Balog Zoltán és Doncsev András a december 22-i sajtótájékoztatón | Fotó: Bartos Gyula/EMMI

Halmos Béla Program a népzene támogatására

A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 2016-ban új programot indít a népzenei kultúra támogatására. A magyarországi hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítójáról, a Magyar Művészeti Akadémia néhai tagjáról elnevezett Halmos Béla Program tervezett induló keretösszege 150 millió forint.
Megalakult a népzenei utánpótlást támogató Halmos Béla Program ideiglenes kollégium. A kinevezési okiratokat Doncsev András, az Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke adta át a kollégium tagjainak Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere döntése alapján. A kollégium vezetője Liber Endre népzenész, a Hangvető Zenei Terjesztő Társulás egyik alapítója és művészeti vezetője. A kollégium tagja lett Árendás Péter zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára, a Hagyományok Háza Folklórdokumentációs Könyvtár és Archívum tárvezető helyettese; Berán István zenész, a Táncház Egyesület ügyvezetőségi tagja, annak képviselője; Eredics Gábor Kossuth-díjas zenész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének tanára, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, a Vujicsics Együttes vezetője; Sipos Mihály zenész, a Muzsikás együttes prímása, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, valamint Virágvölgyi Márta népzenész, az Óbudai Népzene Iskola hegedűtanára, a Hangszeres Népzenei Példatár sorozat szerkesztője. A Halmos Béla Program indulását 2015. december 22-én Balog Zoltán miniszter, az NKA elnöke, valamint Doncsev András, az NKA alelnöke jelentette be. A program célja a Cseh Tamás Program mintájára a népzenei utánpótlás támogatása, színvonalas nép- és világzenei produkciók fellépési lehetőségeinek, bel- és külföldi népszerűsítésének elősegítése, táncházak programjainak támogatása. A programra 2016-ban 150 millió forint címzett keretösszeg áll rendelkezésre az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százalékából, amely várhatóan még idén tovább bővül a üres adathordozók után szedett jogdíjakból származó bevétel 25 százalékából.

A Fölszállott a páva tehetségkutató és a Cseh Tamás könnyűzenei program sikeréből adódott az a következtetés, hogy a népzenei kultúrát is érdemes hasonló módon támogatni – mondta Balog Zoltán miniszter a decemberi sajtótájékoztatón.
Hozzátette: a magyar népzenei és táncházi mozgalom ikonikus alakjáról elnevezett Halmos Béla Program célja nemcsak a magyarországi, hanem a Kárpát-medencei népzenei kultúra támogatása.
Doncsev András, az NKA alelnöke közölte: a Halmos Béla Programot széles körű szakmai egyeztetés után indítják el. A tervezett keret 150 millió forint, ha azonban a közös jogkezelőktől a vártnál több bevétele származik a kulturális alapnak, ez az összeg magasabb is lehet.
A projekt nyolc alprogramja a hazai és határon túli táncházak, népzenei és folkklubok támogatása; a népzenei és világzenei szólisták népszerűsítésének, portfólió-kialakításának elősegítése; a nemzetközi jelenlét erősítése; a vidéki és határon túli népzenei és világzenei koncertek, turnék megvalósítása; Kárpát-medencei zenei fesztiválok és kulturális rendezvények népzenei és világzenei programjának támogatása; a tematikus médiaműhelyek támogatása; a néptáncegyüttesek produkciói népzenei kíséretének támogatása, valamint a népdaloktatás fejlesztése, oktatási anyagok megvalósítása lesz.
Halmos Béla (1946–2013) népzenész, népzenekutató, előadóművész, prímásként a táncházmozgalom egyik elindítója 2012-ben lett a Magyar Művészeti Akadémia levelező, majd 2013-ban rendes tagja. 67 éves korában, 2013. július 18-án váratlanul hunyt el.
A népzenével 1969-től foglalkozott intenzíven. 1970-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán, 1970 és 1972 között, illetve 1979-től 1982-ig a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet városrendező építészmérnökeként gyakorolta is eredeti szakmáját, de már 1969-ben nagy sikert aratott műegyetemi évfolyamtársával, zenésztársával, Sebő Ferenccel a Magyar Televízió Röpülj, páva című műsorának népdalversenyén. Szereplésük – a népdalok előadása gitárkísérettel – csak részben volt sikeres, nagy vitát kavart a zsűriben. Hamarosan felhagytak a népdalok gitárkíséretével, rögtön, ahogy megismerkedtek az eredeti népzenével – főleg a többszólamú hangszeres népi muzsikával. 1969-től 1974-ig a Sebő–Halmos duó, 1974-től 1979-ig a Sebő Együttes tagja volt. 1972 és 1979 között a Bartók Táncegyüttes zenekarvezetője, 1972–73-ban a 25. Színház tagja volt. 1976-tól oktatta a táncházi zenét, 1972-től foglalkozott népzenegyűjtéssel és -kutatással, 1982-ig a Zenetudományi Intézet külső munkatársaként, 1982-től 1985-ig aspiránsként, 1985-től pedig tudományos munkatársként. A zenetudomány kandidátusa, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem óraadó tanára.
Mozgalmi-társadalmi feladatokat is vállalt; különböző népzene-néptánc-táncházas rendezvények (Jászberényi Táncháztábor, Táncháztalálkozók, zsűrizések) szervezésében, lebonyolításában vett részt. Játékfilmek és televíziós műsorok szereplője (Jancsó Miklós: Még kér a nép; Zolnay Pál: Fotográfia, Sámán; Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél, Rossz emberek) majd, a rendszerváltást követően zenei rendezőként, szerkesztőként és népzenei szakértőként televíziós műsorok és önálló filmek készítésében is részt vett.
Munkássága Magyar Örökség, s egyebek közt A népművészet ifjú mestere és SZOT-díjjal (Sebő Ferenccel megosztva), Állami Díjjal (Sebő Ferenccel és Tímár Sándorral megosztva), Magyar Művészetért Díjjal, Budapestért Díjjal (Sebő Ferenccel megosztva), Bartók Béla-emlékdíjjal és Gyula város díszpolgári címével ismerték el. 2013. március 14-én „népművészeti örökségünk ápolásáért, a népzeneoktatás megszervezésében való tevőleges részvételéért, a Táncház Archívum létrehozásáért, a hagyományok megőrzésében és továbbadásában meghatározó jelentőségű, a szellemi kulturális világörökség részét képező táncházmódszer megalkotásáért és elterjesztéséért, rendkívül sokrétű tevékenysége elismeréseként" Széchenyi-díjjal tüntették ki.
January 3, 2016  |  halmos béla nka