A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt „KESZTHELY BALATONI KÖZPONTJÁNAK FEJLESZTÉSE 2020" építészeti pályázat zárójelentése


A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
által meghirdetett

„KESZTHELY BALATONI KÖZPONTJÁNAK FEJLESZTÉSE 2020"
építészeti pályázat eredményhirdetése
 
 
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Keszthely balatoni központjának fejlesztése 2020" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázatot.
A pályázat keretében építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételt vártunk a kiemelt jelentőségű területen egy magas szintű szolgáltatást nyújtó, multifunkcionális együttes (strand, wellness, szórakoztató kereskedelmi és más egységek) létesítésére vonatkozóan.
 
A felhívásra 26 pályamű érkezett, amelyek közül két pályamű a bírálatból kizárásra került: az 1. sorszámú pályázat feladása határidőn túl történt; a 12. sorszámú pályázat tablóján azonosítható a szerző.
A 24 db érvényes pályamű vonatkozásában a Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után többségi szavazással döntött: a díjazásra rendelkezésre álló teljes összeg (bruttó 5.000.000.- Ft) felhasználását javasolta az alábbiak szerint: 2 db díj egyenként 750.000.-Ft díjazással, 2 db kiemelt elismerés egyenként 500.000.-Ft díjazással, 4 db elismerés egyenként 300.000.-Ft díjazással. A feladat újszerű megközelítése, a természeti értékek tiszteletének kiemelt kezelése okán kiadásra kerül 2 db különdíj egyenként 650.000.-Ft díjazással.
 
A döntést követően megállapításra került, hogy a díjazott művek szerzői az alábbiak:
Díjban részesülnek bruttó 750.000.- Ft díjazással:
a 4. sorszámú pályamű, szerzői: Kiss Flóra, Márki Gabriella, Miskolczi Lilla, Szűcs Imre Ferenc
a 16. sorszámú pályamű, szerzői: Rantal Gábor, Rév Bence
Kiemelt elismerésben részesülnek bruttó 500.000.- Ft díjazással:
a 19. sorszámú pályamű, szerzői: Gyüre Lilla Andrea, Tamás Anna Mária DLA
a 22. sorszámú pályamű, szerzői: Szabó-Gulyás Karolina, Tuksa Mónika, Kleska Gábor Márk
Elismerésben részesülnek bruttó 300.000.- Ft díjazással:
a 2. sorszámú pályamű, szerzője: Nyul Dávid
a 11. sorszámú pályamű, szerzői: Kocsis Vanda, Simon László
a 21. sorszámú pályamű, szerzői: Kristók Attila, Várnai Bence
a 24. sorszámú pályamű, szerzői: Molnár Márta, Nádasdi Zoltán, Rieszné Horváth Eszter, Sóti Máté
 
Különdíjban részesülnek bruttó 650.000.-Ft díjazással:
a 9. sorszámú pályamű, szerzői: Hámori Péter, Guba Sándor
a 13. sorszámú pályamű, szerzői: Nardai Sarolta, Kálna Dávid
 
 
A Bírálóbizottság összegző véleménye, javaslatai
Értékelés és ajánlás
 
A bírálóbizottság az ötletpályázatot eredményesnek nyilvánította, a rendelkezésre álló összeget teljes egészében felhasználta a pályázók díjazására. A beérkezett pályaművek számát tekintve a kiíró elérte célját. A 26 pályázatból 24 volt értékelhető. A zsűri a kiírásnak megfelelő pályaművek között kiemelkedő színvonalút azonban nem talált. A pályaművek zömében több-kevesebb értékes gondolatot, területrendezési, -építészi javaslatot talált, melyek a keszthelyi Balaton-part rendezésénél a jövőben hasznosíthatóak lesznek. A pályázat karakteréből fakadóan a konkrét építészeti javaslatok vázlatosak voltak. A pályázatok közül a zsűri 10 művet jutalmazott.
A pályaművek értékelése, az egész eljárás lebonyolítása során a bírálóbizottság számára egyértelműen bizonyítást nyert, hogy Keszthely város Balaton-partja a mai kor igényeit, a városhoz való kapcsolatát, az itt lakók és az idelátogató vendégek által elvárt mikrokörnyezetet nem tudja biztosítani. Ennek megfelelően elengedhetetlenül fontos az ember és a természet, mint teljes életközösség igényei alapján átgondolt fejlesztés megvalósítása.
 
A pályaművek értékelése során az alábbi támpontok figyelembevételét javasoljuk a város döntéshozóinak:
  • a vasúttal párhuzamosan futó, vegyes forgalmú útszakasz, „promenád" megvalósítása (2., 21. sz. pályamű)
  • a vasútállomáson keresztül azonos szinten, vagy külön szinten történő átkötéssel egy város felé tervezett közlekedési tengely kijelölése (2., 11., 16., 21., 22. sz. pályamű)
  • az előző pontban szerepeltetett átkötéssel nagy befogadóképességű parkoló kialakítása, mely kiszolgálja a Balaton-partot, valamint kielégíti a központi busz- és vasúti pályaudvar gépkocsitárolási igényét is. Elhelyezésére javasoljuk a nem használt vasúti területeket.
  • a strand nagyméretű összefüggő zöldterületként való kezelése, a meglevő növényzet megóvása fontos szempont, mind gazdasági, mind ökológiai megfontolások alapján. Kívánatos törekvés a természetközeli partvonal kialakítása, homokos partszakaszok létesítésével (4., 9., 11., 13., 16., 19., 21., 22., 24. sz. pályamű)
  • a meglevő pavilonsor elbontása javasolt, helyén egy „városi tér", mint az ideérkezőket fogadó teresedés legyen kialakítva, minimális és kis léptékű építményekkel. Ez a dél-nyugati irányú köztér kiterjesztés kiszabadítja a védett Hullám szálló épületét, szépen rávezet a Szigetfürdőre, nagyvonalú környezetet biztosít a Balatonhoz való megérkezéshez (4., 9., 13., 16., 22., 24. sz. pályamű)
  • kívánatos a parton, ill. a part közelében végighúzódó sétány megépülése déli irányban legalább a Halászcsárdáig és a Helikon strandig, az Erzsébet-liget területének bevonásával.
  • az épületek tervezésénél fokozott figyelemmel kell lenni a természet és az épített világ közötti arányosságra, a magyar fürdőkultúra Keszthelyen is jelen lévő hagyományaira
  • a strand funkcióit javasolt elkülöníteni egymástól, ügyelve a téli-nyári üzemeltetés elválasztható megoldására és a télen is üzemelő wellness részlegnek a Balatonnal való megfelelő kapcsolatára (2., 16., 21., 24. sz. pályamű)
  • az új épületek semmiképpen se konkuráljanak a szomszédos műemléki épületekkel. Segíteni szükséges az egykori Balaton és a Hullám szálló egész éven át működő nagy forgalmú szolgáltatások befogadására történő átalakítását. E cél érdekében ezeknek visszafogott mértékű bővítése is lehetséges, ezáltal vendéglátás, rendezvények megtartása és az azokhoz kapcsolható egyéb szolgáltatások befogadására válhatnak alkalmassá.

 
A díjazott pályaművek részletes értékelése
(emelkedő sorszám szerint)
 
sorszám szerző(k)
 
értékelés
2 Nyul Dávid A pályázók helyesen ismerték fel és alapvetően jól oldották meg a tervezési terület városszerkezetbe és a közlekedési rendszerbe történő illesztését.
Különösen szerencsés a Csík Ferenc sétány kialakítására tett nagyvonalú elegáns javaslat.
Ugyancsak jó ötlet a sétánnyal párhuzamosan futó vegyesforgalmú útszakasz ötlete, valamint a vasúti aluljárón át a város felé tervezett közlekedési tengely kijelölése is.
Területhasznosítási javaslatában (1:2000) alapvetően jól gazdálkodik a lehetőségekkel.
Kedvező a strand nagyméretű összefüggő zöldterületként való kezelése. A terület kiszolgálására szánt – egyébként alulméretezett – parkolót szerencsésebb lett volna a kerékpáros kilátó és kertmozi területére pozícionálni.
Beépítési javaslata (1:1000) erősen kifogásolható, amennyiben a kiszolgáló funkciók befogadására szánt hosszú, tömör falszerű építmény teljesen elzárja a sétányon közlekedők felől a Balaton látványát. Ez a vizuális kapcsolati lehetőség ezután csak a kerékpáros rámpáról érvényesülhet, ami viszont erősen korlátozott forgalmat feltételez.
A strand funkcionális kialakítására vonatkozó javaslat elnagyolt, egyben ellentmondásos. Érdekes megoldás a gyerekek számára tervezett „HOMOKPAD", de a többi egyedi elemet (PLATFORM, BÁRKA, TENGERSZEM) a zsűri kissé agresszív, erőltetett megoldásnak ítélte.
A bazársor elbontása után nem él a mólóhoz vezető sétány szűkös voltát oldó téralakítás lehetőségével, ahogyan ezt több pályázó megtette.
Az épületek funkcionális kialakítására adott javaslatai ugyan gondosan, az elvártnál nagyobb fokú részletezettséggel megoldottak (1:500 léptékű alaprajzok), de az építészeti koncepció tekintetében elhibázottak. (Az egyébként szellemesen megtervezett wellness központ a maga intim átriumaival kitűnő megoldás lehetne egy zsúfolt urbánus környezetben,
de az adott helyen erősen megkérdőjelezhető a Balatontól való elfordulás gesztusa.)
A strand területét határoló fal-szerű építménynél javasolt bazalt burkolat alkalmazását a zsűri kifejezetten ellentmondásosnak ítélte az adott helyen.
A pályamű grafikai kidolgozása kulturáltnak, jó színvonalúnak minősíthető.
 
Fentiek alapján a pályaművet a Bírálóbizottság elismerésben részesíti.
 
elismerés
4 Kiss Flóra, Márki Gabriella, Miskolczi Lilla, Szűcs Imre Ferenc A pályaműben vázolt területfelhasználás arányos, a közlekedési rendszer egyértelmű, érthető.
A parkolózóna a fő használati terület, a strand súlypontjához közel, azaz jó helyen van a vasút mellett.
A „yacht nyaralók" és az Erzsébet-liget melletti „1-2 szintes új nyaralók" igénye kérdés, előbbi pedig a parkoló és a vasúti terület közé szorulva, a vitorláskikötőtől messze nincs is megfelelő pozícióban. Helyükön az egyébként is visszaszorult Balaton-parti zöldfelület kiterjesztése indokoltabb lehetett volna.
A pavilonsor áthelyezésével a Balaton és a Hullám szállók körüli köztér egészséges(ebb) méretűre megnövekszik, mely rendszerbe ezáltal a Sziget-fürdő is bekapcsolható és egy egységes „monarchiás" térrész jöhet létre.
A strandon belüli egyes használati egységek pozíciói megfelelőek, egymáshoz viszonyított méretei arányosak, az épületek nem képeznek összefüggő, határoló falakat, biztosítják a Balaton látványát és érzetét.
A wellness és fitnesz épületegységek különállósága funkcionálisan kifogásolható, csakúgy, mint az épületek kétszintes kialakítása. Dicséretes viszont az alaprajzi rendszerek kidolgozottsága mindamellett, hogy alapvetően helyes területfelhasználási koncepcionális döntések születtek.
Érezhető a tervben a befektetett szellemi energia, mely színvonalas végeredményt hozott.
 
A fentiek alapján a pályaművet a Bírálóbizottság díjban részesíti.
 
díj
9 Hámori Péter, Guba Sándor A terv alapgondolata messze túlmutat a jelen kérdésein, egy vágyott jövőképet vázol, melyben az építés, az építészet meglehetősen visszafogott szerepet kap. A tervezők egy ideát vázolnak. A tervezési területet megtisztítják építményeitől és helyébe az őstermészetet idéző, mesterségesen visszaállított tájrészletet képzelnek el. A tervezők döntéseiket gondos analízisre alapozzák, az eredményt pedig „keszthelyi modell"-ként ajánlják figyelmünkbe. A modell lényege egy egyensúlyt kereső metódus, melyben az emberi közösség számára épülő létesítmények helyét „integratív szocio-ökológiai modell" alapján határozzák meg, figyelembe véve az élő természet mint teljes életközösség valamennyi résztvevőinek igényeit is.
Figyelemre méltók a terv hivatkozásai: a leírásban bemutatott hangkép-elemzés, a katonai felmérésekből jól nyomon követhető városi térfoglalás, az átmeneti terekre vonatkozó analógia. Utóbbi szerint a parti sáv – akár egy parasztház tornáca – lényeges köztes tér, védelmi zóna, amely az elmúlt évszázadok használata során sérült, ezáltal veszélybe került az ökológiai egyensúly. A terv e sérülés gyógyításának szükségességére hívja fel a figyelmet.
A terv erényeiből szükségképpen következnek hiányosságai is: a parti sávba építmény nem, vagy alig kerül. A működéshez szükséges infrastruktúrát a vasút város felőli zónájába tervezi, a part felőli sávban kizárólag alacsony közműigényű, vízparthoz köthető wellness funkciókat telepít, fa könnyűszerkezetű pavilonokként. Az építmények (akár csak vázlatos) megtervezésével azonban adós marad, azoknak csupán a helyét jelöli kis piktogramokkal egy magyarázó mellékábrán.
Összességében egy nagyon fontos ökológiai szempont beemeléséről szól ez a pályamű, amely a parti „fejlesztések" kapcsán az arányos döntések szükségességét hangsúlyozza. Állításaik megfogalmazásához a tervezők szövegben és képben egyaránt kiemelkedően színvonalas nyelvet használnak, mellyel e tekintetben magasan kiemelkednek a tervpályázati mezőnyből.
Gondolati gazdagsága, újszerű megközelítése ellenére a terv maradéktalanul nem nyerte el a Bírálóbizottság támogatását, mivel a kiíró által megfogalmazottak közül számos funkcionális igényt a koncepció nem tud vagy nem szándékozik teljesíteni.
 
Fentiek alapján a Bírálóbizottság a tervet különdíjban részesíti.
 
különdíj
11 Kocsis Vanda, Simon László Első pillanatra egy átgondolt, problémákat feltáró, kellemes grafikai megjelenést tartalmazó terv. Időt fordított a helyszíni problémák feltárására, azokat egy „problématérképen" keresztül jól mutatja be. Sajnos a part és a vasút közötti gépkocsi közlekedést, azok megfelelő városi csatlakozását, a már most is intenzív forgalomterhelést nem vizsgálta, így erre választ sem adott a pályaműben.
Telepítését előkészítő vázlata jó funkcionális javaslatot ad a feltárt problémákra, ennek megfelelően telepítése világos, érthető. Jól pozícionálja a strand főbejáratát, a megérkezés előtti „új városi tér" jó gondolat. Választ ad egy másik városi területet érintő kérdésre is, átjáróval biztosítja a vasúti és buszközlekedés megállóinak a jelenleg hiányos parkolószükségletét.
Sajnos a vízióját nem tudja beteljesíteni. Hibás gondolat a „városi tér" és a parkolózóna közötti apartmanházak elhelyezése, de a legnagyobb ellentmondás a strandterület szűk kialakítása. A felszabadult focipálya területe nem kerül hasznosításra a strandfejlesztés kapcsán, a közel 1 hektáros területrész feloldódik-eltűnik a tervben. A kiszolgáló épülete túlságosan megközelíti a 2 műemléki épületet, telepítés szempontjából már-már rájuk telepszik.
Az épület léptékében kellemes épülettömeget és jó térélményt ad, de hiányzik belőle a Balatonra történő rálátás lehetősége. A vizet a sétálóktól elzáró térfal, ezáltal a vízfelület elzárása nem jó válasz a felvetett problémákra.
Foglalkozott a zöldterületek, fás területek megőrzésével, azok növelésével. Színvonalas tájépítész megoldásokat ad, a vízparti sétány a napozóteraszokkal kiegészülve szervesen illeszkedik a strand területéhez.
Összegezve elmondható, hogy egy jó színvonalú terv, melynek egyes részei alkalmasak a város fejlődésének előremozdításához, de nem tudta az elképzeléseit maradéktalanul megvalósítani.
 
Fentiek alapján a Bírálóbizottság a tervet elismerésben részesíti.
 
elismerés
13 Nardai Sarolta, Kálna Dávid A terv a part menti nádasok, vizes élőhelyek szükségességét hangsúlyozva a tervezési terület egészét sajátos karakterű, összetett tájképi elemmé változtatja. A mesterségesen kialakított öblök és szigetek közé szétszórtan, kis-léptékű, pavilonszerű építményeket helyez el, melyekben helyet kapnak a mai igényeket szolgáló funkciók. A képlet és az állítás tiszta, világos, gyorsan megérthető, a megoldás térileg átlátható és átélhető szituációkat vetítenek elénk. A terv erénye, hogy a természeti elemek radikális visszaépítése mellett a kortárs igények épületekkel való kiszolgálására is törekszik, egyfajta arányosságra a természet és az épített világ között. Ez a kompromisszum azonban egyszerre sok is meg kevés is. Sok, mert az épületek bevállalása gyengíti a természet tiszteletére való törekvés erejét, kevés pedig, mert a építmény-volumen óvatos kezelése végül mégsem tudja kielégíteni a valódi igényt, az elvárt és szükséges mértéket. A tervben bemutatott egyes építmények mérete, környezeti kapcsolata nem kellően differenciált, a működtetés, a gazdasági és közmű kiszolgálás következetesebb végiggondolása az egyes építmények karakteresebb megjelenéséhez vezethetett volna.
Mindez nem kérdőjelezi meg a gondolatmenet hitelességét és értékeit, hiszen a tervezők egy létező, kompromisszum felé vezető úton indultak el, ami akár egy jól működő, logikus rendszer kigondolásához is vezethet. A terv legfőbb értéke annak felismerése és kimondása, hogy a kevés építés és a természeti értékek tisztelete ma kiemelten fontos.
 
Fentiek alapján a Bírálóbizottság a tervet különdíjban részesíti.
 
különdíj
16 Rantal Gábor, Rév Bence A terv megoldja a települési közlekedési hálózatba illeszkedést, és egyben új gyalogos felüljárót is javasol a vasútállomás felől, mely biztosítja a tömegközlekedéssel érkezők kapcsolatát a parttal és a stranddal. A parkolót a vasúti átjáró után közvetlenül helyezi el, az ifjúsági park helyén, és evvel mentesíti a forgalom elől a teljes parti területet.
Előremutató gondolat a Hullám és Balaton szállók előtti tér kinyitása, elegáns fogadótérré alakítása a pavilonsor lebontásával. A szállodákat bevonja a város szövetébe a sétány hangsúlyosabbá alakításával, megteremtve evvel a hasznosítás későbbi lehetőségét.
Érzékenyen oldja meg a teljes park közlekedési hálózatát, mely íves vonalvezetésével az emberi közlekedés legtermészetesebb irányát adja. Jól követi ezt a rendszert a kerékpárút és a futókör nyomvonala is, valamint a strand határának javasolt vonala.
Az épületeket a területen elszórtan helyezi el a megfelelő csuklópontokon, úgy, hogy a vasút felőli sétány és parkrész felől nagyrészt megfelelően feltárul a Balaton. A Szigetfürdőnek a strandtól független forgalmat javasol, ami előnyös lehet a használat szempontjából. Ennek a strandtól független, „városi" használatnak része a strand és a Szigetfürdő közötti parti fa „dekkek" létesítése, mely normál ruhában való vízparti elheveredést is lehetővé tesz. Része egyben ez a parti elem a kiszélesített főtérnek is, amely így a vízfelületre is jobban kinyílik.
A strand területének határát kissé elmozdítja, néhol a szűkítés, másutt a bővítés céljából. A strandterület használatát a wellness épület kétfelé bontja, a keleti oldal a nyugalmasabb, a nyugati a mozgalmasabb tevékenységek területe. A vízfelületbe két helyen javasol építményt elhelyezni, egyrészt szaunaház részére a wellness-épülethez kapcsolódva, másrészt a strandon szokásos vízi sportok kikötőjének.
A területre elhelyezendő különböző nagyságú épületeket mind kör alaprajzúra szerkeszti a terv, melyek kisebb és nagyobb tárcsaként helyezkednek el a zöldben. A pavilonszerű építészeti megformálás, sok átmeneti térrel, a Balaton-part egyik jellegzetes építészeti karakterének, a hatvanas évek modernizmusa által letett sok színvonalas pavilonépület hangulatának folytatása. Az építészeti alapgondolat alkalmas arra, hogy egységes képet adjon a tópart ezen területének, valamint arra is, hogy a kör formával a legnagyobb átláthatóságot biztosítsa a terek, a parkrészek és a Balaton között. A kör alkalmazkodó forma, egyszerre merev és lágy is.
A pályamű hátrányaként értékelhető, hogy nem nagyobbítja eléggé a strand területét, továbbá az, hogy nem dolgozza ki megfelelően a javasolt körépületek megjelenését. Csak elképzelni lehet azok hangulatát, ráadásul a forma nem tudja mindig befogadni megfelelően a beletett funkciót sem. Legnagyobb hátránya azonban a tervnek a rajzok szemlélője elől szinte elrejtett új pavilonsor elhelyezése, mely teljesen eltér a fent leírt kertészeti és építészeti karaktertől, valamint lehatárolja a parkot a tó látványától és befogadásától.
 
Fentiek alapján a Bírálóbizottság a tervet díjban részesítette.
 
díj
19 Gyüre Lilla Andrea, Tamás Anna Mária DLA A területhasználati analízis hűen tükrözi azt a körültekintő gondolkodásmódot, amellyel a terv a városi, településszerkezeti kontextus precíz számbavételével közelítette meg a feladatot.
Ennek során hitelt érdemlően bizonyította azt az építészeti kvalitást, amely méltó a Balaton-part ezen frekventált területének megértéséhez és amelynek révén értékelhető koncepcionális döntések meghozatalára nyílt esély.
Helyesen ismerte fel, hogy a leglényegesebb a strand részére minél nagyobb, összefüggő zöldterület biztosítása.
Nagyvonalú a Libás strand és a Helikon strand vonalára fűzött sétány, amely igazi közösségi gondolat, hisz a legértékesebb vízparti zónát teszi mindenki számára elérhetővé.
Ez viszont óhatatlanul egy víz fölé helyezett sétányt feltételezett, amely jelen viszonyok ismeretében megkérdőjelezhető.
Helyesebb lett volna a Csík Ferenc sétányra koncentrálni ezt a gyalogos funkciót.
Annál is inkább, mert a javasolt funkcionális tartalmakat három keskeny sávú épülettömegben helyezi el, melynek révén a köztes szabadon hagyott térrészek révén a megkívánt vizuális kapcsolat a Balatonnal sem szenved csorbát.
Kifogásolható azonban a jelenlegi üzletsor vonalának meghagyása az új beépítési tervben, mert így megmarad a mellette futó gyalogos sáv szűkössége.
(Megjegyzendő, hogy ennek korrigálását a választott rendszer lehetővé tenné.)
A wellness sáv kissé elszakad ugyan a Balatontól, de összességében az épületek elhelyezésének nagyvonalúsága oltárán feláldozható.
A szauna sziget biztos romantikus lenne, de megvalósítása számos más problémát vet fel.
Ugyanígy nyilván hangulatos a nádasvilágra épülő természetközpontú gondolat is, bár minden tisztességes szándék ellenére is inkább kerülendő.
Az épületek külső megjelenésére tett utalások érthetőek, viszont kevéssé tükrözik a hely szelleméhez rokonítható formavilágot, melynek hangulatteremtő ereje korántsem elhanyagolható.
 
Mindemellett a koncepció elmélyült tervezői magatartást sugalló értékei miatt a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.
 
kiemelt elismerés
21 Kristók Attila, Várnai Bence A terv karakteresen felismerhető törekvése a természetes Balaton-part illúziójának visszaadása. A strandot homokos partokkal, szabad alaprajzi vezetésű öblözetekkel, oromszerű félszigetekkel tervezi. A területen laza, zöldbe ágyazott beépítést javasol, a meglévő növényzet megóvásával. A tervezési program igényelte épületek igyekeznek szervesülni a természeti környezethez. Ennek érdekében organikus formálást és természetes anyaghasználatot indítványoz. Építészetének karakterét emellett a hagyományos magyar fürdőépítészet Keszthelyen is élő örökségéhez igazítja. Területfelhasználása, megközelítése jó. Figyelemre méltó javaslata a gyalogos vasúti aluljáró építése a jobb gyalogos kapcsolat, a súlyponti főbejárat kialakíthatósága érdekében. Ez előnyös a tervezett parkoló hasznosítása céljából is, mivel az aluljárón keresztül ki tudja szolgálni a vasút és az autóbusz pályaudvar igényeit is. A Szigetfürdő önálló működtetése városszerkezeti pozíciója miatt képzelhető el. Előnyös a wellness telepítése. A tervezett bazárudvar telepítését – építészeti értékeinek elismerése mellett – a zsűri nem tartja elfogadhatónak. A Hullám szálló védett épülete környezetében a beépítést lazítani javasoljuk, nem sűríteni.
A tervet a zsűri a Balaton part természet-közeli állapotba helyezésének reális megközelítése, a terület ligetes berendezése, a hagyománykövető és szerves építészeti formálása miatt elismerésben részesíti.
 
elismerés
22 Szabó-Gulyás Karolina, Tuksa Mónika, Kleska Gábor Márk A pályamű jól oldja meg a településszerkezetbe és a közlekedési rendszerbe illesztés feladatát.
Átnézeti helyszínrajza (1:1000) jól mutatja Keszthely Balaton-partjának területfelhasználási összefüggéseit, valamint a parti sétány és a kerékpárút pozícióját.
Területfelhasználási javaslata (1:1000) logikus, egyben arányos, jól szolgálhatja a város igényeit. Talán a nagyparkoló kapacitását lehetett volna bővíteni az „Ifjúsági park" területének terhére. Több pályázathoz hasonlóan felüljáróval javasolja megoldani a vasúti és buszpályaudvar, valamint a strand területének gyalogos kapcsolatát .
Beépítési javaslata (1:1000) jól határozza meg a strand területének nagyságrendjét, melyet dicséretesen összefüggő zöld területként kezel.
Kifejezetten kedvezőnek ítélhető az elbontásra ítélt pavilonsor és a strand főbejáratának telepítésére adott javaslata. A pályaművek többségével ellentétben úgy bontja meg a strand működését és wellness funkciókat magába foglaló épülettömegeket, hogy biztosítani tudja a vasút felőli sétány és a Balaton megfelelő vizuális kapcsolatát.
A strand funkcionális kialakítására adott javaslata logikus, életszerű. A zajos funkciókat (sportpályák, gyerekjátszóterek, csúszdák) helyesen elkülöníti a strand nyugodtabbnak szánt területeitől. Talán a vízi-ügyességi pályát is ebbe a zónába kellett volna helyezni.
Átgondolt a kiszolgáló épületek és büfék, valamint a szezonális pavilonok decentralizált telepítése. Talán az északi bejárat környezetében hiányzik még egy-egy kiszolgáló egység.
Bár nem volt feladat a Hullám és Balaton szállók hasznosítása, de felismerte a pályázó, hogy azok a parti projekt szerves elemei, és figyelemre méltó javaslatokat tett azok hasznosítására.
Kár, hogy az építészeti kialakításra adott javaslatok színvonala elmarad a pályázat egészétől.
A megadott funkciósémák elnagyoltak, érzéketlenek, több ponton kifogásolhatók. Az építészeti karakter és anyaghasználat vonatkozásában nem hoz értékelhető javaslatot.
Grafikai kidolgozásának színvonalát a zsűri gyengének minősítette.
 
A fentiek alapján a pályaművet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesíti.
 
kiemelt elismerés
24 Molnár Márta, Nádasdi Zoltán, Rieszné Horváth Eszter, Sóti Máté A pályamű a valós tervezési feladatok közül néhányra érzékenyen reflektál, keres és ad is megoldásokat, ugyanakkor egyes elemeiben jelentősen eltávolodik a tervező által megfogalmazott koncepciótól.
A nádasok felületének növelése, a természet(esség) visszapótlása egy ökologikus szemléletet jelent, ám a tervezett épített elemek nem mindegyike illeszkedik ebbe a rend(szer)be.
A MÁV és a sportpálya birtokba vehető felületeivel kiegészített tervezési területtel jól gazdálkodik. A kialakított köztér-közpark, strand, ill. parkoló zónák alapterületi méretei egymáshoz viszonyítva arányosak, az egyes területegységeken belüli részletezettségbe viszont nem bonyolódik a terv.
A parkoló déli oldali nyúlványa kissé távol esik a terület súlypontjától, a vasút melletti területen talán koncentráltabban lehetett volna kialakítani ezt a blokkot, az Erzsébet-liget strand irányába való kiterjesztése így nagyvonalúbb lehetett volna. A tervezett park (liget) funkcióval való megtöltésére javaslatot nem ad, ezt a kérdést nyitva hagyja.
Szimpatikus gondolat a Balaton-part két emblematikus, a Monarchia korabeli szállodája körüli terek szellősségének növelése, a térfal nyitása a pavilonsor kifordításával, a köztér kiterjesztése, funkcionális gazdagítása, mely több pályaműnek is sajátja.
A két, nagyméretű épített elemet – pavilonsor és wellness épület – igyekszik egységbe fogni azzal, hogy a strandi kiszolgáló épületeket – büfék, öltözők és vizesblokkok – közös lapostetővel fedi. A strand hossztengelyébe tervezett elválasztó-összekötő épített „vonal" ugyanakkor nem képez vizuális gátat a város felőli oldalon elhelyezett funkciók vonatkozásában, az alatta lévő egységek kis mérete és csekély száma miatt megmarad a Balaton látványa. A strandon belüli funkciók elhelyezése, kidolgozottsága szintén nem túl részletes, viszont a kellően nagy zöldfelületen lehetőség adódhat azok helyes pozícióinak megtalálására.
A terv idegen eleme a wellness épületszárny, mely nyers tömegével, rideg anyaghasználatával és túlzó magasságával látványban szinte a Helikon szállodával konkurál és sajnálatosan túlnövi, elnyomja a Balaton és a Hullám szállókat. Ezen némiképp enyhít a megfelelő érzékenységgel és finomsággal a nádasba telepített kültéri szaunák javaslata.
 
A fentiek alapján a pályaművet a Bírálóbizottság elismerésben részesíti.
 
elismerés
 
 
 
Budapest, 2021. január 21.
 
az MMA Építőművészeti Tagozat
„Keszthely balatoni központjának fejlesztése 2020" pályázat
Bírálóbizottsága
» A zárójelentés itt pdf formában letölthető.
A pályamunkák megtekinthetők virtuális kiállításunkban!