A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt „LANTOS MÚZEUM PÉCS 2022" építészeti pályázat zárójelentése


A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
által meghirdetett

„LANTOS MÚZEUM PÉCS 2022"
építészeti pályázat zárójelentése


 
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Lantos Múzeum Pécs 2022" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázatot.
A pályázat keretében innovatív építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételt vártunk egy olyan épület tervezésére, ami képes bemutatni Lantos és a természet erős kapcsolatát egy épületben megformálva, természeti, környezeti utalásokkal, viszonyokkal és méltó emléke lehet a pécsi kötődésű művésznek.
A felhívásra 30 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után többségi szavazással döntött a díjazásra rendelkezésre álló teljes összeg (bruttó 5.000.000.- Ft) felhasználását javasolva.
Kiosztásra kerül 3 db díj, rangsorolás nélkül, egyenként 700.000.-Ft díjazással, 5 db elismerés egyenként 400.000.-Ft díjazással. A feladat sajátos megközelítése okán kiosztásra kerül 2 db különdíj, egyenként 250.000.-Ft díjazással, továbbá 1db kiemelt különdíj 400.000.-Ft díjazással.

A döntést követően a díjazásra és elismerésre javasolt pályaművekhez tartozó borítékok felbontása következett, amelynek alapján a pályázat díjazottjai a következők:
Díjban részesülnek bruttó 700.000.-Ft díjazással:
a 4. sorszámú pályamű, szerzője: Samicskov Milán
a 12. sorszámú pályamű, szerzője: Koronczi Péter Attila
a 27. sorszámú pályamű, szerzői: Balázs Anna, Kulcsár Emese
Elismerésben részesülnek bruttó 400.000.- Ft díjazással:
a 6. sorszámú pályamű, szerzői: Sztranyák Gergely, Sztranyák Veronika
a 18. sorszámú pályamű, szerzője: Benedek Márton
a 19. sorszámú pályamű, szerzői: Józsa Krisztina, Szilágyi Szabolcs
a 20. sorszámú pályamű, szerzői: Vivas Veronika, Tóth Krisztián
a 21. sorszámú pályamű, szerzői: Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert
Az MMA Építőművészeti Tagozat különdíjában részesül bruttó 250.000.-Ft díjazással:
a 10. sorszámú pályamű, szerzője: Györgyi Ábel
a 24. sorszámú pályamű, szerzője: Csík Zsolt
Az MMA Építőművészeti Tagozat kiemelt különdíjában részesül bruttó 400.000.-Ft díjazással:
a 25. sorszámú pályamű, szerzője: Borbély Fruzsina Anna

A Bírálóbizottság összegző véleménye, javaslatai
Értékelés és ajánlás
 
A pályázatra nagyszámú (30db) és jó minőségű, a bírálati szempontoknak megfelelő terv érkezett, ezért a zsűri a pályázatot eredményesnek minősítette, s a pályaművek harmadát díjazta. Három tervet rangsorolás nélküli díjban, ötöt elismerésben, kettőt különdíjban, míg egyet kiemelt különdíjban részesített.
Lantos Ferenc analizáló, konstruktív festészete látszólag könnyen rokonítható az építészet tektonikus, kubisztikus eszközrendszerével, ritmikai lehetőségeivel. Ez a lehetőség inspirálóan hatott a pályázókra, a pályaművek többsége Lantos művészetének alapos elemzésével konstruálta építészeti javaslatát. Ezek a tervek jellemzően oldottabb formálásúak. A szabad gondolatformálást a viszonylag kevés kötöttséggel rendelkező, ligetes városi környezet is elősegítette. A pályázók egy része ugyanakkor élt a saroktelken az építészeti hangsúly képzésének a lehetőségével.
A pályázat helyszínéül kijelölt terület Pécs város kiemelt telke, a történeti belváros egyik kapuja, melynek jövőbeni beépítése kiemelt figyelmet igényel. A díjazott pályaművek megfelelő javaslatot adnak erre az elvárásra. Feltehető, hogy a terület a jövőben nem a pályázat tárgyát képező, némi intimitást igénylő funkcióval fog beépülni. Született olyan, figyelemre méltó pályamű, amelyik a kiírás ajánlásától függetlenül, javaslatot tesz más helyszín választására. Változatos, a Lantos-életmű bemutatását jól szolgáló, a múzeum közösségi életet szervező tevékenységét kielégítő pályaművek születtek.
Az ötletpályázat legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kiíró – remélhetőleg – nem a távoli jövőben épülő, Lantos Ferenc képzőművész életútját, munkásságát bemutató múzeum építészeti tervpályázatához a lehető legjobb kiírást tudja elkészíteni. Ezt a célt a pályázat díjazott tervei által elérte.

A díjazott pályaművek részletes értékelése
(emelkedő sorszám szerint)
4. sorszámú pályamű
Samicskov Milán
------------
díj

A pályázó helyesen ismeri fel a terület adottságait, kényszereit. Terve építészetileg, városképileg kedvező megoldást hozott.
A tervezési programban meghatározott funkciók két szintre bontott (az alsó szint a föld alatt) – a felszínen megjelenő bontott tömeggel több szempontból kedvező megoldás:
  • a terület kívánatos átjárhatóságát segíti
  • az önálló, relatíve kis épületek nem dominálják a környezetet, helyet hagynak a természetnek is
  • az alsó szinten kialakított „intim" fórumba leereszkedve kizáródnak a tágabb környezet néhol visszás elemei
  • a különféle nézőpontokból hol egy bontott tömegnek, hol önálló épületeknek ható látvány kellően figyelemfelkeltő
Erénye a tervnek, hogy nem a Lantos-életmű egy-egy elemét akarta „házba átültetni", hanem a házat ágyazta a területen maga teremtette természetbe – ezzel közelítve Lantos Ferenc természet iránti figyelmét; a természeti és mesterséges világ kapcsolatát.
A tervezett épület funkcionális felépítése racionális: az alsó szint zárt kontúrú téglalapja három részre tagozódik: legkeletebbre a mélygarázs lejárati szintje, középen a kiállítóterem, mellette pedig a süllyesztett kert/fórum (körülvéve alárendeltebb helyiségekkel [pl.: gépészet, raktár stb.]). A fönti szint megjelenése játékosabb (kötetlenebb) hatású az elszórtan megjelenő kis házakkal. Jól választotta meg a kis házakba kerülő helyiségcsoportokat, mint önállóan kezelhető funkcionális egységeket. Az különösen szellemes, hogy a négy épület(rész) közül kettő a felső és az alsó szinten is bír külső-belső kapcsolatokkal a környezethez és a múzeumi terekhez is.
A pályázati terv talán annyiban hiányos, hogy sem a szövegekben, sem az, alaprajzokon nincs szó az épületek megjelenését befolyásoló anyaghasználatról. Erről csak a látványok alapján kapunk valamilyen tájékoztatást

Összefoglalva: a 4-es számú pályamű a tervezési program nagy méretét jól megválasztott térstruktúrájával, tömbszerű megjelenéssel szemben oldott kialakításával a múzeum egyik lehetséges megoldását vázolta fel színvonalasan – ezért a Bírálóbizottság rangsorolás nélkül díjazásban részesítette.

6. sorszámú pályamű
Sztranyák Gergely, Sztranyák Veronika
------------
elismerés

A pályamű alaposan végiggondolt, igényes grafikai kivitelű tablókból áll. A pályázó nemcsak az épület megtervezésével az építészeti feladattal foglalkozott, hanem annak városépítészeti összefüggéseivel is. Ennek során a pontszerű épületet a pályázati kiírásban rögzített építési hely nyugati szélére húzza el helyesen annak érdekében, hogy a háttérben álló városi rendelőintézet épülete ne kerüljön takarásba és azzal a lehető legkevésbé konkuráljon. Ebben a pozícióban a múzeum a Havi-hegy Zsolnay Vilmos útról feltáruló látványát sem takarja, miközben a múzeum és a rendelőintézet tömege jól keretezi a megmaradó zöldfelületet. Sajnálatos, hogy a pályázó által e közparknak meghagyott terület kialakításával és berendezésével érdemben nem foglalkozott.
Az épületben nem került kialakításra a működéshez szükséges vendégparkoló, azt a tervezési terület szélén közterületi, felszíni parkoló kialakításával oldja meg a pályázó, viszonylag nagy távolságban az épülettől. Az építési szabályok, az üzemeltetési szempontok és a látogatók érdekei miatt is előnyösebb a belvárosi zöldfelület-hiányos környezetre is tekintettel épületen belül megoldani a parkolási szükségletet. Tekintettel az épület telepítésére és kialakítására e hiányosság a terv továbbfejlesztésével orvosolható.
A pályázó építészeti koncepciója jól végiggondolt, kompakt, észszerűen üzemeltethető épületet eredményez, amelyről már jelen koncepciótervi szinten is látszik, hogy a lehetőség megnyílása esetén akár megvalósítható is lenne. A tervező az épületszerkezeti összefüggésekre és az anyaghasználat részleteire is megoldást adott. A felhasznált anyagok tekintetében a fém anyagú vértezet kissé idegen mind a környező beépítések anyaghasználatától, mind a művész világnézetétől. A kompakt épülettömeg előnye elvész a használhatósággal szemben, amikor a műtermek megközelítése a múzeummal közös lépcsőházból/közlekedőből tervezett, hiszen a művészi alkotótevékenység végzése nem minden esetben egyeztethető össze a múzeum nyitvatartási idejével.

A terv az előzőekben kifejtett hibái és hiányosságai miatt a Bírálóbizottság díjat nem ítél meg a tervezőknek, ugyanakkor az összességében igényesen kivitelezett, mindenre kiterjedő építészeti megoldásokat és városépítészeti elképzelést is tartalmazó terv készítőit elismerésben részesíti.

10. sorszámú pályamű
Györgyi Ábel
------------
különdíj

„Lantos festményeire jellemző geometrikus formakarakter és organikus formakapcsolat térben is megvalósítható" – írja a pályamű szerzője műleírásában, majd Lantos alkotói módszerét sajátosan követve, egy háromdimenziós raszter háló alkotta kubusok átló menti szeletelésével 93 féle formát képez. Ezen formák csoportosításából alkotja meg épületét. Az egyes formák eltérő színűek, ezzel a szerző egy térbeli festmény érzetét kívánja kelteni. A pályamű Lantos munkásságának alapos tanulmányozását és azok értelmezésének eredményeit összegzi. Épületét a tervezési terület közepére, geometrikus, minden irányba kapcsolatot biztosító gyalogúthálózattal kiszolgált parkba helyezi. Vertikális tömegével figyelemfelkeltő hangsúlyt képez ezen, a város feltárulása szempontjából kitüntetett helyzetű saroktelken. Különös megjelenésű, markáns formálású ez a torony-épület. E megjelenés érdekében áldozatot is szenved a terv: a torony-forma a kiállító és közösségi funkciónak nem túl kedvező elrendezést tud csak biztosítani. Belső tereiben érdekes alakulatokat mutat az épület.

A feladat sajátos megközelítését értékelve a tervet a zsűri különdíjjal jutalmazza.

12. sorszámú pályamű
Koronczi Péter Attila
------------
díj

Az ötletpályázat legfontosabb célkitűzése az volt, hogy a kiíró – remélhetőleg – a nem a távoli jövőben épülő, Lantos Ferenc képzőművész életútját, munkásságát bemutató múzeum építészeti tervpályázatához a lehető legjobb kiírást tudja elkészíteni. Ehhez a 12. sz. pályamű egy rendkívül alapos elemzés után, egy tiszta városépítészeti képlet felállításával, a képlet építészeti nyelvre fordításával mutatja meg az egyik lehetséges irányt. A tervezők a kiíró által meghatározott helyszín közlekedési rendszerét, a terület városkapu helyzetét felmérve, U formájú, a megközelítési utak által körbe- és átjárható épületegyüttest terveznek, melynek déli szárnya a Zsolnay Vilmos út északi térfalát az utca léptékével azonos léptékű épülettömeggel zárja le.
Az épületegyüttes két részből áll. A magasabb épület, ami városkapu jelleget képviseli, a hangsúlyosabb épületrész. Ez távolról dominánsan, közelebbről a körítő és kissé eltakaró szárnynak köszönhetően csendesebben jelenik meg. A tervezők helyesen itt helyezik el az épület fő mondanivalóját képviselő Lantos-életút bemutatását szolgáló és a kiállításnak helyt adó tereket. A „fő" épület, ami nem más, mint a Lantos-féle négyzet és kör két dimenzióból három dimenzióba állítása, minden irányból felhívja magára a figyelmet. A homlokzatokon megjelenő különböző rakásmódban rakott téglaburkolat finoman utal a mester műveire. A téglahomlokzat éjszakai pop art-os megjelenése túlzás, a szép homlokzatnak elegendő lenne egy diszkrét megvilágítás is, mint ahogy az Erdélyi Zoltán által tervezett, Lantos-homlokzattal készült nagykanizsai művelődési háznál is látjuk. A tervezők jól szervezik a kiállítási útvonalat, mely ablaktalan tereken vezet keresztül.
Az épületegyüttes alacsonyabb épülete szervesen kapcsolódik a „fő" épülethez. Ez az épületrész egyszerű, funkcionális, az alkotó terek északra tájolásával racionális.
Meg kell még említeni, hogy a pályamű fontos elemként kezeli a jelenleg nagy forgalmú 6-os út városi úttá szelídülését, ezzel párhuzamosan a városi kulturális épületekhez (Kodály Központ, Tudásközpont) csatlakozó park kialakítását. A terven kissé erőtlenül jelenik meg az út északi oldalán a Zsolnay úttól délre kialakuló városi park folytatása. Pedig ez nagyon fontos gondolat, mert Lantos sok mindent a természetből eredeztetett, műveiben gyakran a természet absztrakciója jelenik meg. A bírálóbizottság nagyon hiányolta az U alakú udvarból és az épület körül a fákat.

A pályamű összességében nagyon szépen, komplexen átgondolt terv, ezért a Bírálóbizottság rangsorolás nélkül díjazásban részesíti.

18. sorszámú pályamű
Benedek Márton
------------
elismerés

A Lantos-életmű kör-négyzet és interferenciák gondolatára építve, szinte tudományos módszerrel építi fel a tervező a kompozíciót, mely a raszterszerkesztés és a helyszín irányvonalainak egymásra vetülése, egy kör alakú belső udvarral meglukasztva. Az erős spekulációs gondolkodás végeredménye egy érdekes tömegű kompozíció, mely egységes és arányos megjelenésű, és szerencsére nem érződik rajta közvetlenül az említett sokrétegű konceptualitás. A körudvar köré szervezett, hatalmas hasított köveket idéző tömegek szépen formáltak, a közöttük lévő hasítékok tektonikus mozgásokra utalnak. A homlokzati felületek azonos kőlapokkal borítottak, mint a tető, a harmonikus homogenitást az összesen három anyag jelenléte erősíti: kőlap, üvegfelületek és festett köroszlopok. A külső homlokzatokon, a kőtömbök allegóriáját magukra vállalva, a nyílások összefogott nagyobb felületekként, az anyag hiányaként jelennek meg, csakúgy mit az alsó szint kinyílása egy helyen a park felé. Az eltérő funkciójú területeket jól választja el a hasítékok hálója, és finoman köti össze a kör mentén lévő közlekedő sáv.
Kérdéseket vet fel a tervben a raszter túlzottan erőszakolt végigvezetése miatti, és néhol kellemetlenül megjelenő pillérek, továbbá az ad hoc alakú és helyzetű felülvilágítók megjelenése.

A tervet a Bírálóbizottság elismerésben részesíti.

19. sorszámú pályamű
Józsa Krisztina, Szilágyi Szabolcs
------------
elismerés

A pályázóknak a kiírás 2 lényeges elvárásával kellett szembesülnie:
  • a választott helyszínnel, és
  • a tervezési program maximális elvárásaival.
A Bírálóbizottság a telepítést egy lehetséges izgalmas változatként értékelte.
3 kiemelt szempontból:
  • a nagyon vegyes környezetet fölemelő telepítés,
  • az adott terület átfogó kezelése
  • a funkcionálisan tagolt elrendezése kapcsán.
(A telepítési koncepció összerendezettsége Rimanóczy Gyula Pasaréti buszállomását idézi.)
A tervezési programot egységként és/de egyben szakaszolhatóként kezelve a környezetet átjárható köztérként és zöldterületként alakította ki.
A 3 különálló 1-2-3 szintes épületben való elhelyezés eredményezi, hogy a környezetet uraló épületekkel szemben léptékében visszafogott épületegyüttest javasol.
Az önálló épületek: múzeum, műteremház, kávézó funkcionális egyszerűségükben takarékosak, ahol viszont szükséges, ott nagyvonalúak. Ebből eredendően az épületek tömegei, homlokzatai rendkívül elegánsak.

A Bírálóbizottság a pályatervet elismerésben részesítette.

20. sorszámú pályamű
Vivas Veronika,
Tóth Krisztián
------------
elismerés

„Értelmes és tiszta formákat" használ a terv ­– Lantos gondolata után szabadon –, eltérő középpontú körökből készülő tárcsa az épület, melynek nagy része a föld alá süllyesztett. A föld fölött csak egy ferde helyzetű körgyűrű jelenik meg, hatalmas szoborként a megszerkesztett megközelítésekkel átszőtt parkban. Az egyszerű, zárt forma rendezettséget mutat és kerüli az épületre utaló gesztusokat. A tömeg szerkesztettségét és gondolatiságát erősítik a középső kör formájú és a külső, körgyűrű alakú víztükör felületek. Az épület fő szintje talajszint alatti, egy íves belső hasítékudvarra szervezve. Ez a befelé fordulás segíti a kiállított művekre koncentrálást, kizárja a külső hatásokat, a környező vegyes megjelenésű épületek és a forgalmas út érzékelését. Az alkotóterek a felső, a tereppel egy magasságban lévő szinten vannak, egyedüliként kitekintve a külvilágba. A kompozíció összefogottságot, rendet és emelkedettséget mutat, a kör ősformája Lantos, a művész alapvető mondanivalójára utal.
Kérdéseket vet fel a tervben a néhol túl szűk alsó hasíték udvar, mely a kávézó teraszát kitekintés nélküli zárt térré teszi, továbbá a kör szerkesztés miatt egyes tereknél a nehézkes használat.

A tervet a Bírálóbizottság elismerésben részesíti.

21. sorszámú pályamű
Nagy Mercédesz Erika, Szilágyi Norbert
------------
elismerés

A tervezők egy határozott felütéssel indítják a mondanivalójukat: A kert mindenkié. Ha ezt Lantos Ferenc hallaná, nagyon boldog lenne. A kertben a virágokban, a bokrokban, a fákban megtalálható minden, ami a Lantos-művekben alapvetés. Az arányok, a rendszerek, a párhuzamok, az ellentétek, a komplementerek. Lantos alkotásai nagyban a természet megfigyelésére, annak érzékelésére, finom értelmezésére épülnek. A belső rend keresése, a természet logikájának felfedezése egyszerre tette alkotó mesterré, akitől a „szakmát", az alkotás folyamatát el kell lesni, és egyszerre tanárrá, aki a „szakmát" és ezzel együtt a tudását másnak lelkesen megmutatta. Ha úgy tetszik, Lantos munkássága egyszerre volt befelé forduló, zárt, és egyszerre volt kifelé forduló, nyitott.
A tervezők meglátták, megérezték ezt a kettősséget, és a tervükben a Lantos-féle „művelettervet" tulajdonképpen végrehajtották, leképezték, saját értelmezésükben a munkájukba integrálták. Lantos különböző magyarázatokkal látta el a képeit. Pl. Formainterferencia A2B2VII. vagy A1A2B1B2II. Ezek a magyarázatok az általa körök és négyzetek metszeteiből kialakított bonyolult formáknak az elforgatott interferenciáját jelentik. A tervezők a pályázati beruházási területet egy „művelettervi helyszínnek" tekintették, és ugyanazt a kísérletezést hajtották végre a telken, amire Lantos a tanítványait a műteremében bíztatta. Az alkotók az elemzés folyamatában végigmentek azokon a felfedező fázisokon, amik a Lantos-féle műveket is jellemzik, ami nem más, mint a szigorú szerkesztés és az improvizáció együttese, és bizonyára ez örömet is jelentett nekik, hiszen a felfedezés ugye mindig öröm. A műben említett pirit analógia is egyfajta irány, de nem képez a pályaműben olyan erős hangsúlyt, mint a kísérletezés öröme.
A tervezők az interferenciák által kimetszett területeket megtöltötték épülettel, melyek nyitottak és zártak is egyben, és ezeket egy zöld környezetbe helyezve egy belakható köztérnek tekintették, melyet szabadon használhatnak az átközlekedők és a határozott céllal ideérkezők is.
A Bírálóbizottság értékelte a Lantos-féle tanítási koncepció egy terven történő bemutatását.

A Bírálóbizottság a pályázati tervet elismerésben részesíti.

24. sorszámú pályamű
Csík Zsolt
------------
különdíj

A pályázó két tablón mutatja be munkáját. Az egyik egy kvázi helyszínrajz, amin 7*7 db pontszerű épületet rajzol. Ezt a lapot helyszínrajznak és axonometriának nevezi, mert egy szigorú axonometrikus ábrázolás is található azon. A 49 pavilonban épületenként 2-3 Lantos Ferenc által készített munkát javasol elhelyezni. A képzőművész munkái részben kronologikusan, részben tematikusan kapnának helyet egy-egy pavilonban. A kicsi pavilonok – bár nincsenek beméretezve – de külső kontúrjuk alaprajzilag sejthetően 2×2 m-es négyzet, míg magasságuk cca. 5 méter. Felülvilágítottak. A pavilonok homlokzatán csak 1-1 tömör ajtó van, 4 oldalt kváderimitációs homlokzatot mutatnak. A 49 pavilon, mint 49 felkiáltójel áll a vízszintesre dózerolt területen, de ha rosszkedvűek vagyunk, nézhetjük azokat 49 magasított toi-toi vécének is. Az elrendezés drámai, az egymástól cca. 5 méterre lévő bódék „keleteltek", így kvázi szakrális minőségűek. Mint 49 kirgiz jurta kockológiai mezben. A pályázó helyesen 8*10 fát ültet a bódék közé eltolt raszterrel. Így a pályázó a fák és a pavilonok két hálóját, az organikus és a művi sarkos világot szembesíti. Pozitív gondolkodás szerint az erdő előbb-utóbb elfedi a kubusokat.
A másik tablón egy alaprajzot (ugyanaz, mint a helyszínrajz) és egy szép grafikát, perspektív metszetet ábrázol az építész.
A koncept-art kategóriájában megfogant mű öncélú, de szép. Pimasz és pofátlan. Öncélú, mert pont a lényeget nem biztosítja, mert nem lehet egy-egy művet messziről nézni, nem lehet a Lantos-életművet egyben látni, nem tud egy család vagy egy művészeti iskola osztálya egyszerre szembesülni a művekkel. Szép, mert minden kilúgozott konceptuális műnek van önálló szépsége.

A Bírálóbizottság a munkát a fentiek okán különdíjban részesíti.

25. sorszámú pályamű
Borbély Fruzsina Anna
------------
kiemelt különdíj

A pályázó felteszi a kérdést, mitől lesz a vágyott épület Lantos Ferenc Múzeum. Szakít a kiíró elképzelésével és nem a kiadott helyszínre teszi a múzeumot. Döntésének oka van, hisz a kijelölt helyszín egy nagy, 2×2 sávos, Pécsre bevezető, 6‑os jelzésű főút mellett, a 12 éve megépített kulturális főváros rangos nagytömbű, reprezentatív szoborszerű épületeivel szemben van. A pályázó – elmélyülve Lantos Ferenc munkáiban és talán művein keresztül megismerve a tanár és művész habitusát – egy csendes, romantikus helyszínt javasol a múzeum felépítésére. Az új helyszínt a Tettyén, a Vince utcán találta meg. A Tettyén a Mindenszentek templomától délre ma is zártsorú beépítéssel szemlélhető néhány ház, ahol a Létra művészeti közösség birtokolja a volt kesztyűgyár épületét. A templom és kolostor rom egy parkban, mélyebben behúzódva „kivár". Tőle északra a Martyn Ferenc Művészeti Iskola, a Lantos Ferenc által alapított rajziskola helyezkedik el. Ide javasolja a pályázó az iskola magas tömbje elé – szerényítve a helyszínt – az új kétszintes múzeumot. Telitalálat.
A helyszínt szép ábrákkal mutatja be. A Tettye a Mecsek és a belváros közti terület, a rajziskola elé húzódó múzeum a Természet és a Közösség közé javasolt. A volt kesztyűgyár zártsorú utcaoldala a parktól északra folytatódhatna. Ez szép településtervezői gondolat.
A második tablón a pályázó nemcsak a takarandó magas F+3-as rajziskola előtti új térfalat, de az itt kívánatos közéletet is megjeleníti rajzaiban. A rajziskola és a múzeum által bezárt szöget egyszerű és szép eszközökkel kezeli, tér-tömeg eszközökkel.

A Bírálóbizottság a kiírásellenes pályamunkát nagyra becsüli és azt kiemelt különdíjjal jutalmazza.

27. sorszámú pályamű
Balázs Anna,
Kulcsár Emese
------------
díj

A terv a kiírásnak megfelelően kihasználja az ötletpályázatban rejlő lehetőségeket, szabadon kifejtve Lantos szellemiségére támaszkodó koncepcióját. Forgót, svasztikát javasol, annak minden – pozitív – mélytartalmával. Centruma, az üresség – mely Suzuki, zen mestert idézve nem azonos a semmivel. Az ürességben jelenik meg a koncentrált tartalom: az épített és meta természet találkozása, a félvad növényzet és a térfalak, átlátások kicsit bent, kicsit kint átmeneti világa.
A telepítés figyelmes, az épület koncentrált szellemiségének és következetes szerkesztésének is köszönhetően takarékos térhasználatot eredményez. Szabadon hagyja a rendelőintézet tengelyét, térfal helyett belső világára koncentrál. Ebből következik, hogy a városi szövet szétfoszló térfal világával nem foglalkozik, annak gyógyítására nem ad javaslatot. Felvetődik értékei fényében a kérdés – a továbblépéshez –, hogy ezt a problémát okvetlenül épülettel, vagy más eszközökkel kell-e orvosolni? A pályamű takarékos térhasználata, ötletes szerkesztése megmutatja, hogy 40×40 méteres területen kényelmesen megoldható a feladat. Innen adódik a következő feladat – melyre a terv jelzés szinten kidolgozott helyszínrajzon tesz utalást –, a környezet megformálásának igénye.
Szimpatikus a következetesség, mellyel az alapgondolatot végigviszi, a funkciók elosztása jó: a térszintre telepített közösségi és alkotó terek átriumra szerkesztése, a múzeumi és közfunkciók elosztása megfelelő. Hibaként és hiányosságként róható fel, hogy a múzeumi és közfunkció ellátásához tartozó terek kissé szűkösek, az üzemeltetés helyiségei hiányosak, a közlekedés – még egy méretes – csigalépcsőn is kérdéses, a felvonó hiányzik. Ugyanakkor a gondolat tisztasága, a jó méretezés miatt ezek a hiányok könnyen orvosolhatók.
Szimpatikus az anyaghasználat, a természetes, nyers megjelenés, ez is Lantos mélyre koncentráló világát hozza. A mai pályázatokban – lapis philosophorumként használt – CLT födém, mint elv szimpatikus, de 9 méteres fesztávon, a metszetek struktúrájában kétséges megoldás. A kék szín, a Zsolnay kerámia használata ikonikusan hozza a pécsi aurát, ötletpályázat szinten a karakteres színválasztás elfogadható, „élesben" valószínűleg a legnagyobb társadalmi párbeszédet kiváltó eleme a tervnek.

A következetes, Lantos szellemiségére, tanításaira épülő alapgondolatot a mester szerkesztésmódjával, modorában megjelenítő alkotást a Bírálóbizottság rangsorolás nélküli díjazásban részesíti.

 
az MMA Építőművészeti Tagozat
„Lantos Múzeum Pécs 2022" pályázatának Bírálóbizottsága

» A zárójelentés itt pdf formában letölthető.
A pályamunkákat virtuális kiállításunkon mutatjuk be!