Magyarok Kazahsztánban

A Kazahsztánba vezetett zoológiai expedíciójáról tartott vetített képes előadást Szemadám György április 10-én, melyen az ott élő Magyar nevű törzs két tagja, Babakhumar Khynayat és Kurmangazy Zhandildin is részt vett. Utóbbiak a kazahsztáni Magyar törzsről beszéltek.
Szemadám György az est háznagyaként elmondta: a Magyarországnál huszonkilencszer nagyobb Kazahsztán a világ kilencedik legnagyobb országa, ahol tizennyolcmillió ember él. Hatalmas, ember-nemjárta térségek vannak. Mint fogalmazott: a „végtelenbe nyúló sztyeppén nagyállattenyésztés zajlik. Több mint negyvenmillió lábasjószág él az országban". Télen akár mínusz negyven fok is lehet, nyáron pedig nem ritka a plusz harminc fok feletti hőmérséklet. Az ország neve kapcsán Szemadám György leszögezte, hogy az ott élők hazájukat „k"-betűvel említik, vagyis Kazakisztánnak hívják. A nálunk is használatos Kazahsztán elnevezésnek ugyanis nincs gyökere, az a szovjet-idők öröksége.
A zoológiai expedíció eredményeit érintve Szemadám György elmondta: 4600 kilométer hosszú utat tettek meg, s közben 124 madárfajjal találkoztak. Többek között felkeresték a Magyar törzs által lakott Magyar nevű települést is, melynek a főterét a 2014-ben Magyarországról érkezett életfa díszíti. Az ott élőkről Babakhumar Khynayat beszélt. Elmondta: a kazah nép kilencvenkét törzsből áll, amely három hordába tömörül. A Magyar törzs a bevett törzsek egyike. Az Aral tótól észak-keletre található a szállásterülete. A XVII. században települt ide Dél-Kazahsztánból. Megközelítőleg huszonötezren vannak. Mohamedán vallásúak, s annak ellenére, hogy nem azt a nyelvet beszélik, amit a Kárpát-medencében élő magyarok, mégis nagyjából kétezer közös szavunk van. Ezek közül Babakhumar Khynayat megemlítette a korom, tok, alacsony, árpa és balta szavakat. Kijelentette: törzse emlékezete szerint a kazahsztáni magyarok a keleten maradt magyarság része.  
 

 

10 april 2019  |  szemadám györgy