A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata által kiírt „BADACSONYI KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZPONT 2021" építészeti pályázat zárójelentése


A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata
által meghirdetett

„BADACSONYI KULTURÁLIS ÉS TURISZTIKAI KÖZPONT 2021"
építészeti pályázat zárójelentése


 
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „Badacsonyi kulturális és turisztikai központ 2021" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázatot.
A pályázat keretében innovatív építészeti-tájépítészeti eszközökkel megfogalmazott javaslattételt vártunk egy – a tervezett fejlesztések hatására várhatóan megnövekvő idegenforgalom hatékony és kulturált lebonyolítására alkalmas – komplex információszolgáltatást és tájékoztatást nyújtó kulturális és turisztikai központ létesítésére vonatkozóan.
A felhívásra 35 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után többségi szavazással döntött a díjazásra rendelkezésre álló teljes összeg (bruttó 5.000.000.- Ft) és a BTTF Nonprofit Zrt. által felajánlott különdíj összegének felhasználását javasolva.
Kiosztásra kerül 2 db díj egyenként 1.200.000.-Ft díjazással, 7 db elismerés egyenként 300.000.-Ft díjazással. A feladat újszerű megközelítése, illetve a tervezési területen kívül álló, szomszédos műemlék hasznosítására tett javaslat okán kiosztásra kerül 2 db különdíj, egyenként 500.000.-Ft díjazással.
 
A döntést követően a díjazásra és elismerésre javasolt pályaművekhez tartozó borítékok felbontása következett, amelynek alapján a pályázat díjazottjai a következők:
Díjban részesülnek bruttó 1.200.000.-Ft díjazással:
a 32. sorszámú pályamű, szerzője: Varga Lívia Noémi (Numbernow Stúdió)
a 35. sorszámú pályamű, szerzője: Für Ivett
Elismerésben részesülnek bruttó 300.000.- Ft díjazással:
a 10. sorszámú pályamű, szerzői: Farkas Ádám, Nagy Gábor
a 11. sorszámú pályamű, szerzője: Csépke Tamás
a 12. sorszámú pályamű, szerzői: Bögös András, Dancs Tamás, Zilahi Péter
a 16. sorszámú pályamű, szerzője: Balogh-Szabó Péter
a 24. sorszámú pályamű, szerzője: Nagy Balázs
a 31. sorszámú pályamű, szerzője: Marosán Anna
a 33. sorszámú pályamű, szerzői: Blaubacher Pál, Bönde Tamás, Samicskov Milán
Az MMA Építőművészeti Tagozat különdíjában részesül bruttó 500.000.-Ft díjazással:
a 7. sorszámú pályamű, szerzői: Bognár Melinda Zsófia, Rab Enikő Sarolta
A Badacsony és térsége Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. különdíjában részesül bruttó 500.000.-Ft díjazással:
a 17. sorszámú pályamű, szerzői: Bozsik Máté, Gyökér András, Losonczi Júlia
 
A Bírálóbizottság összegző véleménye, javaslatai
Értékelés és ajánlás
 
A pályázatra nagyszámú és jó minőségű, a bírálati szempontoknak megfelelő terv érkezett, ezért a zsűri a pályázatot eredményesnek minősítette. A tervek harmadát díjazta, s a pályázat magas színvonalát megismerve a BTTF Nonprofit Zrt. különdíjat ajánlott fel, megemelve a díjazásra rendelkezésre álló keretet.
A tervek a terület felhasználása, a telek megközelítése, az építészet és tájépítészet megalkotása tekintetében sok szempontot alaposan kiértékelő, jól hasznosítható javaslatot adtak a kiírónak és a település önkormányzatának. Egyértelműen a terület szőlőgazdaságként való rekultivációja a helyes cél. A badacsonyi kultúrtájba illeszkedés elsődleges szempont volt a bírálatnál. Erre több értékes javaslat született, ezek fő típusai:

  • a hagyományos szőlőkultúra épületeit idéző architektúra, a badacsonyi présházak allegóriája, kortárs építészeti eszközök felhasználásával (10., 11., 16., 24., 31., 33. sz. pályamű)
  • a szőlőművelés tájformáló elemeinek építészeti értékké emelése, a teraszozás támfalait épületként értelmezve a táj archaikus használatát minimális építészeti eszközzel rekonstruálva (7., 12., 32. sz. pályamű)
  • a táj természeti értékei által inspirált építészi gondolkodás (7., 35. sz. pályamű)
A telken elhelyezkedés típusai:
  • fönt a Római útnál, az út és a telek közti szintkülönbség kihasználásával (10., 12., 16. sz. pályamű)
  • a telek középső zónájában (7., 11., 24., 31., 32., 33., 35. sz. pályamű)
A terület felhasználása szempontjából mindkét elhelyezés elfogadható.
A tervek egy része koncentrált funkcionális elhelyezést (10., 12., 16., 17., 35. sz. pályamű), más része szórt telepítésű elrendezést javasol (7., 11., 24., 31., 32., 33. sz. pályamű)
A funkcionális megfelelés és a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve a további tervezés során a zsűri javasolja a koncentrált elrendezést.
A terület megközelíthetősége adott, nem sok változat létezik. Előnyben részesültek azok a pályázatok, amelyek gépkocsiforgalommal nem terhelték a Római utat, ezen a gyalogos és kerékpáros megközelítést preferálták, s a parkolót a délnyugati, vagy a nyugati, Muskotály utcai frontra helyezték.
 
Az ötletpályázat jellegénél fogva a zsűri kevésbé tartotta fontosnak a kiírás funkcionális előírásainak való megfelelést. Ezért nem zárta ki az elismertek köréből azokat, akik kevéssé elégítették ki ezeket a követelményeket, de építészeti értéket közvetítenek (pl. a 7., 12. sz. pályamű kevéssé kidolgozott, vagy a 10. sz. pályamű túlzott alapterületű), de értékelte azokat, akik kellő gondot fordítottak a működés helyességére (különösen a 35., de pl. a 10., 16., 31. sz. pályamű is).
Különdíjjal értékelte a zsűri a 17. sz. pályaművet, amelyik a kiírással ellentétben a szomszédos telken álló, műemléki értékű, egykori Esterházy-borászat épületének a pályázati célra való felhasználását javasolja. Amennyiben az épület tulajdonviszonyai ezt lehetővé teszik, javasolható, sőt, példaértékű lenne az ez irányú hasznosítás. A 7. sz. pályamű nagyvonalú gondolatát tartotta érdemesnek a zsűri különdíjra.
A két fődíjas mű két eltérő gondolatiságú, de egyaránt magas szintű építészeti alkotás. Közös vonásuk, hogy a tájba simulást elsődleges követelménynek tartva, nem a hagyományos „ház" – itt présház – alkotásával, hanem természetközeli formával kívánják elérni. Más-más eszközzel: a 32. sz. pályamű az évszázados szőlőművelés teraszait építészetként idéző módon, míg a 35. sz. pályamű, bátran és tehetségesen (s talán romantikusan), épületet hoz létre, a természet formáit követve.
Nyilván a koncentráltabb elrendezés (a 35. sz. pályamű) a költséghatékonyabb, de mindkét terv magas szellemi minőséget hordoz, ezért a zsűri nem tett különbséget díjazásukban.

 
A díjazott pályaművek részletes értékelése
(emelkedő sorszám szerint)
sorszám szerző(k) értékelés
7 Bognár Melinda Zsófia,
Rab Enikő Sarolta
---------------------
MMA ÉT különdíj
A tervezési program és a hely szellemének „kis herceges" optikán való megközelítése nagyon eredeti, egyedi és inspiráló megoldást eredményezett.
A tervezési terület felhasználására a hagyományos, demonstratív szerepű szőlőművelő mintagazdaságot javasol, ami tájépítészeti szempontból szerves és történetileg hiteles gondolat.
A szőlőskertet egyetlen, tektonikus erejű tájépítészeti léptékű elemmel, egy lejtőre merőleges vízmosás-, vagy szurdokszerű árokkal – a környezetben előforduló topográfiai elemmel – hasítja fel a program elhelyezésének szervező elemeként, mely logikusan köti össze a jól megválasztott helyen kialakított parkolót a vizuális jellel megerősített központi térrel. Az elrendezés a két pont között sorolhatóvá és könnyedén megközelíthetővé teszi a további (részben föld alá képzelt) funkciókkal. Egy tervezett – mégis szerves és archaikus – tektonikus erejű együttes jön így létre, melyből egyedül a központi tér fölé helyezett belső közlekedővel járhatóvá tett vertikális jel válik a táj erőteljes vizuális elemévé.
A javasolt anyaghasználat a régióban ismert és alkalmazott bazalt + fehér vakolt felületek. Ez a vertikális jelben, annak külső-belső anyaghasználatában is megjelenik, ami ugyanakkor fordítottan is elképzelhető. A terv kizárólag a természeti elemekre épít, s a környező heterogén építészeti világ nem inspirálja. Kár, hogy a terv briliáns indító gondolata nem kerül építészeti kifejtésre és rajzi igazolásra.
A tájépítészeti szempontból a táj eredendő lényegéhez kíván kapcsolódni, azt fő gesztusában megragadni. Amit épít, inkább jel, ami funkcionális, alig látható, a tájművelés így szinte változatlan. Tájépítészeti szempontból érzékeny, jó megközelítés.
A pályamunka izgalmas alapgondolatát, egyedi tájépítészi megoldását a Bírálóbizottság különdíjjal értékelte.
10 Farkas Ádám,
Nagy Gábor
---------------------
elismerés
A pályamű jól strukturált területhasználatot javasol. A főépületet a telek tetejére, a Római út mellé javasolja. A területhasználatot több résre osztva javasolja, melyek megfelelő arányban és kapcsolatokkal kerülnek kialakításra. Szimpatikus, hogy többféle tevékenység és minden korosztály számára lehetőséget ad kikapcsolódásra, vásárlásra, sőt, még exkluzív szállás lehetőségek létesítését is felveti. Az egyes elemeket harmonikusan egy kígyózó, kellemes vonalvezetésű tanösvénnyel köti össze, a piac funkciót praktikusan – az autós megközelítés okán – a telek alsó részére javasolja, s nem feledkezik meg az ehhez szükséges épített elemekről sem.
A főépület tömbösített elrendezése, a teraszok, átrium kialakítása gazdaságosan üzemeltethető létesítményt sejtet. A két szintre bontott funkciók, a jó arányban osztott terek a terv erősségei. A két emelt magasságú tér jól formált, a látványtervek valamilyen kő fedést sejtetnek, a kontyolás kőfal anyag azonban megkérdőjelezhető. A nagyvonalú kialakítás cca. 2500 m2-es épületet sejtet, mely valószínűleg túl van az üzemeltethetőség és a tájba illesztés nagyságrendjén. Míg a felső teraszok a lépcsőzetes, növényzettel telepített épülettömegek, a Római út felé kialakított világ egyértelműem jó megoldásnak tűnik, úgy az alsó szint széles bejárata, a multifunkcionális terem nagyméretű (osztatlan?) 10 méter széles üvegfala egy másik léptéket és építészeti kifejezésmódot mutat, mely nehezen illeszkedik a badacsonyi képbe.
Mindenképpen elgondolkodtató a pályamű telepítési javaslata, a területfelhasználás strukturáltsága és a főépület viszonya a terephez és kapcsolata a Római úthoz.
Tájépítészeti szempontból a tervező a környező beépítéshez igazodik ahelyett, hogy a táj nagy gesztusaira figyelne. Az úthálózat ezen struktúrája nem sajátossága a helynek. Az pozitív, hogy mindezt szőlőtáblába ágyazza.
A pályaművet a Bírálóbizottság elismerésben részesítette.
11 Csépke Tamás
---------------------
elismerés
A terv alapvető felfedezése, hogy a Keszthelyi-medencét uraló Badacsony jellegzetes csonka-kúpja és a hegy szoknyájára felkúszó karakteres szőlő-dűlők tájképi harmóniája az épített elemeket természetes módon mindig az erős táji geometriához igazították. Mivel a pályázat célja a badacsonyi települések, természetvédelmi területek, megművelt kertek, szakrális emlékek tágabban vett komplex turisztikai fejlesztése, a koncepció jó kiindulási alap. A hegy-forma függőleges tengelye jelöli ki a sugárirányú szerkesztés irányát és a funkcionálisan és tömegben jól tagolt épületcsoport elrendezését. A présházak építészeti karakterét a szőlőkaró-rakások hangulatával párosító együttes külső-, köztes- és belső terek egymásba fonódó rendszerét hozza létre. A környezettel is intenzíven kommunikáló kortárs formálás absztrakt, makett-szerű hatást kelt. A Római-úttól elhúzódó, hangsúlyosan újratelepített szőlősorok közé illesztett, mezőgazdasági épületeket idéző beépítés jól illeszkedik a terep morfológiájához, megfelelően helyezi el a gépkocsiparkolást és jó arányban osztja két részre a tervezési területet, de a hangulatos és kívánatos szőlőtelepítésen túl nem ad érdemi javaslatot a nagy terület vendégeket vonzó további hasznosítására.
Tájépítészeti szempontból az épületek, a parkoló elhelyezése szerencsés. Jó, hogy meghagyja a meglévő vizesárkot a fasorral. Kár, hogy a látogatóközpont nem nyit a hegy felé, nincs lényegi kommunikáció, a teraszok sajnos inkább a Balaton felé nyitnak.
A Bírálóbizottság a pályaművet építészeti értékei miatt elismerésben részesítette.
12 Bögös András, Dancs Tamás, Zilahi Péter
---------------------
elismerés
A pályázat a telek felső részén, a Római útra fűzve helyezi el a létesítményt. Hangsúlyozottan nem épületet javasol: a szőlőhegy teraszait tartó támfalak látványa inspirálta a tervet. A látogatóközpont helyiségeit boltíves nyílásokkal fellazított terméskő támfal mögé rejtve képzeli el. Ezáltal kíván belesimulni a szőlőskert struktúrába, minimálisra tervezve az építészeti beavatkozást.
Tájépítészeti szempontból nem jó az úthálózat karakterének kialakítása, bár igyekszik helyenként a szintvonalakra reagálni, de teljes rendszerét tekintve nem lesz jó az összkép. A fő gerincút is így túl erőteljes. A szőlőművelés visszaállítása pozitív gesztus.
Bár a kiírás szerinti funkció csorbát szenved, a badacsonyi kultúrtájba illeszkedés szándékát a zsűri elismerésével jutalmazta.
16 Balogh-Szabó Péter
---------------------
elismerés
A terv alapgondolata a Római út melletti jelentős szintkülönbség, a páratlan balatoni látvány építészeti kiaknázása. Az út szintjén kialakított jó arányú fogadótérhez megfelelően kiválasztott funkciók, kerékpárkölcsönző és kisebb fogadóépület kapcsolódik ajándéküzlettel, mosdókkal, akadálymentesítő felvonóval. A bazaltkő támfalépület folytatásában telek-szélességű lelátószerű terep-lépcsőzés húzódik, amely a badacsonyi szőlőtermesztés bazalttámfalakkal megtámasztott teraszait hívatott megidézni. A kissé teátrális kialakítás a kiállítótér és a rendezvénytér épületei közötti nagy, ünnepélyes burkolt agorában folytatódik és a terepbe süllyesztett, részben fedett szabadtéri moziban végződik. A látványra szerkesztett, jó léptékű kompozíciót a bazaltkő dominálja. Kicsit szervetlenül kapcsolódik hozzá a terület keleti részén, szőlő-teraszok között random telepített, építészetileg érdekes, de funkcionálisan kérdéses lakótornyok együttese.
Jó tájépítészeti gesztus, hogy az építészeti koncepcióból szükségszerűen kialakuló nagy szintkülönbséget szőlőteraszokkal oldja meg. A kert többi részén a szőlőművelés csak kis területen valósul meg és a fő cél számára a Balaton, ami nem elégséges a pályázat célját tekintve.
A látvány építészeti jelentőségét kiemelő pályaművet a Bírálóbizottság elismerésben részesítette.
17 Bozsik Máté,
Gyökér András,
Losonczi Júlia
---------------------
BTTF különdíj
Dicséret illeti a pályázót, amiért gondosan feltárta a tágabb helyszín történeti, településszerkezeti és táji adottságait, valamint kellő mértékben felkutatta a tervezési helyszín szomszédságában található volt Esterházy-borászat védett épületének történetét.
A kiírástól eltérően nem a tervezési területen helyezi el a megvalósítandó programot befogadó épületet / épületegyüttest, hanem a szomszéd telken lévő Esterházy-borászat védett épületeiben. A merész javaslat elnyerte a bíráló bizottság szimpátiáját, mert szerves építészeti gondolkodásra vall, amennyiben örökségvédelmi és tájvédelmi szempontok mellett ökológiai és gazdaságossági vonatkozásban is reális megoldás alapjául szolgálhatna.
A kiírás szerinti programot logikusan, megfelelő funkcionális rendszerben, a védett épület adottságaihoz illesztve helyezi el, igaz egyes pontokon kissé szűkös e rendelkezésre álló terület, továbbá hiányzik néhány – a megfelelő működéshez elengedhetetlen kiszolgáló, ill. szerviz helyiség.
A tervezett új épületszárny jó megoldás, a kilátást megtartva visszafogott eleganciával keretezi a területet. Az ily módon létrejött udvar hasznos, bensőséges kiegészítő térként működtethető. Utal erre a terv, kár hogy nincs megfelelő részletességgel kidolgozva.
Fontos lett volna a 60.000 m2-es tervezési területet megfelelően hasznosítva a Kulturális és Turisztikai Központ működésének integráns részévé tenni. Kár, hogy nem gondolt a pályázó 02/27 hrsz. területnek a forgalmas és szűk Római úttal határos vonalán egy, a helyhez illő építészeti beavatkozásra (esetleg térbővület, kilátóterasz, … stb.).
A gépkocsiparkolók pozicionálása nem szerencsés, túl távol vannak a személybejáratoktól. Aggályos a kerékpáros pihenőt a Muskotály utca felső csatlakozásához telepíteni a várhatóan nagy gépkocsi forgalom miatt. Itt néhány mozgássérült parkolót és taximegállót lenne célszerű elhelyezni.
Tájépítészeti szempontból örvendetes, hogy a táj beépítettségét nem növeli tovább. Jó, ahogy a központi épület rendezvényi környezetébe is behozza a szőlőt. Ahogy kell, meghagyja a vizesárkot és újratelepíti a szőlőt.
A pályamű a BTTF különdíjában részesült.
24 Nagy Balázs
---------------------
elismerés
A terv egyedien oldja meg a települési közlekedési rendszerbe tagozódást, minden meglévő utat megközelítésként használva, a területet átjáró telekként, a hegyoldalban a természetes – elsősorban gyalogos – mozgást kiszolgáló kultúrkertként használja. Mivel nincs főbejárat, a tervezők szándéka szerint az autós közlekedés minimálisan növekszik egy pontra koncentrálódva.
Az építészeti koncepció is hasonlóan kis lábnyomot kíván hagyni esztétikai értelemben is, extremitásra hajlamos korunk felfogásával ellentétben. A „Központ" építészetileg nem jelenik meg, hiszen a területen több helyszínre elhelyezve, több épületben tervezi meg az elvárt funkciót. Evvel a tervező egy másik célját is teljesíti, az épületek helyzete a régi szőlőhegyen ritkásan és elszórtan jelentkező présházak, kúriák telepítésével rokon. Ezeket a házakat a területet egyszerű és érzékenyen vezetett ösvényeken bejáró látogatók a szőlőben és a mandulásokban egy kellemes sétával tudják befogadni.
Az épületek és a támfalépítmények léptéke, karaktere is a történeti folyamatosságot kívánja továbbvinni, csak a funkcióhoz szükséges mértékben és kissé naprakésszé átformálva a hagyományos tömegeket és építészeti jegyeket.
A terv építészeti koncepciója tehát a nagy tájátformáló és magamutogató építészet helyett a kisebb funkcionális és architecturális lépések megtételét javasolja, ami – nagyon szerethetően – kevesebb sebet ejt a tájban és a mindennapi túlformálással zaklatott lelkünkben. Teszi ezt avval a magas grafikai teljesítménnyel, mely egyedüliként az örök érvényű szabadkézi terveket, tömegvázlatokat és nagyszerű tájképeket is jelenti.
A terv sajnos nem gondolja végig teljes mértékben az épületek alaprajzi, funkcionális használhatóságát, továbbá nem jelöl parkolóterületet (kivéve egy kisebbet a felső útnál), amelyet pedig izgalmas lenne látni a pályamű koncepciójához illeszkedő megfogalmazásban.
A terv jól kezeli az épületeknek a tájjal való kapcsolatát. Az épületek nagy része egyaránt nyit a víz és a hegy felé. Jó, hogy a tájművelésben a szőlő mellett a mandulafáknak is ad helyet. Az úthálózat kissé idegen szerkezetű, de összességében a terv érzékenyen viszonyul a tájhoz.
A Bírálóbizottság a pályaművet elismerésben részesítette.
31 Marosán Anna
---------------------
elismerés
Az inspirációt régmúlt időkre, a földdel harmóniában élő életmódra alapozta a pályázó. A Villa Balaca (Nemesvámos) padlómintázata adhatta az ihletet a terület szabályos kert felosztásához. A tervlapon nem található információ ennek tartalmáról, de a színes ábrázolás és a látványterv egy kultúrkert kialakítását vetíti elénk. A pályamű egyik nagy értéke a figyelemfelhívás a környezetalakítás jelentőségére. Az épített és természeti környezet egyensúlya valóban korunk egyik alapkérdése, melynek viszonylatát és egyensúlyát egy helyes (a szóban a hely is szerepel) szemléletmóddal először lelkünkben kell kialakítanunk. A pályamű a tervezési programban kért funkciókat három csoportba bontottan javasolja kialakítani: a Római út mentén a kereskedelmet és a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó funkciókat telepíti. A telek felső harmadára teszi a kiállítóteret önálló bejárattal és szerviz egységgel, míg a telek közepére az előzőtől kisebb tömegű, de ugyanúgy három, cca. 8 méter széles nyeregtetős tömeg alá rendezi a rendezvény és filmvetítést szolgáló tereket.
A hármas tömegosztás, az összekötések kedvező megoldások, a telepítésnél két kifogásolható elem rontja a konstrukciót. Az egyik a teniszpályák központba javasolt kialakítása kapcsolódó kiszolgáló terek nélkül. A másik a központi épület két részre osztása – vélhetően a helyesen megszabott fésűs konstrukció behatárolt szélessége miatt. Így a kiszolgáló funkciók felesleges – az adott feladathoz aránytalan – duplikálása nem ad szerencsés megoldást. Ugyanígy elgondolkodtató, hogy érdemes-e a vetítőtermet és az előadótermet szétválasztani, lévén mindkettőnek hasonló a használata és valószínűsíthető, hogy a két program szervezése megvalósítható külön időpontokban.
Míg a hármas konstrukció jó megoldás, úgy a kettéosztás kevésbé tűnik javasolhatónak. Szimpatikus a natúr anyaghasználat, a stabilizált, maghőszigetelt földfal és az ipari fa (CLT) együttese nem csupán látványban, de – elszoktunk tőle – illatban is otthonos közeget teremt. Ugyanakkor a kortárs építészeti megoldások nagy, rejtett technikai megoldásokkal valósíthatók meg (nagyméretű nyílás kiváltások, üvegezett folyosók, ereszvonal alatt kialakított lapostető). Összességében a pályamű elgondolkodtató felvetéseket tesz, harmonikus egységre törekvése, az egyensúlyteremtés gondolata, a természetes anyagok kortárs használata jó irányt mutat.
Tájépítészeti szempontból érdekesnek tűnhet a tervező felvetése, hogy alakítsuk vissza a tájat egy ősgyepszerű természeti képpé, azonban ez a pályázatkiíró szándékával nem egyezik. Különben is vitatható, hogy egy több ezer éves kultúrtájnál ez helyes út lehet-e. Ezen túl a kert geometrikus osztásrendje és az abban elhelyezett nagy felületű vízszintes beépített területek nincsenek összhangban a tájjal.
A pályaművet a zsűri elismerésben részesítette.
32 Numbernow / Varga Lívia Noémi
---------------------
díj
A tervezési terület javasolt „új" felhasználása dominánsan a régi szőlőskert visszaállítása, melyet a szerzők összekapcsolnak a badacsonyi tájban ma is érzékelhető archaikus, rétegvonalakat követő vízszintes rétegződésű teraszos tagolással. Ezzel összességében egy átfogó erejű, tájépítészeti léptékű elrendezés jöhetett létre.
A pályamű szerzői a tervezési programban javasolt hasznos funkciókat a fésűsen elhelyezett és ugyanígy megközelíthető támfalakhoz kapcsolva helyezik el, a bazaltkő következetes alkalmazásával. Bár az építészeti formálás kompromisszumát a nagyvonalú tájépítészeti alapgondolat indokolja, de az egyes funkciók elhelyezése, építészeti formálása a vállalt kötöttségen belül is gazdagítható, s felszabadultabb lehetne.
Azzal, hogy a terv építészetileg a nagyléptékű tájépítészeti gondolatot szolgálja, természetszerűen nem merít a környező heterogén építészeti környezetből, illetve nem törekszik illeszkedésre.
A terület forgalmi feltárása kedvező, döntően a telek D-i részéről történik, de alternatív megközelítés felülről is lehetséges.
Tájépítészeti szempontból kiváló megoldás, hogy a tervező úgy épít, hogy nem helyez bele egy újabb épületet a tájba. Ahogy távolból szemlélve az épületek megjelennek, az akként hat, mint a szőlőhegyi támfalak, amelyek gazdálkodási szempontból kerültek megépítésre. Így tulajdonképpen a tájkultúra folytonosságát hozza létre, élteti azt tovább, amelyet a szőlő visszatelepítése is erősít.
A pályaművet az erőteljes és a hely szellemét karakteresen folytató nagyvonalú, s a táj karakterét folytató tájépítészeti koncepciója elismeréseként a Bírálóbizottság díjazásban részesíti.
33
Blaubacher Pál,
Bönde Tamás, Samicskov Milán
---------------------
elismerés
A terv megfelelően oldja meg a terület feltárását, a gépkocsis megközelítés és a parkolóterület elhelyezése az alsó főút felől a telek bal szélén történik. Gyalogosan és biciklivel lehetőség van a felső út felől is megérkezni, az egész területet pedig a szőlőkben szokásos módon lejtő irányban átszeli egy egyenes ösvény.
A telek legnagyobb részét szőlőként tervezik kialakítani, a „Központ"szerencsésen nem egy nagyobb épületben, hanem a szőlőterület közepén elhelyezkedő nagyobb majorságként jelenik meg három épülettel, melyek egy ligetes központi térséget fognak közre. Innen indul az izgalmas tanösvény a szülősorok között, több faszerkezetű, felfedezni való építményt érintve, melyek tanösvény-állomások, pihenők, kilátók és játszóházak szerepét töltik be.
A tervezett három épület, és az egy megmaradó szőlőfeldolgozó ugyan nagyobb a környék épületeinél, de tömegalakításuk, léptékük mégis a hagyományos építészeti és tájképi karakterbe megfelelően illeszti azokat. A fehér homlokzatok, a nagy oromfalak, a pikkelyes fedés és a faszerkezetek használata, mai hangulatban és naprakész formálással reflektál a történeti építészeti folytonosságra. A felső útról nyíló biciklis pihenő támfalakkal kialakított tájképi építményként megformált, fent nagyobb kilátó teraszt létrehozva.
A terv a település és a környezet elemzésével alaposan foglalkozik, és ez a racionális, elemző hozzáállás végigvonul az egész terven és az építészeti megfogalmazáson is. A telek belső feltárása és az építészeti megjelenés ezért néhol sematikus, amit a tanösvény és a kissé trendi pavilonok szabadabb karaktere old fel részben. A felső biciklis pihenő építményről a pályaműben nem sok információt kapunk, ami látszik belőle, az túl mérnökiesen kialakított, és a helyhez nem illő megjelenést mutat.
Tájépítészeti szempontból túl nagy gesztusok jelennek meg, és a körforma e tájtól idegen. E kör szerkezeti elemek a házzal együtt hatalmas síkfelületeket kívánnak, amelyek szintén szembemennek a tájjal. Egyes közlekedési utaknak a földtől való kiemelése nem szerencsés. A szőlőművelés labirintusszerű formálása se erősíti a jó benyomást.
A pályaművet a Bírálóbizottság elismerésben részesítette.
35 Für Ivett
---------------------
díj
A pályamű unikális alkotói megközelítésével elnyerte a zsűri tetszését. Szokatlan módon törekszik környezetével harmóniát teremteni. Nem a Balaton-felvidéken, ill. Badacsonyon jellemző építészeti karakterhez és tipikus épületformákhoz, anyaghasználathoz próbál igazodni, hanem a sajátos geológiai és táji karaktert veszi alapul.
A bazalt jellegzetes négy-, öt- vagy hatszögű kristályosodási rendszere, ill. a bazaltoszlopokból létrejött térbeli struktúrák inspirálták az építészeti kialakítást úgy alaprajzi, mint tömegképzés vonatkozásában.
Alaprajza jól szervezett, logikus, átlátható. Nagy előnye az ilyen rendszereknek, hogy magukban hordozzák a többirányú bővítés lehetőségét.
Funkcionális szempontból nagyjából megfelel a kiírásnak, de a gasztronómiai ellátás helyiségei erősen alulméretezettek és nem biztosított a kapcsolatuk a rendezvénytérhez és a teraszhoz. A gépészeti terek pozíciója előnytelen, alapterületük kevés.
Az épület tömegformálása, megjelenése dicsérendő. Anyaghasználata egyszerű, nagyvonalú. Kissé erőltetett a speciális faburkolat alkalmazása, kézenfekvőbbnek tűnne a bazalt, mint helyi anyag használata.
A terület súlypontjába telepíti az épületet, ezzel nincs rálátás a Balatonra, viszont a hegy felé nyíló pazar kilátásra kevés figyelmet fordít.
Szép megoldás a Római út mentén kialakított stílusos terasz, de lehetett volna lényegesen nagyobb terjedelmű. A Római út felőli megközelítés módja igénytelen, több törődést érdemelt volna. Szerencsésebb lett volna a gépkocsiparkolót az épület magasságában a Muskotály utca mellé helyezni a jobb gyalogos megközelítés érdekében.
Tájépítész szempontból jónak tartjuk a hegy bazaltoszlopai kihűlési szerkezeteinek visszaköszönését az épületekben és az azt körülvevő burkolatokban, kertben. A tervlapon szőlőt ábrázol, míg a látványterveken fasorokat, gondolom mandulát. Mindenképpen a szőlőt kell előnyben részesíteni, amit helyenként kiegészíthet mandulás kert. Összességében jól kezeli az épületek és a táj viszonyát, egyaránt van kapcsolata a Balatonnal és a heggyel.
A Bírálóbizottság a pályaművet díjazásban részesítette.
 
az MMA Építőművészeti Tagozat
„Badacsonyi kulturális és turisztikai központ 2021" pályázatának Bírálóbizottsága

» A zárójelentés itt pdf formában letölthető.
A pályamunkákat virtuális kiállításunkon itt lehet megtekinteni!