Fotó: www.epiteszforum.hu

Építészeti konferencia a Nemzeti Hauszmann Tervről

A Budai Vár tervezett rekonstrukciójáról tartott kétnapos, nagyszabású konferenciát május 11-én és 12-én a Várkert Bazárban a Miniszterelnökség a Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti Tagozatával, a Magyar Építész Kamarával (MÉK) és a Metszet folyóirattal közösen.
A tanácskozás kitűzött célja volt, hogy az építészszakmát minden tekintetben tájékoztassák, és eleven párbeszéd induljon meg a királyi palota jövőjéről. Jelentős vállalkozásról van szó, ugyanis ez a legnagyobb építészeti projekt, amelybe Magyarország a rendszerváltás óta belekezdett. A Nemzeti Hauszmann Terv keretében mintegy tíz év alatt, több fázisban újul majd meg a Budai Vár.

A konferencián összesen harminckét szakember tartott előadást a Vár felújításáról, köztük L. Simon László miniszterhelyettes, parlamenti államtitkár, a Nemzeti Hauszmann Tervet előkészítő és koordináló Hauszmann Bizottság vezetője. A történelmi jelentőségű Budai Vár felújításáról szóló programot azért nevezték el a századfordulós bővítés főépítészéről, Hauszmann Alajosról, mert az általa létrehozott épületegyüttes reprezentálja leginkább a Budai Várról kialakított képet. Éppen ezért a kormány ezt az állapotot szeretné a lehető leghitelesebben visszaállíttatni. 

A Magyar Művészeti Akadémia elnöke, prof. em. Fekete György köszöntőjében elmondta: „A világraszóló építészeti egységek léte és hatása mindennapi életünk szövetének egyik legfontosabb szála. Annak visszaszövése Buda vára esetében a nemzet egységének és szellemi erejének történelmi jelentőségű gesztusa." Majd rámutatott: „Intézmények, közösségek, személyiségek életében egyaránt kiemelkedő jelentőségűek azok a pillanatok, amikor egy nemzet képviselői elhatározzák és kísérletet tesznek arra, hogy ellopott történelmüket visszaszerezzék, és újra felzárkózzanak oda, ahová ezer éven át tartoztak."
 
Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara (MÉK) elnöke köszöntőjében kiemelte annak fontosságát, hogy a tervezés-építés folyamatának kezdete előtt a lehető legnagyobb konszenzus alakuljon ki, együttgondolkodás és nemzeti párbeszéd jöjjön létre. Mint mondta, a rekonstrukció a kamara valamennyi szakterületét érinti, és a MÉK a katalizátor szerepét vállalva indítványozta a párbeszédet.
 
L. Simon László államtitkár hangsúlyozta: „Nemzeti jelképünkről, a főváros egyik ékéről van szó, amelyhez hozzányúlni csak megfelelő körültekintéssel szabad." A megnyitót követő előadásában az államtitkár elmondta: a Nemzeti Hauszmann Tervet tavaly indította útjára a kormány, elsősorban a budai Várpalotára koncentrálva. Azóta azonban kiderült, hogy a Várnegyedet egységesen érdemes kezelni, és a kerülettel együttműködésben fontos áttekinteni többek között a barlangrendszer, a Polgárváros és a közlekedési hálózat problémáit is, vagyis nemcsak a várfalon belüli területet, hanem a várszoknyát is. A jelenleg meglévő palotaépületet nyolcvan százalékban kulturális célokra szeretnék felhasználni, ugyanakkor húsz százalékban alkalmassá kell tenni arra, hogy reprezentatív állami funkciók befogadására is alkalmas legyen. Hozzátette: nem új elképzelésről van szó, hiszen már a szocialista kormányzat is erről szóló kormányhatározatot adott ki.
L. Simon László beszámolója szerint bár a Nemzeti Hauszmann Terv súlypontja a Palotanegyed rekonstrukciója, közben már zajlik a karmelita kolostor felújítása, és sikerült megóvni a pusztulástól a Honvéd Főparancsnokságot is, amelynél a jövőben dönteni kell arról, hogy az épületet lezárják-e egy végleges tetővel, vagy építenek rá még egy szintet, az 1945 előtti állapotot visszaállítva. A Miniszterelnökség rövidesen ötletpályázatot ír ki a Szent György tér Tabánra néző üres telkeinek hasznosítására. A téren 2016-ra készül el az új mélygarázs mintegy háromszáz férőhellyel, amely fölé a kormányhatározat értelmében az egykori Lovardát építik vissza. Melléje pedig az 1971-ben méltatlanul lebontott Főőrségi épület kerül majd, valamint még idén megkezdődik a Stöckl-lépcső felújítása is. Mindezt komoly ásatások előzik meg, s az egykori szárazárkot is bemutathatóvá kívánják tenni. Ezen kívül tervbe vették többek közt a Magyar Nemzeti Levéltár bővítését is, és a nemrég az USA-tól magyar állami tulajdonba visszakerült egykori Táncsics-börtön épületében rendezik majd be a Hauszmann Terv bemutató központját. Az egykori börtönudvar és az Erdélyi-bástya átfogó régészeti feltárására mintegy 400 millió forintot szán a kormány, ezenkívül sor kerül a Hunyadi- és Csikós-udvar rendbetételére, de a remények szerint még ebben a kormányzati ciklusban meg tud valósulni a palota Szent István termének rekonstrukciója is.
Az államtitkár szerint a Palotaegyüttes mai képe, külső és belső megjelenése megkérdőjelezhető, ám a háború utáni rekonstrukciók és bontások legalább annyira hozzájárultak a történeti értékek pusztulásához, mint maga a háború. Mivel műemléki rekonstrukció nem történt, meg kell találni a finom egyensúlyt: rekonstruálni kell azt, ami hitelesen helyreállítható.
 
A Nemzeti Hauszmann Terv keretében elsőként a Budavári Palota épületegyüttese újul meg. A királyi palotához kapcsolódó, Hauszmann Alajos által tervezett Lovarda újjáépítésére 2015-ben kétmilliárd forintot biztosít a kormányzat. A főőrségi épület és a Stöckl-lépcső 2015-ben és 2016-ban épül újjá. A budai várgarázs évek óta húzódó beruházása szintén még ebben az évben befejeződhet. A királyi palota egykori enteriőrjei közül elsőként a Budapesti Történeti Múzeum főbejárata fölött elhelyezkedő Szent István terem műemléki helyreállítása történik meg, feloldván így azt az állapotot, hogy Európa egyik legnagyobb és legszebb királyi palotájának eredeti belső tereiből jelenleg semmi nem látható. A terem helyreállítása megmutathatja azt is, hogyan rekonstruálhatók hitelesen a palota további enteriőrjei, így a trónterem vagy a Mátyás terem. A kormány további szándéka, hogy a felújítási koncepció a magyarság ezeréves államiságához való egészséges viszonyát is tükrözze, hiszen a nemzet kincsévé kívánja tenni a palotaegyüttest és a Budai Várat, hogy egykori pompáját és fényét visszanyerve, méltó funkciót tölthessen be a magyar nemzet életében.
 
Puczkó László egyetemi docens, a Turizmus, Szabadidő és Szálloda Intézet vezetője hangot adott abbéli örömének, hogy ezen a konferencián a turizmus témája is hangsúlyt kaphat. Előadásában azt elemezte, hogy a Várból ne üres, bár érdekes kulissza, hanem kulturális élményközpont váljon, kiszolgálva mind a sokféle látogató, mind pedig a helyi lakosok igényeit.
 
Pálfy Sándor, Prima Primissima-díjas építész, egyetemi tanár felhívta a figyelmet arra, hogy az Építész Stúdió nemrég nagyszabású tervet állított össze a Vár jövőjéről, amelynek egyik fő eleme, hogy a történelmi, a régészeti, a művészettörténeti és természetesen az építészeti értékeket egyaránt meg kell őrizni, miközben nem szabad megfeledkezni a turisztikai szempontokról sem. Alapvető cél, hogy a külföldről vagy belföldről odalátogatók szívesen látott vendégek legyenek, a vár- és városlakók pedig otthon érezzék magukat.
 
Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere a második napon megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a Vár nem a fővárosiaké, hanem az egész nemzeté, így ennek tudatában és felelősségével kell óvatosan és körültekintően eljárni a Várral kapcsolatos döntések során. Beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy a Vár húsz éven keresztül nem kapott sem komoly figyelmet, sem támogatást, ezért a legtöbb beruházást a kerület önerőből és fővárosi forrásokból finanszírozta. Felújítottak tizennyolc műemléképületet, továbbá rendbe hoztak számos közterületet és utcát, köztük a Corvin teret, a Clark Ádám teret és a Tóth Árpád sétányt is. Az elmúlt öt évben többet fejlődött a kerület, mint az elmúlt húsz év alatt, s ennek a helyreállítási hullámnak emblematikus állomása volt a Halászbástya és a Mátyás-templom külsejének renoválási munkálatai mellett a Várkert Bazár felújítása is. Több figyelmet szentelnek a kisgyerekes családok és a fiatalok által használt terek megújítására, és noha a Vár nem lesz "bulinegyed", a park-, közösségi tér- és játszótér-felújításokkal, kerthelyiségek, vendéglátóhelyek kialakításával szeretnének kedvezni a turisták mellett a fiatalabb generációknak is. 
 
Buzinkay Géza történész, a Budai Várbarátok körének elnöke Vágyak és tervek a Várnegyedről a XX. században című keddi előadásában a következőképpen fogalmazott: „A Várnegyed már a két világháború között befelé forduló, társadalmilag atomizált városrésszé vált, amely arcát inkább csak a turistáknak mutatja nappal, éjszaka viszont utcái kihaltak, és ma sincs benne valódi élet." Kifejtette, hogy már a múlt század első évtizedében szóba került a frissen átépített palotanegyeden kívül fekvő, zömében elszegényedő polgárok lakta és fokozatosan romló állapotú részek új élettel való megtöltésének igénye. A Várnegyedet földrajzi adottságai, valamint a közlekedési lehetőségek hiánya szinte teljesen elzárta a várfalon kívül eső városrészektől. Hiányoznak a városrészből a megfelelő kulturális terek és rendezvények, galériák, kávézók és szolid vendéglátóhelyek. A történész úgy véli, hogy ma a Várnegyed rendezettségét és állapotát tekintve szebb és színvonalasabb, mint bármikor korábban, ennek ellenére továbbra sincs benne valódi élet, pedig (szerinte) szinte minden ezen múlik.
 
A konferencia első napján az előadásokat három nagy téma köré csoportosították: a Vár mint központ, a Vár mint jelkép, a Vár mint fejlesztési terület. A tanácskozás második napján pedig négy nagy témában hangzottak el előadások: Fejlesztések Európában - módszertan, turisztikai lehetőségek, a polgárvárostól a Szent-György térig, a Palota. Az előadások hanganyagai a http://www.tervlap.hu/tovabbkepzes címen néhány héten belül elérhetőek lesznek, továbbá az előadások szerkesztett változata meg fog jelenni a MÉK Kamarai Közlönyében.
13 mei 2015  |  nemzeti hauszmann terv budai vár