Keserü Katalin, Andrásfalvy Bertalan

Szakrális népművészetünk múltja és jelene

„Őrizzetek, szent angyalok, forogjatok, szent keresztek"

Ezzel a címmel rendezett konferenciát a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata művészettörténész és gyakorló népművész tagjainak, valamint a tagozat néprajzos ösztöndíjasainak részvételével a Vigadó Makovecz termében december 16-án. A szakmai tanácskozásra az esztergomi Keresztény Múzeum vallásos néprajzi vendégkiállításának alkalmából került sor. 
A néhai Erdélyi Zsuzsanna akadémikus asszony emlékének szentelt konferencia népi kultúránk vallásos, lelkiségi elemeinek, szakrális népművészetünknek a múltját és a jelen népművészeti ihletésű alkotásaiban való továbbélését volt hivatott bemutatni.
Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az MMA levelező tagja számos példával illusztrálta előadásában, hogy korántsem elegendő csak a népművészeti tárgyakat vizsgálni, azt is fel kell kutatni, hogy miként használták e tárgyakat, alkotásokat a hétköznapi életben, milyen hagyomány kapcsolódik hozzájuk. A professzor úr beszélt arról a szép esetről is, hogy Szakcsi-hegy présházainál egy keresztre bukkant, és amikor utána nyomozott, kiderült, hogy egy fafaragó készítette teljesen önként, aki csak annyit kért, hogy amíg elkészíti a feszületet, kapjon kosztot és szállás, és miután elkészítette a keresztet, továbbállt. Vagy megemlítette azt az emlékezetes példát, hogy Bogyoszlón a templomban az ajtónál a szenteltvíztartó mellett fonálon száraz fűcsomó lógott, és amikor Andrásfalvi Bertalan arra járt, egy idős asszony letört egy keveset a fűből, szétmorzsolta, és tenyeréből ráfújta a professzor úrra, így tette a templomba való belépését emelkedetté.
Gyöngyössy Orsolya néprajzkutató, az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa, az MMA Népművészeti Tagozatának 2013/2014. évi ösztöndíjasa Szent Vendel kultuszáról beszélt főként a 18–19. századi Csongrád és a városban fennmaradt tárgyak, alkotások vonatkozásában.
Szatyor Győző faműves népi iparművész, az MMA rendes tagja több évtizedes munkásságát és a különféle templomok számára készített alkotásait mutatta be a hallgatóságnak.
Kékedi László fafaragó, a Népművészet Mestere, az MMA Népművészeti Tagozatának frissen megválasztott vezetője a Kisgyőrben látható alkotásait mutatta be, köztük Közép-Európa legnagyobb betlehemét is, amely tizenhét szoborból és négy templomtoronyból áll.
Kerekes Ibolya néprajzkutató, az MTA–SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport munkatársa, az MMA Népművészeti Tagozatának 2013/2014. évi ösztöndíjasa a gyékényszőnyegek kultúrtörténetét vázolta fel, jellegzetes példákkal világítva meg különféle használatukat és fontosságukat.
Galánfi András fafaragó, a Népművészet mestere, az MMA rendes tagja a munkásságáról beszélt olyan formában, hogy bemutatta a tavasszal nyílt életmű-kiállításának legjelentősebb darabjait, és mindezt azzal vezette be, hogy ihletetten elszavalta Sinka István Anyám balladát táncol című költeményét.
Dr. Fehér Anikó népzenekutató, szerkesztő, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet megbízott kutatója az Imádkozási szokások a 21. században – Szakrális kommunikáció című előadásában az ima átlényegítő mivoltának vonatkozásait tekintette át. Előadása közben hangfelvételről megszólaltak olyan idős emberek, akik a szájhagyomány útján fennmaradt ősi imákat és imádkozásai szokásaikat hajlandóak voltak közkinccsé tenni. Bemutatásra került egy saját kézzel írott imakönyv. Tanulságos volt, ahogyan egyikük a mennyországról vallott: „hogy ott mi van, akárhogy van, ahogy az úr akarja, úgy van…"
Landgráf Katalin szövő, az MMA rendes tagja eredetileg Fodorné László Máriával, az MMA levelező tagjával tartott volna közös előadást A vallásos élet textíliái címmel. Fodorné távollétében azonban egyedül tett széleskörű kitekintést a textilek sokrétű szerepére a népi vallásos életben. A textilek meghatározó szerepének kihangsúlyozásakor utalt arra az Újszövetségben leírt jelentre, amikor Jézus halálakor a szentély kárpitja kettéhasadt Jeruzsálemben. Ismertette a szakrális szimbólumok sokféle megjelenítési lehetőségét a különböző textíliákon. Külön kitért az egyházi szertartásokon használt tárgyak jelentőségéről.
Soós Sándor néprajzkutató-muzeológus, az esztergomi Keresztény Múzeum munkatársa Fodor József búcsúvezető alakját idézte fel a hallgatóságnak. Elmondása nyomán páratlan gazdag életpálya tárult fel. Fodor József az 1957 és 1974 közötti időszakban, 18 év alatt 153 zarándokcsoportot vezetett, ebből 12 utat külföldre. Az 1962 és 1971 közötti közel tíz évben 120 csoportot vitt zarándokútra. Az útjai alkalmával 45 hazai és 16 külföldi kegyhelyen fordult meg. A búcsúkból, a kegyhelyek sajátos jellegéből megrajzolható Fodor József búcsúvezető lelkisége és az általa előtérbe helyezett tiszteleti formák is.

A tanácskozást követően Soós Sándor tárlatvezetést tartott az esztergomi Keresztény Múzeum „Begyütt Jézus a házamba" – A vallásos élet tárgyai című vendégkiállításon. A tárlatvezetést január 6-án 15 órakor megismétlik. A tárlat január 10-ig látogatható. A vallásos élet tárgyai kiállítás záróeseményeképpen kerül megrendezésre a Pesti Vigadó Dísztermében „Begyütt Jézus a házamba" címmel Klukon Edit és Ránki Dezső zongoraestjére. A program egyben tisztelgés Erdélyi Zsuzsanna emléke előtt 95. születésnapján.