Győr, nádorvárosi evangélikus templom (forrás: Fortepan)

A MÉM Sándy Gyula-kiállítása Rimaszombatban

Sándy Gyula (1868–1953) építész munkásságát mutatja be a Napsugaras tornyok című kiállítás a rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeumban. A kiállítás, mely a Magyar Építészeti Múzeum és a Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ szervezésében valósult meg a művész születésének 150. évfordulója alkalmából, 2019. március 29-ig látogatható. A tárlatot, mely tervrajzokon, dokumentumokon és fényképeken keresztül dokumentálja Sándy művészeti tevékenységét, a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjprogramjának keretén belül a Magyar Nemzeti Galéria munkatársa, Bodó Péter művészettörténész állította össze, és Bélavári Krisztina (Magyar Építészeti Múzeum) fényképei illusztrálják.
Angelika Kolár, a múzeum művészettörténésze elmondta: a kétnyelvű (szlovák–magyar) tárlat először Budapesten került bemutatásra. Családjának köszönhetően Sándyt erős szálak fűzték Rimaszombathoz, az elismert szobrász, Ferenczy István is a rokonai közé tartozott. Egyik első építészi munkája szintén a városhoz kötődik, az egykori Koháry utcában egy gazdasági épületet alakított át lakóházzá. Sándy nevéhez köthető továbbá a helyi református templom tornyának átépítése is, s az ő tervei alapján jött létre a templom oldalában 1909-ben elhelyezett Ferenczy-kripta. Pályája során közel félszáz evangélikus templom terveit készítette el, melyek közül 27 meg is valósult. Alkotásait számos szlovákiai városban, így Rimaszombatban, Breznóbányán és Kassán is megcsodálhatjuk. A rimaszombati tárlat ezeknek a felvidéki épületeknek a bemutatására fektet nagyobb hangsúlyt.
Sándy Gyula 1868-ban, Eperjesen látta meg a napvilágot festőművész apja id. Sándy Gyula (1827–1894) gyermekeként. Már a budapesti Műszaki Egyetemen folytatott tanulmányai során az állandó Országház építő-irodában dolgozhatott, a kiváló építész Steindl Imre mellett. Tanulmányai befejeztét követően Pecz Samu oldalán részt vett a Központi Vásárcsarnok és a Szilágyi Dezső téri református templom építésében. E munkája mellett tervezte a hódmezővásárhelyi Református Főgimnáziumot, amit a dél-alföldi kisvárosban később további öt épület követett. 1899-től a Felső Ipariskola rendes tanáraként ténykedett, majd 1914-ben műegyetemi tanárrá választották. Tervezői pályája alatt több alkalommal dolgozott együtt barátjával, a szintén 150 éve született Foerk Ernővel. A rimaszombati kiállítás további érdekessége, hogy december közepén a festőművész apa képeiből is kiállítás nyílik a Gömör-Kishonti Múzeumban, így egymás mellett lesz látható apa és fia munkásságának bemutatása.
Emellett a korábbi budapesti kiállítás után jelenleg is látható egy tárlat a főváros XII. kerületében a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ és a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény közös rendezésében a Lóvasúton. Ez a tárlat, amely leginkább az építész hegyvidéki munkásságára fókuszál 2019. április 30-ig látogatható.
11 december 2018  |  kiállítás magyar építészeti múzeum sándy gyula