„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" – kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón

A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019"
kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón
címmel nyílt, építészeti tematikájú ötletpályázatot hirdet meg
 
1. A pályázat tárgya, célja
Az ötletpályázat célja olyan iniciatívák megfogalmazása, mely a Dunaparti Művelődési Ház, mint HELY kulturális kisugárzását kiterjeszti a városi közösség és a látogatók számára. Cél olyan vizuális, építészeti, tájépítészeti, akció üzenet megfogalmazása, mely a terület kiterjesztésével, a helyhez illő mértékű, ahhoz kapcsolódó modorban közvetíti a várost átszövő, lépten-nyomon jelenlévő élő kultúrát. A tervezési helyszín és a beavatkozás jellege kettős: a szárazföldi terület történeti, részben védett épületállománya és a Duna folyam szabad térsége. Előbbi területen az adottságokkal, az épített környezeti kultúra sebészi pontosságú, de az eltérő minőségű épületállományt és udvart/utcát differenciált használatú „kultúrtérré" emelő beavatkozásra, míg a folyón a városhoz illeszkedő, de kötetlenebb gesztus megfogalmazására nyílik lehetőség.
Tartalmi, építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattétel Szentendre történeti belvárosában egy unikális Kulturális és Szabadidő Centrum létrehozására a Dunaparti Művelődési Ház és a Vajda Studió épületegyüttesének bevonásával és rehabilitációjával, a belső udvar újraálmodásával és a Duna-korzó sétányrendszerébe integrálásával – egészen a Duna vízfelületéig kitágítva és megkomponálva a térsort. A tervpályázat ötleteket adhat a Kiírónak a terület építészeti, funkcionális, térrendezési megújítására, egy műemléki épületegyüttes újjászületésének első lépéseként.
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata, valamint a tervezési szakmai programot és annak helyszínét kijelölő Szentendre Város Önkormányzata nem kapcsolja a jelen felhívást bármely kivitelezés vagy közvetlen megvalósítás céljához.
 
2. A pályázat előzményei – a két védett épület leírása és története
(1. sz. MELLÉKLET)
 
3. A pályázati dokumentáció és pályaművel kapcsolatos tartalmi leírás
Tervezési program javaslat:
A hasznosítási elképzelés, azaz a tervezési terület kiterjed – a pirossal keretezett teljes területre – a 1844, 1839, 1838, 1837 hrsz. ingatlanokra (1) egyaránt, valamint kötelező – de szabadon kezelhető – feladat a fejlesztési koncepciót kiterjeszteni egészen a Duna-partig („KULTÚRPART") és a Duna vízfelületére (a parttól max. 20 m széles sávban, a hajózási útvonalat nem érintve) is.(2)
A városi telek, a meglévő épületek és az udvar rendezése és újjáélesztése a funkcionális program szerint hagyományos és jól körülhatárolható feladat, míg – kilépve a Korzóra, a Gát, a Duna-part és a Duna területére – a kompozíció szabadon szárnyalhat, itt építészeti, térformálási „izgalmakat", különleges ötleteket, figyelemre méltó térélményt és olyan jól komponált dunai látványt várunk, amely felvezet egészen az épületekig.


3.1.      Jelenlegi funkciók – lásd 2. sz. MELLÉKLET

3.2.      Tervezési szempontok, javasolt funkciók:
Az ingatlan együttes egésze a Dunaparti Művelődési Ház közintézményi funkciójával újítandó meg, Szentendre kulturális fellegváraként állhat a művészetek kedvelői és az ifjúság rendelkezésére.
Az épületek két szárnyának összenyitásával és a sarki épület újjá értelmezésével, valamint a belső udvar újszerű kialakításával és a Duna felé történő kapcsolódással – valamint egy Dunára telepített szezonális helyszínnel – egy különleges belvárosi kulturális központ létrehozása a cél.
Az 'U' alakban beépült épületegyüttes helyzete kivételes a belvárosban, hiszen a méretes belső udvar egyedülálló módon nyit rá a Duna-partra. Ezzel erőteljes kapcsolat lehetőségét kínálja a tradicionálisan hármas rétegződésű városi felületek – az épített óvárosi szövet, a Dunakorzó sétány közlekedési zónája (egykori kikötő és kereskedelmi színtér), valamint a Duna vízfelülete – között.
A közösségi és kulturális tematikájú fejlesztés esetén ez az adottság kihasználható. A tervezési terület tehát az épületek és belső udvar területén túl egészen a Duna vízfelületéig terjedhet, a pályázó által az alábbiak szerint szabadon kezelve ezt a kivételes téri adottságot.
A Dunára telepített úszómű, „kult-hajó" funkciója részben előadások, akciók helyszíne, de alkalmasnak kell lennie arra is, hogy szervezett eseményeken kívüli időszakban kellemes, hívogató helye legyen mind a helyieknek, mind a turistáknak. Az úszómű nagyságrendjére, programjára a parttal való kapcsolatra pályázónak kell javaslatot tennie, kiírónak egy alapvető műszaki feltétele, hogy a védmű (mobil gát műszaki létesítményei, védelmi, felvonulási területe) biztonságos használatát biztosítani kell.
Célunk egy többfunkciós közösségi ház és szabadidőközpont kialakítása, mely egyfelől a város kötelező közművelődési feladatait látná el, másrészt mint flexibilisen használható rendezvénytér és turisztikai attrakció kapcsolatot teremthet az épületegyüttes, a Korzó sétány és a Duna között.
Az épület együttes feladata megkívánja az épület reprezentatívabb feltárását, egy újszerű fogadó előtér, mint központi tér kialakításával, a funkciókhoz méretezett ruhatárral és vizesblokkal kiegészülve.
Természetesen a jelenleg működő, illetve később alakuló csoportok, klubok, tanfolyamok továbbra is az épületegyüttesben tartják rendezvényeiket, összejöveteleiket (az igen erőteljes tánc, balett és mozgásművészeti funkcióra lehetőséget kell teremteni, ehhez kapcsolódóan vizesblokk kialakítása is szükséges). De nem csak a DMH fenntartásában működő klubok fogadására nyílna lehetőség, hanem attól független csoportok is bérelhetnének itt helyet.
Mindehhez tornaszobák (50-60 m2) tervezendők, öltözőblokkal kiegészítve.
Ezen felül további foglalkoztató termek, kreatív műhelyek (20-40 m2) szükségesek, akár szeparálható kialakítással, szakkörök, önművelő és szabadidős tevékenységek befogadására, amelyre jelenleg szabad terek és időpontok hiányában nincs lehetőség.
Az épületben jelenleg hiány mutatkozik vizesblokkok terén. Ezek kialakítása zuhanyozóval integráltan célszerű.
Baba-mama játszó/várakozó kialakítása kívánatos lenne az épületben.
Az épületben raktárhelyiségek és ruhatárolók alakítandók ki, az elkülönülő funkciókhoz integráltan.
Az ingatlancsoportnak jelenleg is több megközelítése (megközelítési lehetősége) van: Péter Pál utca felől a kapualjon (VLS bejárata) és a kerítéskapun át (jelenleg a lakók bejárata); a Duna-korzó felőli két bejárat (lakóudvar bejárata és a DMH főbejárata); valamint a jelenleg használaton kívüli Futó utcai oldalbejárat.
A város célja egy integráltan együttműködő egységes épületegyüttes kialakítása, ennek érdekében az utólagos beépítések megtartása megfontolható. A bérlakások megszüntethetők és a pályázó tehet javaslatot a VLS helyiségek jelenlegitől eltérő kialakítására is.
Az adminisztrációs feladatok ellátására legalább 3 szobás helyiségcsoport biztosítása szükséges.
Az épület pinceklub, „barlang" része továbbra is szolgáljon ifjúsági célokat, a társas együttlét, valamint szórakozás számára biztosítson lehetőséget. Rendezvényterem funkciója megtartandó – irodalmi estek, ismeretterjesztő előadások, közösségi események, kamara előadások, diákszínház, kisebb konferenciák lebonyolítására alkalmas módon.
A vendéglátóhely (büfé) funkció megtartandó, elegánsabb kávéház jelleg javasolható, kültéri fogyasztótér kialakítással.
A műemléki adottságú villaépület jelenlegi leromlott állapotában leginkább romkocsma jellegű vendéglátóhelyként működik. Elsősorban a belső udvar átértelmezésével és esetleges kiterjesztésével ez a hangulat és funkció újjá értelmezhető.
A belső udvar jelenleg magassági értelemeben elválik a Dunakorzótól, attól magasabban lévő teraszos felületekkel és felvezető rámpával, lépcsőkkel rendelkezik. Tömör lábazatos kerítés választja el az utcától. Az udvarnak a Korzóval és magával a Dunával való kapcsolata (a Dunára való nyitás, vagy éppen zárás kérdése) a tervezési feladat egyik kiemelt építészeti, térszervezési szempontja.
A belső udvar jelenleg koncerthelyszín, színházi előadások tere. Az udvar felülete megnövelhető a Dunakorzó irányába, a közterületen kialakított, akár ideiglenes rendezvénytérrel. Ez a felület a Duna-meder irányába is bővíthető, a rendezvények flexibilitása érdekében. Mindez a belső udvart egy újfajta városi tér kontextusába helyezheti.
A tervezés során kérünk javaslatot a szabadtéri színház számára méltó, korszerű nyári előadások megtartására alkalmas színpad – nézőtér (minimum 200-250 fős) – háttér funkciók kialakítására. Ezzel összefüggésben modern színpadtechnikai megoldásokban lehet gondolkodni. A nézőtér és színpad a Szentendrei Teátrum ideális kamara helyszíne lehet.
Megfontolandó a rendezvény és fogyasztótér felületek (részleges) árnyékolása.
A közterület – közösségi tér kapcsolat okán javasolt turisztikai info-pont, valamint nyilvános illemhely kialakítása is.
Az épületek átalakítására, bővítésére tett javaslat, ill. a belső udvar hasznosítása során figyelembe veendő az ingatlanok védettségi besorolása, de a kiíró szabad formálásra buzdítja a pályázókat. Különleges, formabontó építészeti megoldások alkalmazása is megengedett.
A szabadtéri színház/rendezvénytér, vendéglátó felületek, turisztikai és egyéb építészeti elemek a tradicionális épületrészek szabadon formált kiegészítői lehetnek, ötletes belvárosi attrakcióként adva választ az együttes Dunával való kapcsolatára.
 

4. Rendelkezésre álló keretösszeg
Magyarország 2020. évi központi költségvetéséről szóló 2019. évi LXXI. törvény XXXIV. fejezete, a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (MMA tv.) 4. § (2) a) és f) pontjai szerinti feladatok keretében, a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (Knyt.), az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) alapján rendelkezésre álló – bruttó 5.000.000.-Ft + járulékai – összesen 5.875.000.-Ft biztosít fedezetet a pályázatok alkotóinak díjazására.
 
A díjazás mértéke
A pályázók és a pályaműveik „díjban", „elismerésben", ill. „kiemelt elismerésben" részesülhetnek.
A pályázati felhívás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be, amelyre legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg.
 

5. A pályázók köre
5.1. Pályázatot nyújthatnak be a pályázat benyújtásának időpontjában 40. életévet be nem töltött, építőművész, építészmérnök, építész, belsőépítész végzettséggel rendelkező személyek.
 
5.2. A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt pályázat díjának kedvezményezettje a pályázatban megjelenítésre kerülő terv magánszemély alkotója a szerzői jog jogosultjaként, az elkészített dokumentáció jogtulajdonosaként lehet.
 

6. Nem részesülhet díjazásban az a pályázó, aki:

- a 5.1 pontban megjelölt képesítések egyikével sem rendelkezik;
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § 2. pontja szerinti hozzátartozója,
- aki a 14.1 pont szerinti Bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
- a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett;
- jogszabályban vagy pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja.

 
7. Nem bocsátható szakmai bírálatra az pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

a) bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b) alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c) a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik.

 
8. Beadandó munkarészek
Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot:
 
„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón
A tervlapokon semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző (k) kilétére.
A pályázatokat egy példányban max. 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű kemény habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapokon minden olyan (rajzos, és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapokon és a maketten kívül egyéb információ (műleírás, ábrák stb.) nem nyújtható be.
A rajzokat és a modellt tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.
 
A tervlapokon bemutatandó:
- Szerkesztési elveket, városi összefüggéseket, tengelyeket és inspirációkat, variálhatóságot bemutató vázlatok ortogonális vagy térbeli ábrázolással.
- A relevánsnak ítélt környezetet bemutató átnézeti helyszínrajz min. M=1:500 (lehet 1:250, ill. 1:200 léptékű is), a két tervezési objektum és azok kapcsolatainak bemutatásával.
A rajzokon be kell mutatni továbbá a tervezett épület települési szövetbe való illesztését, a fő megközelítési irányokat, szükség esetén az elhelyezéshez szükséges térépítészeti megoldásokat, szükség szerint a mobil építményeket, térburkolatokat, javasolt utcabútorokat, vízi építményeket.
 
Benyújtandók továbbá:
  • Alaprajzok – a szükséges számban és részletezettséggel
  • Metszetek és belső udvari homlokzatok – a szükséges számban és részletezettséggel
  • Homlokzatok – utcakép (Esetleg a Duna partvonaláról is)
  • Látványtervek
  • Makett – M=1:500 (Kb. 30×20 cm-es alaplapra dolgozva) – egyszerű anyagok felhasználásával
A rajzok ajánlott léptéke M 1:200, amelytől a koncepció és a legjobb megértést segítő szándék függvényében el lehet térni. A makett léptéke M=1:500
 
 
9. A pályázat mellékletei
Tekintettel a feladat különleges kihívására, valamint a helyszín szellemi és tárgyi gazdagságára, a kiíró – Szentendre Város Polgármesteri Hivatal Főépítészi Iroda által biztosított – háttéranyaggal kívánja segíteni a pályázók munkáját.
• 1. sz. MELLÉKLET – a pályázat előzményei, a két védett épület leírása
• 2. sz. MELLÉKLET – a meglévő épületek jelenlegi funkciói
• 3. sz. MELLÉKLET – a jelenlegi épületek felmérési tervei digitálisan
• 4. sz. MELLÉKLET – Geodéziai felmérés (DWG) – egészen a Duna-partig – 3D tartalommal
• 5. sz. MELLÉKLET – Szabályozási terv kivonat
• 6. sz. MELLÉKLET – Fotók, kiegészítő alaprajzok, kutatási anyagok
 
 
10. A pályázat ütemezése és benyújtása
10.1. A pályázat meghirdetése: 2019. szeptember 19.
10.2. A pályázati helyszín bejárása: 2019. október 2. 10:00-kor,
 és október 3.  10:00-kor.
10.3. Pályázattal kapcsolatok kérdések elküldése: 2019. október 6.
10.4. Pályázattal kapcsolatos kérdésekre adott válaszok megküldése: 2019. október 11.
10.5. A pályázat benyújtásának határideje:
2019. november 15. (péntek)
 
Felhívjuk a tisztelt Pályázók figyelmét, hogy a határidőn túl benyújtott pályázatokat nem áll módunkban figyelembe venni. A benyújtott pályázatokat csak abban az esetben tekintjük érvényesnek, és kerülnek elbírálásra, amennyiben valamennyi – jelen pályázati felhívásban feltüntetett – formai és tartalmi feltételnek megfelelnek.
 
10.5.1. A pályázatok benyújtásának módja:
-    a pályázatot egy példányban, postai úton, ajánlott küldeményként kérjük megküldeni a következő címre:
Magyar Művészeti Akadémia Titkársága
1062 Budapest, Andrássy út 101.
  • vagy személyesen, zárt küldeményként a Magyar Művészeti Akadémia Titkárságának címezve a 10.5.1. pontban megjelölt címen hivatali időben legkésőbb 2019. november 15. (péntek) 14.00 óráig.     
 
A küldeményen mindkét esetben kérjük feltüntetni:
 
„SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019"
Kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón


 
10.6. Pályázatok bontása:                       2019. december 4-től
10.7. Eredményhirdetés:            előreláthatóan 2020. január 22.
 
 
11. A pályázat kötelező melléklete:
1 db A/5 méretű, zárt, jelöletlen borítékot, amely tartalmazza az alábbiakat:
  • kitöltött, aláírt Adatlap a pályamű szerző(i)nek adataival
  • kitöltött, aláírt Hozzájáruló nyilatkozat
  • 1 db CD/DVD, amely tartalmazza a tervlapokat pdf formátumban
A pályázati felhívás letölthető pdf formátumban, a kapcsolódó Adatlap és Hozzájáruló nyilatkozat pedig word formátumban az MMA www.mma.hu honlapjáról a https://www.mma.hu/palyazatok menüpont alól.
A pályázattal kapcsolatban kérdést 2019. október 6. éjfélig lehet feltenni az epito@mma.hu e-mail-címen. A kérdést feltevők legkésőbb 2019. október 11-ig elektronikus levélben kapnak választ.
 
 
12. A pályázat érvényességének vizsgálata
A pályázat értékelésében azon pályaművek vesznek részt, amelyek postai feladási időpontjai igazolhatóan legkésőbb 2019. november 15. A határidőben feladott, de a bontást követően, azaz 2019. december 4-e után beérkező pályaműveket nem áll módunkban figyelembe venni.
 
 
13. A pályázatok 14. pont szerinti bírálatra bocsátásának feltétele:
a) pályázat határidőben történő benyújtása,
b) a szükséges mellékletek csatolása
Amennyiben a pályázat formai bírálata során megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, a pályázat érvénytelennek minősül.
 
 
14. Pályázat elbírálása, döntés
14.1. A Bírálóbizottság
A pályázatokat az MMA tagjaiból és Szentendre Város képviselőiből álló bizottság bírálja el.
 
A Bírálóbizottság elnöke: Gyürk Dorottya, Szentendre Város alpolgármestere
A Bírálóbizottság társelnöke: Turányi Gábor Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
A Bírálóbizottság titkára: Aba Lehel Szentendre Város főépítésze
A Bírálóbizottság tagjai:
Dénes György Pro Architectura díjas építész, az MMA Köztestületének tagja
Golda János Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Istvánfi Gyula Széchenyi-, és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Jánosi János Ybl-díjas építész, az MMA Köztestületének tagja
Vadász Bence Ybl-díjas építész, az MMA Köztestületének tagja
Szakértők:
Solymosi Heléna, a Szentendrei Kulturális Központ vezetője
Ferencz István, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
Turi Attila Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja, az Építőművészeti Tagozat vezetője
 
14.2. A döntést megalapozó értékelési szempontok főként
A pályaművek összevetése és rangsorolása az alábbi sorrendben felállított bírálati szempontok alapján történik:
- Az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér
- Az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások
- A műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg ésszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben
 
 
15. Döntésről való értesítés; a pályázatok bemutatása
A döntés közzétételétől számított 5 munkanapon belül az MMA Titkársága a pályázónak az Adatlapon megadott kapcsolattartási elérhetőségekre elektronikus levélben küld értesítést a pályázatának eredményéről.
A döntések az MMA honlapján, a www.mma.hu-n az eredményhirdetés napján közzétételre kerülnek.
A pályaműveket Szentendre Város Önkormányzata 2020. január 22-én a Szentendrei Polgármesteri Hivatal Dísztermében ünnepélyes eredményhirdetést követően megnyíló kiállítás keretében tervezi bemutatni.
 
A bemutatást követően a pályaműveket a pályázók átvehetik az MMA Titkársága hivatali idejében. Amennyiben a pályázatok átvételére a bemutatást követő 60 napon belül nem kerül sor, az MMA Titkársága megsemmisítheti az át nem vett pályaműveket.
 
 
16. A pályázati díj folyósítása
Az MMA Titkársága a pályázati díjat a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül utalja át a nyerteseknek.
 
Letölthető dokumentumok:
1. sz. MELLÉKLET – a pályázat előzményei, a két védett épület leírása
2. sz. MELLÉKLET – a meglévő épületek jelenlegi funkciói
3. sz. MELLÉKLET – a jelenlegi épületek felmérési tervei digitálisan
4. sz. MELLÉKLET – Geodéziai felmérés (DWG) – egészen a Duna-partig – 3D tartalommal
5. sz. MELLÉKLET – Szabályozási terv kivonat
6. sz. MELLÉKLET – Fotók, kiegészítő alaprajzok, kutatási anyagok

 
 
Budapest, 2019. szeptember 19.
 
Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata


A „SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019" kulturális és szabadidőközpont a Duna-korzón pályázati kiírás letölthető (pdf) változata

A kiírással kapcsolatban Kiíró nyomatékosítani kívánja, hogy a meghirdetett pályázat „ötletpályázat", mely mögött konkrét megvalósítási szándék nincs. A pályázatnak – a szellemi vetélkedőn, megmérettetésen túl – ilyen értelemben nincs kitűzött célja, „csak" értelme van. Mégpedig az, hogy gondolatokat és ahhoz kapcsolódó képeket, a lehetséges jövő képeit vázolja a település polgárainak, hogy megfontolva, tovább gondolva megfogadják, vagy elvessék azokat.
 
 
SZENTENDRE – KULTÚRPART 2019
pályázattal kapcsolatban feltett kérdések
 
  1. A műemléki szárny Duna felőli homlokzatán lévő terasz toldása is védettséget élvez, vagy elbontható?
Az épület műemléki védettséget élvez, de a Pályázó szabadon dönthet a kérdésben.
 
  1. A Dunára meddig lehet benyúlni?
Javasolt a pályázati felhívásban szereplő határ figyelembevétele, de mivel ötletpályázatról van szó a Pályázó szabadon dönthet a kérdésben, figyelembe véve az áramlási, hajózási, és a gazdaságos megvalósíthatóság szempontjait is.
 
  1. A mobilgát Duna felőli oldalán lehet-e tereptárgyat építeni (rámpa, pad)?
Igen, de csak oly módon, hogy a mobil gát használhatóságát, karbantarthatóságát ne zavarja és magas vízszint (áradás) esetén is ellenálljon a víz és a sodrás hatásainak.
 
  1. Szabadtéri kiállításnak kell-e helyet biztosítani?
Lehetőség szerint igen.
 
  1. Adhat-e be több személy közösen egy pályázatot?
Több tervező egy közös pályaművel is pályázhat. Ebben az esetben az összes szerzőnek (tervezőtárs) ki kell töltenie a szükséges nyomtatványokat (adatlap, hozzájáruló nyilatkozat), és mindegyikőjükre vonatkozik a 40 éves korhatár.
 
  1. A Vajda Lajos Stúdió helyiségeinek szükséges helyet biztosítani az új program szerint a tervezési területen? Esetleg a stúdió helyiségei teljesen megszüntethetőek?
A Stúdió helyiségei nem szüntethetők meg teljesen, viszont – ötletpályázat lévén – áthelyezhetőek, újraértelmezhetőek, minimum a jelenlegivel megegyező alapterületen.
 
  1. Az épületegyüttes akadálymentes megközelítésére és használatára milyen szintű igények vonatkoznak?
Az újonnan tervezett részeknek akadálymentesnek kell lenniük.
 
  1. Az 1839-es és 1844-es helyrajzi számú épületek pincéinek összenyitására van lehetőség?
Igen, a Pályázó tehet rá javaslatot.
 
  1. A „Kultúrpart" területére tervezendő objektumoknak mobilisnak kell lenniük?
A mobil gát felvonulási zónában (a mobil gáttól a város felé eső 10 m) csak mobil elemek használhatók, a többiről a Pályázó szabadon dönthet.
 
  1. Az épületegyüttes elemei közötti átjárhatóság teljes mértékben szabadon kezelendő?
Igen, szabadon kezelhető.
 
  1. A meglévő bejáratok megtartása, illetve új bejáratok nyitása szabadon kezelendő?
Igen, szabadon kezelhető.
 
  1. A tervezett Dunakorzó mely elemeit kell adottságként kezelni?
A mobil gát szerkezete és a 10 m-es kezelési sáv megtartandó, a további elemek pályázói döntés szerint átalakíthatóak, módosíthatóak, bővíthetőek.
 
  1. A 1837 hrsz.-ú telken jelenleg álló épület elbontásával számolhat a pályamű?
Igen, tervezői döntés; de a jelenleg az épületben működő vendéglátó ipari funkciónak helyet kell biztosítani.
 
  1. A klubok, csoportok számára tervezendő tornaszobák kapcsán nagyságrendileg hány fő egyidejű jelenlétével kell vagy lehet számolni?
Maximum 30 fő.
 
  1. A meglévő épületállomány milyen mértékben átalakítható? Szerkezeteket érintő módosítások, esetleges bontások, hozzáépítés is elképzelhető?
Ötletpályázati státusz miatt az épületek átalakítása szabadon kezelhető, a műemléki szempontok figyelembevétele mellett. A meglévő védett homlokzatok és tömeg struktúrája, összképe jellegében ne változzon, de bővítések, összenyitások, és a toldalék-bontások elképzelhetőek.
 
  1. A műemléki védelem alatt álló épület homlokzatainak, belső tereinek átalakítása lehetséges?
Lásd 15. sz. válasz!
 
  1. A kerítések megléte mennyire kívánt? Az udvar zárhatósága elvárás-e?
A kérdésről Pályázó szabadon dönthet.
 
  1. A szabadtéri színpadnak zárható rendezvényhelyszínnek kell-e lennie? Előadás esetén csak az léphet az udvarba, aki előre jegyet váltott, vagy az utcán sétálók szabadon bejöhetnek, helyet foglalhatnak?
A kérdésről Pályázó szabadon dönthet, de előny a különböző használati lehetőségek variálhatósága.
 
  1.  Szükséges jegypénztár elhelyezése?
Nem szükséges, de javaslatot adhat a Pályázó.
 
  1. Az udvarnak zárhatónak kell-e lennie, pl. éjszakára, kerítés, kapu szükséges?
A kérdésről Pályázó szabadon dönthet.
 
  1. Az 1837 hrsz. épület tervezett funkciójára, hasznosítására van-e elképzelés? Ez az épület megtartandó-e?
Az épület esetleges új funkciójára a Pályázó tehet javaslatot. Lásd 13. sz. válasz!