1. A pályázat tárgya, célja

 
Az ötletpályázat célja építészeti eszközökkel megfogalmazni, hogy a Nagyharsányban meglévő (megtervezett és engedélyezett, megépült) művésztelep mellett, hogyan lehet egy kisebb építési területen magas színvonalú emlékparkot kialakítani a nagyharsányi csata emlékezetére. Mindezt úgy, hogy a kompozíció megtartsa és felhasználja a meglévő (különböző stílusú, méretű és színvonalú) emlékműveket, azokat „adottságként" kezelve.
A Magyar Művészeti Akadémia (a továbbiakban: MMA) Építőművészeti Tagozata, a részletes tervezési programnak virtuális helyszínt nyújtó Nagyharsány Község Önkormányzata, valamint a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága nem kapcsolja jelen felhívást bármely további tervezéshez, kivitelezéshez vagy közvetlen megvalósítás céljához.
 

2. Előzmények

 
A szomszédos Nagyharsányi Szoborpark az 1960-as évek utáni szobrászművészeti alkotások egyedülálló gyűjteménye. Története 1967-ig nyúlik vissza. A kezdeti években hazai művészek alkottak itt, majd később külföldi művészek is bekapcsolódtak az alkotómunkába, Norvégiától Olaszországig, az Amerikai Egyesült Államoktól Japánig. Az alkotói műhely kitűnő helyszínévé vált a kortárs képzőművészek számára a kapcsolatépítésre, tudásuk fejlesztésére. A park összképe több évtizedes alkotómunka eredményeként jött létre, a szobrászok mellett tájépítészek, kerttervezők, sőt festőművészek közösen alakították ki, gyakran jelentős szakmai viták nyomán, ügyelve arra, hogy a szobrok egymáshoz viszonyítva, valamint a természeti környezettel harmonikus egységben legyenek. A napjainkban 130 alkotást számláló, magas művészi értéket képviselő műtárgyegyüttes 2009 óta műemléki védettséget élvez. 
A szoborpark közvetlen közelében, a bejárati részéhez vezető út túlsó, Villány felőli oldalán került kialakításra a nagyharsányi csata emlékmű együttese.
Lásd térképmelléklet:
Emlékmű a szobor-műalkotásokkal - 2308 hrsz. (Nagyharsány Község Önkormányzata)
Közút - 2297 és 2301 hrsz. (kivett közút, Nagyharsány Község Önkormányzata)
Burkolt sétánnyal érintett terület - 2302 hrsz. (Nagyharsány Község Önkormányzata)
A létesítmény az 1687. augusztus 12-én a térségben lezajlott ütközet emlékét hivatott megőrizni – azon a napon Károly lotaringiai herceg, Miksa bajor fejedelem, Lajos badeni őrgróf és Savoyai Jenő herceg egyesült 50 000 fős osztrák–magyar–bajor–horvát hadserege és Szulejmán török nagyvezír serege csapott össze. A csata az egyesített európai seregek győzelmével zárult, ez jelentette a magyarországi török hódoltság végét. Az ütközetet „második mohácsi csata" elnevezéssel is szokták illetni, utalva ezzel a közelben vívott 1526-os mohácsi csatára. Az 1687. évi nagyharsányi győztes csata emlékvilágának bemutatásáért az elmúlt években tudományos és művészeti erőfeszítések történtek, melyek folytatása szükséges. A csata helyeinek kutatása, a történések publikálása, az emlékhelyek kialakítása számos feladatot ad ma is. Mivel a harsány-hegyi összecsapásnak jelentős európai – így különösen osztrák, bajor, itáliai és francia – résztvevői voltak, és komoly katolikus szerepvállalással történt, ezért az annak ügyével való foglalkozás európai dimenziókban is alkalmas arra, hogy azt a magyar álláspontot képviselje, hogy a keresztény szolidaritásnak fontos szerepe volt a törökellenes harcokban. Az 1526. évi mohácsi csata, illetve az 1687. évi nagyharsányi csata és emlékezete iránt nemcsak Baranyában és a történelmi országterületen tapasztalható érdeklődés, hanem szinte egész Európában, de különösen Közép-Európában és a Balkánon. Az 1526. évi mohácsi vész a térség politikai és állami egységét, a visegrádi és balkáni országok napjainkban erősödő együttműködésének előzményét zúzta szét és lehetetlenítette el évszázadokra. A Mohács 500 programsorozat (2026. évben) méltó alkalom a visegrádi és a balkáni országok, Magyarország jelentős szerepvállalása mellett megerősödő együttműködése további erősítésére és továbbvitelére. Az 1526. évi mohácsi csata nemzeti tragédia volt nem csupán hazánknak, de a környező országoknak egyaránt, s történelmi emlékezetükben is ekként él emléke. A Magyarország által szervezett, az országhatárokon kívülre is nyúló megemlékezés-sorozat tehát egy szimbolikus, érzelmi, a közös történelmi sorsot is beemelő további eleme és összekovácsoló tényezője lehet ezen országok szoros együttműködésének. Ennek fontos eleme lehet a második mohácsi csataként is emlegetett nagyharsányi csata emlékezetének méltó ápolása.
 
A jelenlegi emlékműegyüttes változó művészi kvalitású objektumokat tartalmaz, az alkotások mennyisége és azok méretei a rendelkezésükre álló szűkös, elnyújtott tér léptékével nincsenek összhangban. Kert- illetve tájépítészeti kialakításának esztétikai színvonala és a felhasznált anyagok minősége elmarad a helyszín jelentőségéhez képest.
 
A két, egymással szoros közelségben elhelyezkedő létesítmény – a szoborpark, valamint a nagyharsányi csata emlékmű együttese (a továbbiakban: Emlékhely) – mind célját, mind a megjelenését tekintve jelentős mértékben különbözik egymástól. Előbbi célja a művészeti alkotások által a szellem munkára bírása, a látogatókban az elmélyülés, a szabad asszociációk generálása, a gondolatébresztés, továbbá a funkcióval rendelkező, alkotócsoportok közreműködésével közösen létrehozott nagyszabású művek (Amfiteátrum, Esőbeálló, Szimpozion asztal) gyakorlati használata.  Utóbbi pedig egy meghatározott funkció – a csatáról való megemlékezés – lehetőségét és igényét sugallja. Fontos említést tenni arról, hogy minden évben történelmi hadijátékokat tartanak a csata évfordulóján, ezek az események kényszerűségből a teljesen más funkciójú szoborparkban zajlanak.
 
Véleményünk szerint lényeges feladat a két, egymáshoz földrajzilag rendkívül közel, védett természeti területen elhelyezkedő, ám tartalmában és céljában eltérő helyszín építészeti, tájépítészeti eszközökkel történő különválasztása. Fontos utóbbi létesítmény egységes koncepciójának megalkotása, a célnak való magasabb színvonalú megfelelés előmozdítása, az alkotások, valamint a csatáról szóló információs tabló(k) esztétikus és praktikus elhelyezése.
 

3. A pályázat jellege, a tervezési program és a kiadott mellékletek

 
A pályázat jellege: ötletpályázat, célja nem a továbbtervezésre legalkalmasabb tervező kiválasztása, hanem innovatív építészeti ötletek, javaslatok beszerzése, a művészeti alkotómunka ösztönzése. Ennek értelmében a kiírót nem terheli a díjazásban részesülő pályamű(vek) szerzőjével (szerzőivel) való, a további tervezési feladatra vonatkozó szerződéses megállapodás kötelezettsége.
Jelen feladat-meghatározás csak gondolatébresztő és funkcionális vázlat, az Emlékhely működéséhez feltételezhetően szükséges funkciók-, kiszolgáló létesítmények és a rendezendő problémák feltérképezésére szolgál.
A tervezési program tehát szabadon kezelhető, kiegészíthető vagy csökkenthető – az ötletpályázat „szabad kezet" kíván adni a tervezőknek, hogy kifejthessék gondolataikat a feladattal kapcsolatban.
A tervezésbe bevonandó terület nagysága, a táji- és közlekedési kapcsolatok, összefüggések elemzése a pályázó döntése szerint szorítkozhat a szűken értelmezett „emlékpark" területére, de az „akcióterv" lehet egy tágabban értelmezett terület is. A becsült látogatószám függvényében az alaprajzi területek méretezése és súlyozása szintén szabadon kezelhető tervezési feladat.
Valamennyi kiadott adat és segédanyag csak „iránymutatás" és alapinformáció. A pályázat – ötletpályázat jellegéből adódóan – ezen információk birtokában a kellő részletezettséggel (ötletpályázati szint) kidolgozható és beadható. A pályázó az alapinformációkat kiegészítheti, helyszíni mérésekkel pontosíthatja, szükség szerint szabadon kezelve „felülírhatja".
 

• Helyszínrajz M=1:1000
• Műholdképre illesztett térkép
• Látványtervek a szoborpark új létesítményeiről, a fogadóépületről és a sétányról
• Fotódokumentáció az Emlékhelyről, az emlékművekről és az információs tábláról
• Drón videó a területről - https://youtu.be/4u4Pnt14wao

 

1. Az Emlékhely vizuális lehatárolása – elválasztása a szomszédos szoborparktól

• történhet terepmozgatással, kertépítészeti eszközökkel vagy épített elemekkel. Szempont, hogy költségkímélő, de esztétikus megoldás szülessen, amely egyértelműen elkülöníti a két közfunkciót

 

2. Az Emlékhely a. pont szerint lehatárolt területének rendezése és egységes koncepcióba, kompozícióba illesztése

• építészeti elemek rendezése és közös „időtlen" építészeti hang
• kertépítészet egységesítése, környezetrendezési koncepció
• tereprendezés
• belső közlekedés megoldása (gépkocsival érkezés, parkolás, sétányok stb.)

 

3. Új Építészeti Jel megfogalmazása – a csatára emlékező szimbolikus alkotás létrehozása

• alternatív, szabadon választható feladatrész („jel" lehet pl. a kápolna is…)
• lehet építészeti/épített jel, de figurális-, szobrászati- vagy akár „kertészeti" megfogalmazás is elképzelhető

 

4. Fogadóépület – „kapuépület" – kialakítása

Javasolt (nem kötelező) funkciók:

• fogadótér-váró-pihenő – lehet minimális méretű fedett-nyitott tér is
• jegypénztár
• büfé (pulttal, hűtővel, mosogatóval, raktárral, stb.) – pályázó döntése szerint
• ajándéktárgy bolt minimális alapterülettel – pályázó döntése szerint
• női-, férfi-, mozgássérült wc (elegendő nemenként 1-1 db)
• multifunkcionális tér (vetítő-, előadó-, kiállító tér) – pályázó döntése szerint

 

5. Keresztény- vagy ökumenikus-, részben fedett-nyitott szabadtéri kápolna megtervezése

• hagyományosan értelmezett építmény/épület vagy csak „jelzett hely" egyaránt lehet
• kis méretű, részben fedett tér a miséhez/istentisztelethez
• nyitott vagy fedett-nyitott tér a híveknek/hallgatóságnak

 

4. Rendelkezésre álló keretösszeg, pályázati díj

 
A kiíró a szakmailag megfelelő pályaműveket díjazásban részesíti; a pályázati díjra forrás a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló 2023. évi LV. törvény 1. melléklet XXXIV. fejezet 1. MMA Titkársága cím, 1. MMA Titkárság Igazgatása, köztestületi feladatok alcímen a Magyar Művészeti Akadémiáról szóló 2011. évi CIX. törvény (a továbbiakban: MMA tv.) 4. § (2) bekezdés a), f) és p) pontjai szerinti közfeladatok megvalósítása céljából áll rendelkezésre bruttó 5.000.000.-Ft + járulékai – összesen 5.650.000.-Ft – értékben.
 
A díjazás mértéke
A pályázati kiírás alapján minden pályázó csak egyetlen pályázatot nyújthat be, amelyre legalább bruttó 250.000.-Ft, legfeljebb bruttó 1.500.000.-Ft összegű díjazás állapítható meg.
 

5. A pályázók köre

 
 

6. Nem részesülhet díjazásban az a pályázó, aki:

1. az 5.1 pontban megjelölt képesítések egyikével sem rendelkezik;
2. aki a 13.1 pont szerinti bírálóbizottság tagjának a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója,
3. aki a 13.1 pont szerinti bírálóbizottság tagjával együtt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve az érintett gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
4. a pályázat tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,
5. a jogszabályban vagy a pályázati kiírásban a díjazás feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be vagy megtett nyilatkozatát visszavonja.

 

7. Nem bocsátható szakmai bírálatra az a pályamű, amelynek megvalósítása, illetve a megvalósítás módja vagy eredménye

a)  bűncselekménynek vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívásnak minősül;
b)  alapvető emberi vagy alkotmányos jogot sért;
c)  a nemzet, a nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, valamint más nemzetek méltóságának és a társadalom más alapvető érdekeinek sérelmével jár, így különösen a közrendbe, a közerkölcsbe, a család és a kiskorúak védelmének követelményébe ütközik
 

8. A pályázat formai követelményei; beadandó (javasolt) munkarészek, a pályázat benyújtandó mellékletei

 
A pályázatokat egy példányban max. 2 db 70×100 cm-es álló helyzetű habkartonra kasírozott tervlapon kell beadni. A tervlapo(ko)n minden olyan (rajzos és szöveges) információt fel kell tüntetni, amelyet a megértés szempontjából fontosnak ítél a pályázó. A tervlapo(ko)n kívül egyéb információ (műleírás, ábrák stb.) nem nyújtható be. A rajzokat tetszőleges technikával, a megértést legjobban segítő megoldásokkal kell elkészíteni.
 
Minden önálló tervlapon fel kell tüntetni a következő feliratot:
„A Nagyharsányi csata emlékhelye 2023"
 
A tervlapo(ko)n semmilyen azonosító jelzés nem utalhat a szerző(k) kilétére.
 
Opcionálisan – nem kötelezően – beadható: makett a teljes tervezési területről vagy annak központi térségéről az épített elemek feltüntetésével – tetszőleges léptékben, tetszőleges technikával.
 

• Helyszínrajz a teljes tervezési területről és/vagy annak központi térségéről az épített elemek feltüntetésével – választható léptékben. (Javasolt M=1:1000 a művészteleppel együtt ábrázolva és M=1:200/500 a tervezett területről.)
• Terepmetszetek az építmények és tereptárgyak ábrázolásával.
• Alaprajzok, metszetek, homlokzatok a tervezett épületekről/építményekről a megértéshez szükséges számban és méretarányban.
• Madártávlati- és a közeledő (ill. a művésztelep tervezett körsétányáról) látogatók szemmagasságából felvett látványtervek tetszőleges számban és tetszőleges technikával előadva.
• Rövid építészeti műleírás.

 

1.  tartalmazza az alábbiakat:

2. a pályázó - a szerző(k) - döntése szerint, egyetértése esetén tartalmazza:

27. kitöltött, 3 példányban – valamennyi szerző által – aláírt, a pályamű 14. pont szerinti bemutatására irányuló felhasználási szerződés[1],
28. kitöltött, aláírt hozzájáruló nyilatkozat kép-, illetve hangfelvételek készítéséhez és közzétételéhez[2].

 
A pályázati kiírás – és a mellékletét képező adatkezelési tájékoztató – letölthető pdf formátumban, a kapcsolódó adatlap, felhasználási szerződés és hozzájáruló nyilatkozat pedig word formátumban az MMA honlapjáról (www.mma.hu) a http://www.mma.hu/palyazatok menüpont alól.
 
A pályázattal kapcsolatban kérdéseket 2023. november 12. éjfélig lehet feltenni az epito@mma.hu e-mail-címen. A kérdést feltevők legkésőbb 2023. november 21-ig elektronikus levélben kapnak választ.

9. A pályázatok benyújtása

 
 
 
 

10. A pályázat ütemezése

 
 
Felhívjuk a tisztelt Pályázó figyelmét, hogy a határidőn túl feladott pályázatot nem áll módunkban figyelembe venni. A benyújtott pályázatot csak abban az esetben tekintjük érvényesnek, és kerül elbírálásra, amennyiben valamennyi – jelen pályázati kiírásban feltüntetett – formai és tartalmi feltételnek megfelel.
 
 

11. A pályázat érvényességének vizsgálata

 
A kiíró azon pályaműveket bontja, illetve a pályázat érdemi bírálatában azon pályaművek vesznek részt, amelyek postai feladási időpontja – igazolhatóan – legkésőbb 2023. december 15.
A határidőben feladott, de a bontást követően beérkező pályaműveket nem áll módunkban figyelembe venni.
 

12. A pályázatok érdemi bírálatra bocsátásának feltétele:

 
Amennyiben a bontás, a pályázat formai bírálata során vagy a döntéssel egyidejűleg megállapításra kerül, hogy a pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban foglalt feltételeknek, a pályázat érvénytelennek minősül.

13. Pályázat elbírálása, döntés

 
A pályázatokat az MMA tagjaiból, továbbá Nagyharsány Község Önkormányzata és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által delegált tagokból álló bizottság bírálja el. A bírálóbizottságot az MMA Építőművészeti Tagozata által felkért elnök vezeti.
 
A bírálóbizottság elnöke:         Perényi Lóránt helyettes államtitkár, ÉKM
A bírálóbizottság társelnöke:   Vadász Bence DLA Ybl-díjas építész, az MMA rendes tagja
A bírálóbizottság tagjai:
 

• Tájba-, természeti környezetbe illesztés – a védett terület humánus kezelése –, kert- és tájépítészet
• Az egymás mellett lévő (és maradó) különböző funkciójú területek organikus-, de egyértelmű elválasztása, megkülönböztetése
• Az épített elemek („Jel", fogadóépület, kápolna stb.) építészeti hangvétele, karaktere, építészeti minősége és tájba illesztése
• Bővíthetőség, multifunkcionalitás (pl. csapatjátékok helyszíne, koncepcionális szoborpark lehetősége a Mohácsi Nemzeti Sírkert mintájára stb.)
• Költségkímélő, egyszerű megoldások alkalmazása – a részben önerőből, helyi építőanyagokból való megvalósíthatóság lehetősége
• Ütemezhetőség
• Az építészeti minőséget hitelesítő szellemi tartalom és gondolati háttér
• Az egyedi építészeti megjelenést biztosító kompozíciós elvek és részletmegoldások
• A műszaki megvalósíthatóság, a szerkezetileg észszerű, de egyedi minőséget biztosító megoldások alkalmazása a pályázat karakterével arányos mértékben

 

14. Eredményhirdetés; a pályázatok bemutatása

 
Eredményhirdetés 2024. február első felében tervezett, ünnepélyes keretek közt, a pályaműveket bemutató kiállítás megnyitójával egyidejűleg. 
 
A kiíró – a pályázati eljárás átláthatóságának biztosítása és a díjazott személy(ek) nyilvános elismerése végett – a pályázattal kapcsolatos döntést – ideértve a bírálóbizottság összegző véleményét, javaslatait, a díjazásban részesülő pályaművek értékelését – az MMA honlapján, a www.mma.hu-n az eredményhirdetést követően közzéteszi.
 
A bemutatást követően a pályaműveket a pályázók átvehetik az MMA Titkársága hivatali idejében. Amennyiben a pályázatok átvételére a pályaműveket bemutató kiállítás megnyitóját követő 60 napon belül nem kerül sor, az MMA Titkársága megsemmisítheti az át nem vett pályaműveket.
 

15. A pályázati díj folyósítása

 
Az MMA Titkársága a pályázati díjat – a 8.2 aa) alpont szerinti dokumentum megléte esetén – a döntés közzétételét követő 15 munkanapon belül utalja át a pályázat nyerteseinek.
 
Melléklet:
Adatkezelési tájékoztató a Magyar Művészeti Akadémia „NAGYHARSÁNYI CSATA EMLÉKHELYE 2023" címmel meghirdetett ötletpályázata vonatkozásában megvalósuló személyes adatkezelésről
 
Letölthető dokumentumok:

• Melléklet (adatkezelési tájékoztató)
• Adatlap
• Felhasználási szerződés
• Hozzájáruló nyilatkozat kép-, illetve hangfelvételek készítéséhez és közzétételéhez
• Helyszínrajz
• Látványtervek a szomszédos szoborpark létesítményeiről
• Műholdképre illesztett térkép
• Fotódokumentáció az Emlékhelyről, az emlékművekről és az információs tábláról
• Drón videó a területről

Budapest, 2023. november 3.
 
Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata