Erdélyi Zsuzsanna (1921–2015) (fotó: Lugosi Lugo László)

Elhunyt Erdélyi Zsuzsanna néprajztudós, a Nemzet Művésze

A 94 éves korában elhunyt dr. Erdélyi Zsuzsanna művészeti író, néprajztudós, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzet Művésze búcsúztatása és temetése 2015. március 12-én (csütörtök) 14.30-kor lesz a Farkasréti temető Makovecz-ravatalozójában. Előző este, március 11-én 18 órakor szentmisét mondanak lelki üdvéért a budapest-belvárosi Egyetemi Kisboldogasszony templomban.
A Farkasréti temetőben a római katolikus temetési szertartást Bíró László tábori püspök vezeti. A gyászszertartáson búcsúbeszédet mond: prof. emeritus Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, prof. emeritus dr. Voigt Vilmos néprajztudós
és dr. Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Az Erdélyi Zsuzsanna családja által kiadott gyászjelentés ide kattintva érhető el.
 
Erdélyi Zsuzsanna Komáromban született, 1921. január 10-én. Nagyapja Erdélyi János (1814–1868) író, irodalomtörténész, filozófus.
1953–1963 között a Művelődésügyi Minisztérium népzenei kutatócsoportjában ismerkedett meg a magyar népzene-népművészet gazdag forrásvilágával, 1964–1971 között a Néprajzi Múzeum népzenei osztályán dolgozott. 1971–1987 között a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Kutatócsoportjának lett munkatársa.
Szakrális szövegfolklórral, a népköltészet szimbolikájával foglalkozott. 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól, azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta. Több tízezer szöveget gyűjtött. 1980-ban Esztergomban létrehozta a népi vallásosság gyűjteményét.
2002-ben csatlakozott az MMA egyesülethez, 2011-től a megalakult Magyar Művészeti Akadémia köztestület rendes tagja, 2012 és 2014 között a Művészeti Akadémia Népművészeti, Néprajzi tagozatának vezetője volt. 2014 őszén munkájáért az Akadémia a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíjában részesítette.
"A vallásos néphagyomány és szövegfolklór, a szóbeliség-írásbeliség kapcsolatának legnagyobb hatású kutatójaként a népköltészet szimbolikája és az archaikus apokrif népi szövegek kutatása terén elért, európai összefüggéseket is feltáró munkásságáért" 2014-ben elnyerte a Nemzet Művésze elismerést.

Legismertebb művei (válogatás):
• Adatok a magyar népköltészet szimbolikájához. Ethnographia, (1961)
• Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok (1974)
• Archaikus népi imádságok. In: Magyar Katolikus Lexikon I. (1993) 388–396.
• Aki ezt az imádságot... Élő passiók (2001)
• …Századokon át paptalanúl…" (2011)

Díjai:
Népművészeti Európa-díj (Hamburg, 1983), Somogy megyei Alkotói Díj (1984), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje (1991), Magyar Köztársaság Emlékérem (1992), Március 15. Emlékérem Oklevél (1993), Stephanus-díj (1993), Bethlen Gábor-díj (1996), Pitré-Salomone-díj (nemzetközi folklorisztikai díj, Palermo, 1996), Magyar Örökség díj (1998), Kossuth-díj (2001), Pápai Levél (2001), a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérme (2001), Prima díj (2005), Hazám Díj (2009), Pro Cultura Christiana-díj (2011), Magyar Kultúra Lovagja (2011), Budapest V. kerület és több szlovákiai település díszpolgára, Magyar Érdemrend középkereszt a csillaggal (2013), Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja (2014), Nemzet Művésze (2014)
„Én lefekszök én ágyamba,
Mint Úrjézus koporsóba,
Mellém töszöm két karomat,
Misemondó két gyertyámat,
Őrizz, angyal, éjfélig,
Szép Szűz Mária, virradtig."
(Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék, lőtőt lépék. Archaikus népi imádságok. Halál-gyász. 297. Egy ígit, egy kűkoporsót)

A temetés napján 23.15 órakor a Duna TV-n az MTVA bemutatja Erdélyi Zsuzsannáról készített portréfilmünket, amelynek előzetese itt megtekinthető:

February 13, 2015  |  erdélyi zsuzsanna