ha tetszik élményt – ad a ma emberének és indíttatása lehet jövőbeli közösségteremtő szokásoknak, cselekvéseknek?

3. A pályázati dokumentáció és pályaművel kapcsolatos tartalmi leírás
A pályázati felhívásban megjelenítésre kerülő tervezési terület nem korlátozott, a romtemplom közvetlen környékét jelenti. A teremtő gondolatnak kisugárzása van, hogy melyek azok a cselekvések, melyek ennek megjelenítéséhez szükségesek: a pályázó döntése, ötletének, mondanivalójának összefüggésében. (A térképen bejelölt kontúrvonal pusztán javaslat: ennél kisebb és nagyobb terület is lehetséges.) Nem kívánunk megadni funkciót, pusztán felhívjuk a figyelmet néhány „korlátozó" tényre:
  • Budakalásznak négy temploma van (2 római katolikus, 1 szerb-ortodox, 1 református) nem merült fel igény újabb templom építésére.
  • A hely funkció befogadási képessége korlátozott elhelyezkedése, a kialakult utcahálózat, a topográfia és beépítés következtében, de ez nem zárja ki egyes alkalmakra nagyobb látógató létszám fogadását (szervezéssel megoldjuk majd), de kizárja állandó, napi nagyobb gépkocsiforgalom lebonyolítását.
  • A Kálvária-dombon lévő telkek és épületek magántulajdonok, kiváltásuk nem lehetetlen, de komoly terhet jelentenek a megvalósításban.
Ha már egyszer kiástuk, rendeztük környezetét: megóvásként visszatemetni nem szeretnénk. Mit szeretnénk? Szeretnénk – s ezért az Önkormányzat és a közösség tenni kíván –, ha a Kálvária-domb
  • a város polgárainak, átutazóknak, vendégeinknek megmutatná magát, nem csak közvetlen közelből
  • ha a hely visszakapná jel szerepét
  • ha továbbra is a mindennapi használat kedvelt helye lenne minden korosztálynak, mindemellett a fiatalabb generáció számára „menő", szeretett hely lenne
  • ha ünnepeink, kulturális eseményeink színtere lenne (nem kemény zenei fesztivál, de pl. a régi hagyományok felelevenítéséből születő passiójáték)
  • infrastruktúrája alkalmas lenne a hétköznapi és ünnepi események kiszolgálására (tisztában vagyunk vele, hogy az ünnepi események gépkocsi forgalma csak ideiglenes parkolóval, helyi járattal, szervezéssel oldható meg)
Ötleteket, jövőbe mutató gondolatokat várunk tehát, melyet minimum a jelölt terület ábrázolásával kérünk megjeleníteni. A beadandó munkarészeket két tablón (70*100 cm) és egy M 1:250-500 tetszőleges léptékű modellen (a léptéknek megfelelő részletezettségű, egyszerű, de kifejező) kérjük bemutatni. A javaslat kifejtéséhez szükséges szöveges részt a tablókon kell elhelyezni.
    


4. Rendelkezésre álló keretösszeg
Magyarország 2018. évi központi költségvetéséről szóló 2017. évi C. törvény XXXIV. fejezete, a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) 4. § (2) a) és f) pontjai szerinti feladatok keretében, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) alapján az MMA 2018. május 30-ai közgyűlésén a 16/2018. (05.30). közgyűlési döntéssel elfogadott 2018. évi költségvetésében rendelkezésre álló – bruttó 5.000.000.-Ft + járulékai – összesen 5.975.000.-Ft biztosít fedezetet a pályázatok alkotóinak díjazására.
 
A díjazás mértéke
A pályázati felhívás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be, amelyre legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg.
 
5. A pályázók köre
 
5.1. Pályázatot nyújthatnak be a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévet be nem töltött, építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező személyek.
 
5.2. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója a szerzői jog jogosultjaként, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosaként lehet.
 
6. Nem részesülhet díjazásban az a pályázó, aki:
- az 5.1 pontban megjelölt képesítések egyikével sem rendelkezik;
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett;
- jogszabályban vagy pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.
 
7. Nem bocsátható szakmai bírálatra az pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye
a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b) alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.
 
8. Beadandó munkarészek
Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot:
 
BUDAKALÁSZ MAGJA – 2018"
 
A tervlapokon semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző (k) kilétére.
A pályázatokat egy példányban 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű kemény habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapokon minden olyan (rajzos, és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapokon és a maketten kívül egyéb információ (műleírás, ábrák, stb.) nem nyújtható be.
A rajzokat és a modellt tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.
A tervlapokon bemutatandó:
- Szerkesztési elveket, variálhatóságot bemutató vázlatok ortogonális vagy térbeli ábrázolással
- A városrészt bemutató átnézeti helyszínrajz M=1:500
- Az építmény(ek) közvetlen környezetét bemutató helyszínrajz M=1:500
A rajzokon be kell mutatni továbbá a tervezett épület települési szövetbe való illesztését, a fő megközelítési irányokat, szükség esetén az elhelyezéshez szükséges térépítészeti megoldásokat.
Benyújtandók:
- Alaprajzok
- Metszetek
- Homlokzatok
- Látványtervek
- Makett
A rajzok ajánlott léptéke M 1:200, amelytől a koncepció és a legjobb megértést segítő szándék függvényében el lehet térni. A makett léptéke M 1:250-500
 
9. A pályázat mellékletei
Tekintettel a feladat különleges kihívására, valamint a helyszín szellemi és tárgyi gazdagságára, a kiíró – Budakalász Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda által biztosított – háttéranyaggal kívánja segíteni a pályázók munkáját.
• Régészeti összefoglaló, romfalak felmérés
• Légifotók
• Alaptérkép a romok tájékoztató ábrázolásával (DWG)
• Szabályozási Terv
• 3D terepmodell (Pln)

10. A pályázatok benyújtása
10.1. A pályázat benyújtásának határideje: 2018. november 30.
 
Felhívjuk a Tisztelt Pályázók figyelmét, hogy a határidőn túl benyújtott pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni. A benyújtott pályázatokat csak abban az esetben tekintjük érvényesnek, és kerülnek elbírálásra, amennyiben valamennyi – jelen pályázati felhívásban feltüntetett – formai és tartalmi feltételnek megfelelnek.
 
10.2. A pályázatok benyújtásának módja:
- a pályázatot egy példányban, postai úton, ajánlott küldeményként kérjük megküldeni a következő címre: Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1062 Budapest, Andrássy út 101.
  • vagy személyesen, zárt küldeményként a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának címezve a 10.2. pontban megjelölt címen hivatali időben legkésőbb 2018. november 30. (péntek) 14.00 óráig.
A küldeményen mindkét esetben kérjük feltüntetni:
 
„BUDAKALÁSZ MAGJA 2018 ÉPÍTÉSZETI PÁLYÁZAT"!
 
11. A pályázat kötelező melléklete:
1 db A/5 méretű, zárt, jelöletlen borítékot, amely tartalmazza az alábbiakat:
  • kitöltött, aláírt Adatlap a pályamű szerző(i)nek adataival
  • kitöltött, aláírt Hozzájáruló nyilatkozat
  • 1 db CD/DVD, amely tartalmazza a tervlapokat pdf formátumban
A pályázati felhívás letölthető pdf formátumban, a kapcsolódó Adatlap és Hozzájáruló nyilatkozat pedig word formátumban az MMA www.mma.hu honlapjáról a http://www.mma.hu/palyazatok menüpont alól.
A pályázattal kapcsolatban kérdést 2018. október 12-ig lehet feltenni az epito@mma.hu e-mail-címen. A kérdést feltevők legkésőbb 2018. október 19-ig elektronikus levélben kapnak választ.
 
12. A pályázat érvényességének vizsgálata
A pályázat értékelésében azon pályaművek vesznek részt, amelyek postai feladási időpontjai igazolhatóan legkésőbb 2018. november 30. A határidőben feladott, de a bontást követően, azaz 2018. december 10-e után beérkező pályaműveket nem áll módunkban figyelembe.
 
13. A pályázatok 14. pont szerinti bírálatra bocsátásának feltétele:
a) pályázat határidőben történő benyújtása,
b) a szükséges mellékletek csatolása
Amennyiben a pályázat formai bírálata során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, a pályázat érvénytelennek minősül.
 
14. Pályázat elbírálása, döntés
14.1. A Bírálóbizottság
A pályázatokat az MMA tagjaiból és Budakalász Város képviselőiből álló bizottság bírálja el.
 
A Bírálóbizottság tagjai:
 
A Bírálóbizottság elnöke: Rogán László, Budakalász Város polgármestere
A Bírálóbizottság társelnöke: Ferencz István Kossuth-díjas építész, Nemzet Művésze, az MMA rendes tagja
A Bírálóbizottság tagjai:
Marosi Miklós Széchenyi- és Ybl-díjas építész, az MMA alelnöke
Dévényi Sándor Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Turányi Gábor Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Istvánfi Gyula professzor, Széchenyi-díjas építész, az MMA rendes tagja
 
14.2. A döntést megalapozó értékelési szempontok főként
A pályaművek összevetése és rangsorolása az alábbi sorrendben felállított bírálati szempontok alapján történik:
- Az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér
- Az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások
- A műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg ésszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben
 
15. Döntésről való értesítés; a pályázatok bemutatása
A döntés közzétételétől számított 5 munkanapon belül az MMA Titkársága a pályázónak az Adatlapon megadott kapcsolattartási elérhetőségekre elektronikus levélben küld értesítést a pályázatának eredményéről.
A döntések az MMA honlapján, a www.mma.hu-n az eredményhirdetés napján közzétételre kerülnek.
A pályaműveket Budakalász Város Önkormányzata 2019. január 21-én a Kós Károly Művelődési Központban ünnepélyes eredményhirdetést követően megnyíló kiállítás keretében tervezi bemutatni.
 
A bemutatást követően a pályaműveket a pályázók átvehetik az MMA Titkársága hivatali idejében. Amennyiben a pályázatok átvételére a bemutatást követő 60 napon belül nem kerül sor, az MMA Titkársága megsemmisítheti az át nem vett pályaműveket.
 
16. A pályázati díj folyósítása
Az MMA Titkársága a pályázati díjat a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül utalja át a nyerteseknek.
 
Letölthető dokumentumok:
 
Budapest, 2018. szeptember 17.
 
Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata

Jelen pályázati kiírás letölthető (PDF) változata

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
A kiírással kapcsolatban Kiíró nyomatékosítani kívánja, hogy a meghirdetett pályázat „ötletpályázat", mely mögött konkrét megvalósítási szándék – sem az Önkormányzat, sem a Római Katolikus Egyház, mint tulajdonos részéről – nincs. A pályázatnak – a szellemi vetélkedőn, megmérettetésen túl – ilyen értelemben nincs kitűzött célja, „csak" értelme van. Mégpedig az, hogy gondolatokat és ahhoz kapcsolódó képeket, a lehetséges jövő képeit vázolja a település polgárainak, hogy megfontolva, tovább gondolva megfogadják, vagy elvessék azokat.
 
BUDAKALÁSZ MAGJA 2018
építészeti pályázattal kapcsolatban feltett kérdések
 
  1. Jól látjuk, hogy előzetes regisztráció nem szükséges a pályázaton való induláshoz? A pályázati kiírás nem tesz erre utalást.
A pályázaton való részvételhez nem szükséges regisztráció.
 
  1. A beadott pályaművek és a lezárt adatlapok összetartozását hogyan fogják biztosítani?
Erre megvan a bevált protokoll: jegyzőkönyvben rögzítetten minden pályázati anyag és boríték kódszámot kap – általában a beérkezés sorrendjében.
 
  1. A „városrészt bemutató" és az „építmények közvetlen környezetét" bemutató helyszínrajzot azonos (1:500) léptékben kérik. Azonos léptékben ez a két helyszínrajz szerintünk nem lesz kellően informatív. Változtathatóak ezek a léptékek?
A „városrészt bemutató" helyszínrajz 1:500 léptékben, az „építmények közvetlen környezetét" bemutató helyszínrajz 1:250 léptékben készüljön.
 
  1. A helyi építési szabályzat előírásait és a településarculati kézikönyv javaslatait mennyire kell kötöttnek venni?
A HÉSZ előírásai iránymutatók. Iránymutatók a területhasználat elsődleges elemei, az az elv, hogy a terület nagy része, a Kálvária-domb teteje elsősorban közpark – amelyben egy templom maradványa található. A pályázó által javasolt revitalizációhoz kapcsolódó építmény, műtárgy, tájépítészeti elem a kijelölt pályázati tervezési területen bármely övezetben elhelyezhető, az övezeti határok a jelenlegi állapotot rögzítik. Tekintettel arra, hogy a kiírás ötletpályázat – lásd bevezető – a Kiíró nem kívánja megkötni a pályázók lehetőségeit, pusztán felhívja a figyelmet arra, hogy az Önkormányzat alapvető elképzelése a terület park jellegű fenntartása, olyan módon, mely visszahelyezi a Kálvária-dombot a közösségi emlékezetben a településközpontban betöltött szerepéhez illő helyre. Ezt mérlegelve kell javaslatot tenni bárminemű változtatásra, legyen ez építés, átalakítás vagy akár meglévő létesítmény bontása.
A Település Arculati Kézikönyvben nincsenek kötelező elemek. Javaslatok, adatok, jellegzetességek szerepelnek, melyek többnyire a város hangulatát, sajátosságait mutatják be, s felhívják rá a tervezők, építtetők figyelmét. A kézikönyv bevezetőjében szerepel, hogy nem megkötni, de segíteni kívánja a város kiadványával a tervezőket azzal, hogy körül írja az évszázad alatt kialakult hangulatot, melyet megőrzésre, tovább gondolásra érdemesnek tart.
A helyi szabályzatra és javaslatokra tekintettel kell lenni, ám el lehet térni tőlük, amennyiben az eltérés a megoldás javára szolgál, illetve azt a Pályázó kellően alátámasztja.