Újabb kötetek a Pars pro toto sorozatban

A Pars pro toto kötetsorozat az MMA intézménycsalád idegen nyelvű művészetfilozófiai művek népszerűsítését megteremtő vállalkozása. Az MMA Kiadó és a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet két legújabb darabja Thomas Leddy: Rendkívüli és mindennapi – A hétköznapi élet esztétikája című írása, aki művében egy nagyon zárt és lehatárolt esztétikai felfogást lazít föl azzal, hogy a hétköznapi élet jelenségeit is hozzárendeli az esztétika világához. A másik kis könyv Jean-Luc Nancy francia filozófus észrevételeit közli egy bibliai történet kapcsán. A Noli me tangere, 'Ne érints engem' arról szól, miért nem érinthette Mária Magdolna Jézust közvetlen feltámadása után. A művészetfilozófia határait sokszor elhagyó kötetek érdeklődésre tarthatnak számot nem csupán a szakma, hanem a művelt nagyközönség számára is.
Thomas Leddy az angolszász analitikus filozófia képviselője, Jean-Luc Nancy kezdetben a német idealista filozófia szakértője, figyelme később a közösségek és az egyes ember közti relációk természetére koncentrálódik.
Thomas Leddy módszereiben visszatér a fogalom gyökereihez, átlépi a művészetfilozófia, művészetelmélet fogalmi kereteit és mindennapi életünk esztétikai tapasztalataira vonatkoztatja érzéki észlelésünk összességét. A fogalom megalkotója, Alexander Baumgarten esztétika alatt alapvetően érzéki észlelést értett, ezért jóval tágabb értelemben használta, mint a 19. századra kialakult szemlélet, ami kizárólag a magas művészetet és a művészetfilozófiát tekintette hiteles alapnak és közvetítőnek. E két ellentétes nézet között egy sajátságos dialektikát tételez föl a szerző. Leddy az esztétika eredeti felfogását vallja, így szerinte azt nem csak a művészet és művészetelmélet reprezentálja, ugyanakkor vitathatatlan a szerepük, hiszen a hétköznapi tapasztalatainkat igyekeznek (jobban) megragadni, és annak esztétikai tartalmat kölcsönözni. Míg az esztéták sokszor értetlenül fordulnak a hétköznapi esztétikai jelenségekhez, addig egy művész gyakran igen értő módon foglalkozik azokkal, sőt – ahogy Leddy fogalmaz, vannak olyan művészek, akik a hétköznapi élet szakértői. Képesek fölfedezni a mindennapok esztétikai jelenségeit, és azokat művészetté formálni. Ennek egyik jellemző megmutatkozása Andy Warhol munkássága és a pop-art irányzata. Azzal, hogy ennek képviselői közönséges, megszokott tárgyakat emeltek esztétikai rangra, megteremtették az átjárhatóságot a két szféra között.
A könyvben alternatívákat kaphatunk arra vonatkozóan mikor lehet a hétköznapi élet jelenségeit, pl. a lakberendezést, az öltözködést, a munkahelyi környezetet, a szexuális élményeket, a kertészkedést, a hobbikat vagy a játékokat az esztétika fogalomkörébe sorolni. Megtudhatjuk milyen esetben válhat egy hétköznapi tárgy, egy mindennapos esemény esztétikaivá, mi az az úgynevezett aura elméletet, amely átvezet minket a hétköznapiból a rendkívülibe. Az ítéletalkotásunkat formáló klasszikus filozófiai probléma itt is szerephez jut: az esztétika objektív, magában a tárgyban van, és előbb utóbb felfedezzük, vagy pedig teljesen szubjektív és csak a befogadón múlik mit tekint esztétikusnak? Leddy ugyan nem részletezi túl mélyen a távol-keleti kultúrák szép felfogását, de gyakran hoz olyan példákat, amelyek megmutatják, hogy ott a hétköznapi esztétikának sokszor nagyobb súlya van, mint nálunk, és amit mi nem a magas művészet felől közelítünk meg, keleten kifejezetten esztétikai szempontból mérvadóak.
Thomas Leddy (1949–)
Amerikai filozófus, esztéta. Thoreau, Krishnamurti, Russell, Platón és Nietzsche voltak rá nagy hatással. Évtizedek óta tanít a San Jose állami egyetemen. Fő érdeklődési területe a művészetfilozófia, a kultúratudomány és az amerikai gondolkodástörténetben kiemelt szerepet játszó pragmatista filozófia.
 
Jean-Luc Nancy könyvében arra keresi a választ, miért mondta Jézus feltámadása után, hogy „Noli me tangere", azaz „ne érints engem"? Mi vajon az üzenete ennek a mondatnak? A festészettörténet egyik ikonikus jelenetévé vált mozzanat absztrakt gondolattársításokat is véghezvisz. Ennek értelmében vizsgálja ki tért vissza valójában Jézus személyében. A test, a lélek, az én, vagy egyik sem?  Mit jelent a halál ezzel a fajta feltámadott élettel szemben (mi az ontológiai differencia lét és nem-lét között)? Ha létezik újjászületés, feltámadás, és reinkarnáció, akkor ez egyenlő-e az önmagunkhoz való visszatéréssel, vagy a lélekvándorlás tapasztalata túlmutat az élet körein? Azok, akik nem tértek még vissza a halálból képesek-e ténylegesen értelmezni a „ne érints meg" tartalmát, vagy Jézus egy olyan érinthetetlen dimenzióra utal ezzel, ami empátiával sem ragadható meg, csak beavatással?  Felfogható-e ésszel, intellektussal vagy pedig egy olyan paradox allegóriaként jelölt létállapot, ami kizárólag azok számára érthető, akik a „Mennyek országának titkát" már életükben is megfejtették („Akinek van füle a hallásra, hallja!").
Mit jelenthet ennek türkében az életbe való visszatérés, lehetséges-e egyáltalán? Ha igen, miképp változnak meg az újralétesülés hatására a lényegünket alkotó elemek (én-szellem-lélek-test – filozofikusabban a szubsztanciánk)? Hol van ilyenkor az „itt és most". Az „Én vagyok a feltámadás", vagy „Aki hisz én bennem ha meghal is él" szintén jézusi kijelentések lélektani súlypontjai hova kerülnek?
A szerző felvet egy olvasatot a címben szereplő – a művészet által is gyakran felhasznált mondat értelmezésére, amelynek lényeges eleme egy olyan előzetes képesség megléte, ami kivonja tulajdonképpen az összes bibliai témájú allegória megértését azok látóteréből, akik nem rendelkeznek isteni elhívással.

Jean-Luc Nancy (1940–)
Francia filozófus, a strasbourg-i egyetem egykori professzora. Jacques Derrida volt rá nagy hatással, annak dekonstruktivista elméletével együtt, amely a fogalmak, és gondolkodás általános pilléreinek lebontásával próbálja megkaparintani a dolgok lényegét. Az 1980-as években a társadalom és ezen belül a közösség szerepe – a közösség és egyén kapcsolatai felé terelődött figyelme. Érdekelte az egyén szabadsága, „önmegvalósításának" lehetőségei, problémái. Írásai rendszerint politikai beágyazottságúak, és aktuális eseményekhez kötődnek.

 
(Thomas Leddy: Rendkívüli és mindennapi, A hétköznapi élet esztétikája. Budapest, 2020, MMA Kiadó; puhatáblás borító, cérnafűzött kötés, 388 oldal [ár: 4080 Ft]); Jean-Luc Nancy: Noli Me Tangere, Budapest, 2020, MMA Kiadó; puhatáblás borító, cérnafűzött kötés, 76 oldal [ár: 1870 Ft])

A könyvek megvásárolhatók interneten keresztül, az MMA Kiadó honlapján: itt és itt, valamint az Írók Boltjában (1065 Budapest, Andrássy út 45.).
Már megjelent a sorozat következő kiadványa, Tomáš Kulka: Giccs és művészet című írása is.
26 oktober 2020  |  könyvajánló mma-mmki mma kiadó pars pro toto