„Analitikus módon nézem a világot, de nem empátia és szeretet nélkül"

Kossuth-díjat kapott idén Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Ács Margit alkotói pályája szokatlanul formálódott. Sikeres prózaíróként indult a hatvanas évek végén, négy prózakötete szabályos rendben jelent meg, és igen kedvező visszhangot váltott ki. Ez időben könyvkiadói szerkesztőként dolgozott a Szépirodalmi, utóbb a Magvető Kiadónál, és rendszeresen írt kritikát. Majd a rendszerváltozás körüli években a szépíró (és kritikaíró) műfajt váltani látszott, a nyolcvanas évek második felétől esszékkel jelentkezet. A regényhez, kisregényhez csak a legutóbbi időkben tért vissza. Az élettörténet mögött – írásai tanúsága szerint – folyamatos, vívódó küzdelem zajlott. Ács Margittal Kossuth-díja kapcsán beszélgettünk.

„A méltó túlélés a boldogság maga"

Páskándi Gézára emlékezve
 
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."

A munka nem áll meg – Gryllus Dániel az 50 éves Kalákáról

Kétszeres Kossuth-díjasok. Az elsőt 2000-ben, a másodikat néhány hete kapták. A zenekart 1969-ben alapították, a kaláka szó 'közös munkát, házépítést' jelent. Repertoárjukon magyar és külföldi költők megzenésített versei találhatók. Ők a kitalálói a Kaláka Folkfesztiválnak, amelyet 1980 óta tartanak, először a diósgyőri várban, majd mostanában Egerben. A zenekar tagjai: Becze Gábor nagybőgő, gitár, Gryllus Vilmos cselló, gitár, Radványi Balázs mandolin, brácsa és Gryllus Dániel furulya, citera. Vele beszélgettünk.

„Figyelem szunnyadó, csendben mozduló sejtelmeimet"

Interjú Kodolányi Gyulával

József Attila-díj, Prima Primissima díj, a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal – csak néhány elismerés, amelyet Kodolányi Gyula kapott az elmúlt években. Az MMA rendes tagja költő, műfordító, irodalomtörténész, 1990–1994 között miniszterelnök­ségi államtitkár volt. Számtalan könyv írója, 2010 óta a Magyar Szemle angol nyelvű változatának szerkesz­tője. 2020. március 15-e óta pedig Kossuth-díjas. A járványról, a személyes találkozás jelentősé­géről, az átalakult életről, az előttünk álló lehetőségek esetleges kihasználásáról beszélgettünk vele.

„Jöjj Március, születésem évadja…!" – 77 éves Kiss Benedek költő

Március 19-én ünnepli 77. születésnapját Kiss Benedek kétszeres József Attila-díjas, babérkoszorús költő, műfordító, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, aki a Kilencek nevű költői csoportosulás egyik tagja, s aki talán egyik legszebb születésnapi ajándékának tekintette két éve a Kossuth-díj átvételét. Ennek apropóján – valamint a Kilencek tavalyi jubileuma kapcsán is – Kiss Benedekkel beszélgettünk. (A még nem publikált beszélgetés két évvel ezelőtt készült, ennek rövidített, szerkesztett változatával köszöntjük őt.)