A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata „SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017" építészeti pályázat értékelése

Tisztelt Pályázók!

Az MMA Építőművészeti Tagozat „Székesfehérvár történeti központja 2017" című pályázatára beérkezett terveket bemutató kiállítás 2018. március 10-ig még megtekinthető a MÉSZ székházában (Budapest, Ötpacsirta u. 2.) munkanapokon 10–16 óra között.
A pályázat teljes dokumentálása, és nyilvánossá tétele érdekében az összes pályamű megtekinthetőségét az MMA honlapján elhelyezésre kerülő alkalmazással biztosítjuk (amely várhatóan áprilisban lesz elérhető az mma.hu honlapon).
A benyújtott pályaművek átvehetők az MMA Vörösmarty tér 1. (1051 Budapest, Vörösmarty tér 1. bejárat a Deák Ferenc utca felől, IV. emelet) szám alatti telephelyén 2018. március 1921. (hétfő–szerda) 916 óra között, 2018. március 2223. (csütörtökpéntek) 912 óra között.
A kiírás 12. pontjában foglaltak szerint a bemutatást követő 60 nap eltelte után az át nem vett pályázatokat a kiíró megsemmisíti.
Kérjük, hogy a pályaművek elszállításáról gondoskodni szíveskedjenek a megadott időszakban!



a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata

SZÉKESFEHÉRVÁR TÖRTÉNETI KÖZPONTJA 2017"
építészeti pályázat
 
 
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozata Székesfehérvár történeti központja 2017" megnevezéssel hirdetett nyílt, építészeti tematikájú pályázatot.
A pályázat keretében egy karakteres építészeti eszközökkel megfogalmazott, az egyedülálló építészettörténeti és régészeti emlékeket méltó módon bemutató hely megfogalmazására tett gondolatokat és javaslatokat vártunk Székesfehérvár történelmi központjában, ahol a látogatók a megtervezésre kerülő térben megismerkedhetnek az Árpád-ház szellemi és tárgyi örökségével.
 
A felhívásra 14 pályamű érkezett. A Bírálóbizottság többszöri áttekintés, majd vita és elemzés után egyhangú szavazással döntött: a díjazásra rendelkezésre álló teljes összeg (bruttó 6.000.000.- Ft) felhasználását javasolta az alábbiak szerint:
1db díj bruttó 1.200.000.- Ft díjazással
3db kiemelt elismerés bruttó 600.000.- Ft díjazással
10db elismerés bruttó 300.000.-Ft díjazással
A döntést követően a díjazásra és elismerésre javasolt pályaművekhez tartozó borítékok felbontása következett, amelynek alapján a pályázat díjazottjai a következők:
bruttó 1.200.000.- Ft díjazással a 3. sorszámú pályamű, szerzője: Dósa Papp Tamás
Kiemelt elismerésben részesülnek bruttó 600.000.- Ft díjazással:
a 8. sorszámú pályamű, szerzői: Bajusz Csaba Ádám, Salacz Ádám, Vadász Balázs
a 12. sorszámú pályamű, szerzői: Juhász Nagy Balázs, Bodnár-Paripás Emőke
a 13. sorszámú pályamű, szerzői: Kőhalmy Nóra, Fridrich László, Funk Bogdán
Elismerésben részesülnek bruttó 300.000.-Ft díjazással:
az 1. sorszámú pályamű, szerzői: Weiszkopf András, Sógor Ákos, Ránki Soma Boldizsár
a 2. sorszámú pályamű, szerzője: Stágel Soma
a 4. sorszámú pályamű, szerzője: Nonn Zsuzsánna
az 5. sorszámú pályamű, szerzője: Szabó Renáta
a 6. sorszámú pályamű, szerzője: Mester Ádám
a 7. sorszámú pályamű, szerzői: Szigeti Vajk István, Albert Csaba, Molnár Zsolt
a 9. sorszámú pályamű, szerzői: Makara Tamás, Őrfi József
a 10. sorszámú pályamű, szerzője: Boór Bernadett
a 11. sorszámú pályamű, szerzője: Szecskő Heléna
a 14. sorszámú pályamű, szerzője: Németh Márk
 
 
A Bírálóbizottság összegző véleménye, javaslatai
A pályázat sikeresnek bizonyult. A beérkezett tizennégy pályamű mindegyike tartalmaz értékeket. Látható és kitapintható a hely és a téma iránti tisztelet. Talán éppen ez gátolhatta a Pályázókat abban, hogy felszabadultabban és frissebben szárnyaljanak.
A Bírálóbizottság értékelte azon munkákat, melyek a hellyel és programmal való erős elkötelezettségre utalnak. Ezt az affinitást még akkor is pozitívan ítélte meg, ha a konkrét megoldások nem mindenben helytállóak.
A javaslatok zöme városi térként is szolgáló védőfödémet emel a romterület felett. Ezt önmagában kevésnek ítélték a bírálók. Előbbre mutatóak azok a megoldások, melyek további építményt javasolnak a térre. Ám ezek közül kevesen elemzik a hely örökségéhez, szellemiségéhez és a környező városi szövethez való szellemi-fizikai viszonyt.
A legmagasabb díjazásban részesült pályamű kutatja mélyebben a hellyel, a környezettel, sőt a koronázó bazilikával az eszmei-formai kapcsolatot. Bár megnyugtató megoldást nem nyújt, ám értékes javaslatot ad a nemzet életében egyedülálló jelentőségű belső tér elméleti rekonstrukciójára.
A Bírálóbizottság azzal ajánlja jó szívvel a Városnak a pályaműveket, hogy a felvetett építészeti gondolatok kiinduló alapként szolgálhatnak a további lépésekhez.
 
 
A pályaművek részletes értékelése
sorszám szerző(k) /
fotó
értékelés
1 Weiszkopf András
Sógor Ákos
Ránki Soma Boldizsár
A romok védelmét megfelelően biztosítja. Azok alaprajzi, tömegi rendszerétől teljesen független, kubisztikus halmazszerű védőépületet javasol. A védőépület markáns, talán kora-középkori hangulatú téregyüttesek halmaza. Esztétikus, expresszív terv, de a hely örökségétől, szellemiségétől és a környező városi szövettől teljesen idegen épület.
2 Stágel Soma A pályázó szinte az egész romterületet lefedi, a Városház tér és a Városkapu tér közti átjárást emelt szinten biztosítja. A romaneszk bazilika kontúrját követve emelt szintű, sík lefedést alkalmaz, utóbbiban latin kereszt bevilágítóval. Az északkeleti tornyot jel-szerűen felmagasítja. A romok védelmére megfelelő javaslatot ad, de a városképben nem jelenik meg megfelelő hangsúllyal, szimbolikája nem tükrözi a hely magasztosságát, történelmi jelentőségét.
3 Dósa Papp Tamás Pályázó a nemzet életében egyedülálló jelentőségű belső tér elméleti rekonstrukciójára ad javaslatot. Az áttetsző falú épület utal a középkori struktúrára, de nem törekszik méretpontos másolatra, elkerülve ezzel a műemléki hitelesség problémáját. Tömegével a városképben is jelentős méretű, hangsúlyos új elemként jelentkezik. Szellemes megoldással, a Koronázó tér térsíkjának megemelésével – átjárható hármas térsort hoz létre a Városház, a Koronázó, s a Városkapu tér egybefűzésével. Ez alatt, s a rom-együttes lefedésével hoz létre új múzeumi és közösségi tereket, s a Centrum-tömb bontásával a prépostság udvarának részleges bemutatására is törekszik. Az emlékhely jelentős léptékű épületként való megjelenítéséért, s fent felsorolt érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság a legmagasabb értékű díjban részesítette.
4 Nonn Zsuzsánna A romterület védelmét üvegfödémmel véli megoldani, amelyre szöveges, rajzos formában helyezne el információkat a helyről, a sírokról és a történelemformáló személyekről, az itt történt eseményekről. Az üvegfödémből lifttorony és Szent István sírjának megjelölése emelkedik ki.
Bár a koncepció szándéka reményt keltő, a gondolat kifejtése során azonban nem sikerült a Pályázónak működő városi teret és meggyőző szakrális jelet alkotnia.
5 Szabó Renáta A pályázó járható és nem járható üvegfödémek vegyes alkalmazásával egyrészt a romokat védi, másrészt egy szabadtéri kápolna gondolatát követve, egy installáció-szerű közteret akar alkotni. A köztér gazdagításaként szabadtéri színpadot és lefutó zöldfelületet is tervez. A jó ízlésről és jó arányérzékről tanúskodó elképzelés kifejtése nem meggyőző. A Szent István sírhelyét szimbolizáló tükörfelület szellemi és fizikai értelemben is szervetlenül kapcsolódik a koncepció többi eleméhez.
6 Mester Ádám A pályamű célkitűzése bíztató, hiszen a templomtér megidézése mellett élettel teli közteret kíván létrehozni. Az építészeti megfogalmazás nem követi a helyes kiindulást. A hajdani templommag feletti acélszerkezetű, fehér, festett burkolattal ellátott konzolos tető gondolata és megjelenítése elhibázott. Nincs tekintettel a városi kontextusra, és szembe megy a szellemi és fizikai környezettel.     
7 Szigeti Vajk István
Albert Csaba
Molnár Zsolt
A pályázók egyensúlyra törekedtek a bazilika megidézése és a köztéri funkció létrehozása között. Ezen igyekezetük a gondolat a pályázat kifejtése során elakadt, és nem tudott erőteljes koncepcióvá érlelődni. A bizonytalan építészeti elemek (bevilágítást is szolgáló üvegpadok, történelmi utalásokat is hordozó oszlopsorok) mellett olyan tévedések is fölbukkannak, mint például a szabadtéri kápolna szakrális és profán „működtetése".   
8 Bajusz Csaba Ádám
Salacz Ádám
Vadász Balázs
A pályamű a romok megőrzésének módjára tett javaslata - a romok visszatemetése - az egyik legkarakteresebb megoldás, amely ugyanakkor a bírálók körében komoly kritikát váltott ki. Kétségtelen, hogy a kőmaradványok fizikai állagmegóvása így hosszú időre maradéktalanul megvalósítható, ugyanakkor a közvetlen érzékelhetőség hiánya az utókor látogatói számára zavaró hiányérzetet okozhat. A koncepció vonzó eleme a betemetett romterület városi térként való megfogalmazásának szándéka. Ugyanakkor a konkrét építészeti megoldás, a sírok jelölésének módja és az osszárium kő tömbje inkább hasonlatos egy temetőhöz, semmint egy élő városi térhez. A jelként magasodó torony építészeti megfogalmazása sematikus.
A pályamű építészeti alapgondolatát a Bírálóbizottság pozitívan értékelte, de hiányolta az alapvetés következetes, koherens végigvitelét. Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.
9 Makara Tamás
Őrfi József
A pályamű téri koncepciója tiszta és vonzó, a térhasználat módja szerint három szintet különít el. A felső szint az ünnep és megemlékezés helye, a középső szint a városlakóké, az alsó szint a régészeti emlékek világa. Az emlékhely differenciált tereit egységbe foglaló sematikus keret azonban nem tud megfelelő változatossággal reagálni az eltérő város-szerkezeti, környezeti kapcsolatokra. A Püspöki Palota és annak nyugalmas kertje, a Lux-féle épület által határolt történelmi emlékhely és a barokk város szövevényes, életteli térszövete nagyon eltérő karakterek, amelyek mindegyike sokkal árnyaltabb viszonyulást feltételez. A pályaműben szövegesen megfogalmazott szándékok a konkrét építészeti megoldásokban kevéssé tükröződnek.
10 Boór Bernadett A pályamű erősen történelmi indíttatású gondolatisága, melyet a szöveg, a tipográfia és az építészeti javaslat egyaránt hangsúlyoz, a pályázó hellyel és programmal való erős elkötelezettségére utal. Lenyűgöző ez az affinitás még akkor is, ha a konkrét megoldások nem mindenben helytállóak. A rekonstrukciós szemléletű helyreállítási kísérletek a korábbiakban is igen megosztónak bizonyultak, mivel biztos adatok hiányában illetve a későbbi ráépülések miatt a helyreállítás hiteles módon nem lehetséges. Vitatott kérdés, hogy a történelmi állapot iránti vágy igazolhatja-e az utókor ilyen irányú törekvését, vagy inkább minden kornak a maga nyelvén kell megszólalnia és alakítania környezetét? Hogy kultúránknak nem szerves része-e az a rétegzettség, mely éppen a korok eltérő téri igényeiből és a mindenkor elérhető legalkalmasabb eszköztárából következik?
11 Szecskő Heléna A részben járható üvegfödémként kialakított – városi térként működő – védőfödémre installációként, térszoborként formált „gótikus épületcsontváz" gondolata a választott rendszeren belül következetes megoldás. Érdekes a püspökség alatt húzódó térsor javaslata, melynek következtében a román kori romszintet a Fő térről javasolja megközelíteni, azonban megvalósíthatatlan. A letámasztások tiszteletben tartják a meglévő romokat és izgalmas az ebből következő statikai modell: a húzott-nyomott szerkezetek játéka. Ugyanakkor sem a tér túlhatározott kontúrja, sem ennek térfalaként megjelenő üvegszerkezete -a látszó födémélekkel- nem szervesül a várostestbe.  A födémsíkból kiemelkedő óriási installáció, idegen kiállítási tárgyként mutatkozik meg a barokk szövetben. Az apszis körül húzódó oszlopsor és a gótikus hálóboltozat bordáira utaló „szobor" egymással is ellentmondásban vannak.
12 Juhász Nagy Balázs
Bodnár-Paripás Emőke
Javaslatában szinte a teljes romterület fölé egy óriási épületet (tetőt) emel, melynek tömege azonban nem keresi a koronázó bazilikával az eszmei-formai kapcsolatot. Közvetlenül a romterület felett üvegfödémmel zár, amely az itt elhelyezkedő reprezentációs tér padozata. Bátor elhatározás egy „sosemvolt" forma és épület felvállalása, ugyanakkor túlságosan önreflektív. Idegen testként hat a kifinomult barokk szövetben. Az épület egyes részletmegoldásai sem következetesek: a Püspökségre és a Koronázó térre néző „kulisszahomlokzatok" durván metszenek bele az íves tetőbe és a közvetlen környezetükben található térfalakkal sem teremtenek harmonikus kapcsolatot. A megidézett tornyok – különösen az apszistól északra fekvő – formája esetleges és aránytalan. Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.
13 Kőhalmy Nóra
Fridrich László
Funk Bogdán
A pályamű azon megoldások közé tartozik, melyek városi térként is szolgáló védőfödémet emelnek a romterület felett, további építményt nem javasolva a térre. Ezzel maximálisan megvédi a romokat, ugyanakkor annak jelentőségét nem szándékozik megjeleníteni. A romvédő födém síkja néhol felhasad: szélein egy spirálisan tekergő vékony szalag, a rom felett pedig centrális kis tömegek teremtenek „bazilikális" térrészleteket a romszinten, a jelentősebb régészeti elemek természetes megvilágítása céljából. Bár a pályamű nem vállal fel konfliktust a környezetével – nem keresi a komplex kérdésre a teljes választ –, önmaga rendszerén belül következetes. A részek az egészet szolgálják és értelmezik. A spirál megjelenésével még egyfajta spiritualitást is hordoz magában a terv. A Lux-féle mauzóleum előtt kialakuló tér jó léptékű. A Koronázó tér járószintjéről feltárulkozó látvány viszont sematikus – földszintes kereskedelmi létesítményt idéz –, amely nem illeszkedik a történelmi belváros e jeles pontjához. Érdemeiért a tervet a Bírálóbizottság kiemelt elismerésben részesítette.
14 Németh Márk A pályamű a rom teljes lefedését javasolja, amely városi térként is funkcionál. A védőfödémre tégla hatású felépítményt emel, melynek formai kialakítása inkább a Lux-féle Mauzóleummal keresi a kapcsolatot, mint a Koronázó Bazilikával. Anyagválasztása, tömegarányai, árkádsora erre utalnak. Telepítése esetleges: a 30-as években épített kissé szervetlen kerítéskontúrt követi, mellyel sem a barokk város, sem a középkori templom térszerkezete nem értelmezhető. Mintha nem is egy középkori bazilika romjai felett állna. Az árkádsor rendeltetése is ellentmondásos: közepének „beépítésével" – azzal, hogy terét a romszinthez kapcsolja, annak megvilágításaként – megkérdőjelezi szükségességét. Az árkád különböző szélességű nyílásai és a tornyok feletti tömegek nem mutatnak egységes képet. A megemelt tér lezárásaként, valamint keleti bejáratként tervezett földszintes tömeg értelmezhetetlen arányú, és lerontja a Mauzóleum egységes látványát.
Budapest, 2018. január 22.
 
az MMA Építőművészeti Tagozat
„Székesfehérvár történeti központja 2017" című pályázat
Bírálóbizottsága