XX. CineFest Filmfesztivál
Kardos Sándor operatőr, rendező, fotográfus a miskolci fesztivál életműdíját nyerte el
Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor Kossuth- és a Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kapta. A rendezvény megnyitóján Káel Csaba filmrendező, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az MMA levelező tagja köszöntötte a megjelenteket. Az eseményen több kerekasztal beszélgetést is tartottak, Bakos István tervezőgrafikus és Árendás József grafikusművész, valamint Rófusz Ferenc animációsfilm-rendező és Szobolits Béla filmrendező, valamennyien az MMA rendes tagjainak részvételével.
Lilja Ingolfsdottir norvég rendező Szerethető című filmje három díjat is nyert a 20. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon. A filmfesztivál életműdíját Kardos Sándor Kossuth- és a Balázs Béla-díjas operatőr, rendező, fotográfus, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja kapta. A rendezvény megnyitóján Káel Csaba filmrendező, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, az MMA levelező tagja köszöntötte a megjelenteket. Az eseményen több kerekasztal beszélgetést is tartottak, Bakos István tervezőgrafikus és Árendás József grafikusművész, valamint Rófusz Ferenc animációsfilm-rendező és Szobolits Béla filmrendező, valamennyien az MMA rendes tagjainak részvételével.
A CineFest nagydíját, azaz a Zukor Adolf-díjat az amerikai Dídi nyerte, melyet Sean Wang rendezett, míg az idei évben indult East of Europe szekció díját az Emilija Gasic rendezte 78 nap szerezte meg. A CineDocs díjat a német Andres Veiel Riefenstahl című filmje, míg a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetségének (FIPRESCI) elismerését Szilágyi Zsófia Január 2. című alkotása nyerte el.
Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait" a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.
A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm - Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit - és három dokumentumfilm - Bartók nyomában, Változó vadon - Az én északom, Nemere István: Addig írok, amíg élek - került.
A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet mutattak be, összesen százhuszonnégy előadáson. A filmmustra eseményein - a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon - összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt.
A filmfesztivál életműdíját a magyar filmszakma egyik legnagyobb kísérletezője, a nyolcvanéves Kardos Sándor kapta.
„Isten ujja beleért a képbe" – mondja Kardos Sándor. Igaz ez az általa fényképezett klasszikusokra A kis Valentinótól (1979) az Eldorádóig (1988), és igaz az általa alapított privátfotó-gyűjtemény, a Hórusz Archívum fényképeire is, mert „a képek összessége az egyet, az egészet" jelenti. A világon először készített célfotókamerával játékfilmet, A sírásót (2010).
Pályája során elnyerte a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját, 1989-ben az Eldorádóért Európai Filmdíjra jelölték. Több mint harminc játékfilmet fényképezett. Jeles András, Bereményi Géza, Tarr Béla, Tímár Péter, Gödrös Frigyes alkotótársaként a fent felsoroltakon túl olyan művek operatőre volt, mint az Őszi almanach (1984), Egészséges erotika (1985), A tanítványok (1985), az Álombrigád (1985), A legényanya (1989), a Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989), A turné (1993), a Glamour (2000) és a Csoda Krakkóban (2004).
Azon dolgoztunk, hogy a filmek megtalálják a közönséget
„A Nemzeti Filmintézettel azon dolgozunk, hogy a filmek megtalálják a közönséget" - mondta a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a 20. Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóján Káel Csaba filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, aki kijelentette: a CineFestnek nagy szerepe van arra, hogy az új filmek minél szélesebb körben eljussanak az emberekhez. Úgy fogalmazott, hogy a szervezők a világ filmművészetét vitték Miskolcra.
Azt mondta, a fesztivál jól jelzi, hogy hatalmas az igény a közös mozizásra és a közösségi filmélményekre. A kormánybiztos kiemelte, a CinFest változatos filmkínálatot mutat be a világ minden tájáról, a rendezvényt hiánypótló alkotások és neves zsűritagok jellemzik. Leszögezte, a miskolci CineFest már fogalomnak számít, mert ablakot nyit a világra, megmutatja, hogy hol tart a filmművészet és mi foglalkoztatja az alkotókat. Káel Csaba közölte, a bemutatott filmek is arról tanúskodnak, hogy a mozgókép az a művészeti ág, amely képes minden más művészeti ágat megjeleníteni, történetekkel átélhetővé tenni.
Kerekasztalbeszélgetés moziplakátokról
Egy bogácsi víkendház palatetője alól kerültek elő azok a hetvenes években készült színes moziplakátok, amelyeket most a CineFestre látogatók is megcsodálhatnak. Az egyedi, kézzel festett, nagy méretű plakátok – úgynevezett pannók – nemcsak a megtalálásuk körülményei miatt különlegesek: egyelőre homály fedi az alkotójuk kilétét is.
Az 1970 és 1975 között készült képeken az akkoriban futó keleti és nyugati filmekből láthatunk részleteket, többnyire a film egyik nagyjelenetét vagy főszereplőjét. Olyan sikerfilmekhez gyártott plakátokat az eleddig ismeretlen alkotó, mint például a West Side Story, A 22-es csapdája, az Öt könnyű darab, a Chato földje, a Kis nagy ember, A kaktusz virága, A munkásosztály a paradicsomba megy vagy A szerelem anatómiája.
A filmplakátok meghatározó kulturális lenyomatai voltak a Kádár-korszaknak. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években olyan művészek készítettek ilyeneket, mint például Csernus Tibor, Herpai Zoltán, Kakasy Éva vagy Máté András. Mindannyian a legnagyobb magyar és külföldi filmek forgalmazójának, a Moképnek dolgoztak.
A Borsodi Warhol eredeti moziplakátjait bemutató kiállítás szeptember 7-én nyílt és 14-éig lehetett megtekinteni. A fesztivál megnyitóját követően kerekasztal beszélgetést tartottak, amelyen Bakos István festő-tervezőgrafikus és Árendás József grafikustervező, az MMA rendes tagjai, valamint a plakátgyűjtemény tulajdonosi vettek részt.
Közösen kell megtanulnunk a változó médiatér kezelését
A változó médiatér, a digitális tér, a változó eszközök sok veszélyt, de sok lehetőséget is rejtenek, közösen kell megtanulnunk e tér kezelését, az új eszközök bekapcsolását és a saját személyes jelenlétünket ebben a digitális térben - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki főtanácsadója Miskolcon, ahol a fesztivál programján a médiatudatosságról rendeztek konferenciát. Kollarik Tamás hozzátette, mindez folyamatos tanulást és odafigyelést jelent. Ez nemcsak a filmes szakemberekre és a diákokra, hanem a szülőkre, a felnőttekre, valamint a szabályozási szakemberekre is vonatkozik, hiszen a szabályozással le kell követni „ezt a villámgyorsan változó világot" - hangsúlyozta.
Kijelentette, Koltay Andrásnak, a médiahatóság elnökének irányításával az elmúlt három évben ez a munka elmélyült és nemcsak a filmes területen, hanem a médiatudatosság erősítése érdekében is együttműködnek a felek. Ebbe a közös munkába bekapcsolódott a Miskolci Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint annak kutatóintézete (MMA MMKI), és közösen szerveznek szakmai konferenciákat. Ezeken részben a filmes szakma, részben a szabályozási szakemberek, valamint a kutatók és tudósok is együtt dolgozhatnak - jegyezte meg.
A Médiatudatosság 2.0 című konferenciát a 20. CineFest keretében az NMHH, a Cine-Mis Nonprofit Kft. és a Miskolci Egyetem szervezte meg közösen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete és a Nemzeti Filmiroda társszervezésével rendezték meg.
A fókuszban: Rófusz Ferenc
A szeptember 10-én a Béke teremben tartott beszélgetés vendége Rófusz Ferenc Kossuth-díjas és Oscar-díjas animációsfilm-rendező, a nemzet művésze és Szobolits Béla Balázs Béla-díjas filmrendező volt, mindketten az MMA rendes tagjai.
Fotó: cinefest.hu
Bíró Tibor fesztiváligazgató a zárógálán elmondta, „a világ nagy filmfesztiváljainak legfrissebb és legérdekesebb alkotásait" a CineFesten lehet megnézni először Magyarországon. Mint mondta, büszkék arra, hogy a legújabb magyar filmeket is a CineFesten mutatják be először.
A fesztivál programjába idén öt magyar vagy magyar koprodukcióban készült nagyjátékfilm - Január 2., Egy százalék indián, Lepattanó, Emma és a Halálfejes lepke, Zenit - és három dokumentumfilm - Bartók nyomában, Változó vadon - Az én északom, Nemere István: Addig írok, amíg élek - került.
A fesztiválon idén huszonhat országból érkezett filmet mutattak be, összesen százhuszonnégy előadáson. A filmmustra eseményein - a versenyfilmek vetítésein, a kapcsolódó vetítéseken és szakmai programokon - összesen mintegy tizenhatezer látogató vett részt.
A filmfesztivál életműdíját a magyar filmszakma egyik legnagyobb kísérletezője, a nyolcvanéves Kardos Sándor kapta.
„Isten ujja beleért a képbe" – mondja Kardos Sándor. Igaz ez az általa fényképezett klasszikusokra A kis Valentinótól (1979) az Eldorádóig (1988), és igaz az általa alapított privátfotó-gyűjtemény, a Hórusz Archívum fényképeire is, mert „a képek összessége az egyet, az egészet" jelenti. A világon először készített célfotókamerával játékfilmet, A sírásót (2010).
Pályája során elnyerte a Kossuth- és a Balázs Béla-díjat, háromszor a filmkritikusok, kétszer a Filmszemle díját, 1989-ben az Eldorádóért Európai Filmdíjra jelölték. Több mint harminc játékfilmet fényképezett. Jeles András, Bereményi Géza, Tarr Béla, Tímár Péter, Gödrös Frigyes alkotótársaként a fent felsoroltakon túl olyan művek operatőre volt, mint az Őszi almanach (1984), Egészséges erotika (1985), A tanítványok (1985), az Álombrigád (1985), A legényanya (1989), a Mielőtt befejezi röptét a denevér (1989), A turné (1993), a Glamour (2000) és a Csoda Krakkóban (2004).
Azon dolgoztunk, hogy a filmek megtalálják a közönséget
„A Nemzeti Filmintézettel azon dolgozunk, hogy a filmek megtalálják a közönséget" - mondta a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos a 20. Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál megnyitóján Káel Csaba filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia levelező tagja, aki kijelentette: a CineFestnek nagy szerepe van arra, hogy az új filmek minél szélesebb körben eljussanak az emberekhez. Úgy fogalmazott, hogy a szervezők a világ filmművészetét vitték Miskolcra.
Azt mondta, a fesztivál jól jelzi, hogy hatalmas az igény a közös mozizásra és a közösségi filmélményekre. A kormánybiztos kiemelte, a CinFest változatos filmkínálatot mutat be a világ minden tájáról, a rendezvényt hiánypótló alkotások és neves zsűritagok jellemzik. Leszögezte, a miskolci CineFest már fogalomnak számít, mert ablakot nyit a világra, megmutatja, hogy hol tart a filmművészet és mi foglalkoztatja az alkotókat. Káel Csaba közölte, a bemutatott filmek is arról tanúskodnak, hogy a mozgókép az a művészeti ág, amely képes minden más művészeti ágat megjeleníteni, történetekkel átélhetővé tenni.
Kerekasztalbeszélgetés moziplakátokról
Egy bogácsi víkendház palatetője alól kerültek elő azok a hetvenes években készült színes moziplakátok, amelyeket most a CineFestre látogatók is megcsodálhatnak. Az egyedi, kézzel festett, nagy méretű plakátok – úgynevezett pannók – nemcsak a megtalálásuk körülményei miatt különlegesek: egyelőre homály fedi az alkotójuk kilétét is.
Az 1970 és 1975 között készült képeken az akkoriban futó keleti és nyugati filmekből láthatunk részleteket, többnyire a film egyik nagyjelenetét vagy főszereplőjét. Olyan sikerfilmekhez gyártott plakátokat az eleddig ismeretlen alkotó, mint például a West Side Story, A 22-es csapdája, az Öt könnyű darab, a Chato földje, a Kis nagy ember, A kaktusz virága, A munkásosztály a paradicsomba megy vagy A szerelem anatómiája.
A filmplakátok meghatározó kulturális lenyomatai voltak a Kádár-korszaknak. A hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években olyan művészek készítettek ilyeneket, mint például Csernus Tibor, Herpai Zoltán, Kakasy Éva vagy Máté András. Mindannyian a legnagyobb magyar és külföldi filmek forgalmazójának, a Moképnek dolgoztak.
A Borsodi Warhol eredeti moziplakátjait bemutató kiállítás szeptember 7-én nyílt és 14-éig lehetett megtekinteni. A fesztivál megnyitóját követően kerekasztal beszélgetést tartottak, amelyen Bakos István festő-tervezőgrafikus és Árendás József grafikustervező, az MMA rendes tagjai, valamint a plakátgyűjtemény tulajdonosi vettek részt.
Közösen kell megtanulnunk a változó médiatér kezelését
A változó médiatér, a digitális tér, a változó eszközök sok veszélyt, de sok lehetőséget is rejtenek, közösen kell megtanulnunk e tér kezelését, az új eszközök bekapcsolását és a saját személyes jelenlétünket ebben a digitális térben - mondta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki főtanácsadója Miskolcon, ahol a fesztivál programján a médiatudatosságról rendeztek konferenciát. Kollarik Tamás hozzátette, mindez folyamatos tanulást és odafigyelést jelent. Ez nemcsak a filmes szakemberekre és a diákokra, hanem a szülőkre, a felnőttekre, valamint a szabályozási szakemberekre is vonatkozik, hiszen a szabályozással le kell követni „ezt a villámgyorsan változó világot" - hangsúlyozta.
Kijelentette, Koltay Andrásnak, a médiahatóság elnökének irányításával az elmúlt három évben ez a munka elmélyült és nemcsak a filmes területen, hanem a médiatudatosság erősítése érdekében is együttműködnek a felek. Ebbe a közös munkába bekapcsolódott a Miskolci Egyetem, a Magyar Művészeti Akadémia, valamint annak kutatóintézete (MMA MMKI), és közösen szerveznek szakmai konferenciákat. Ezeken részben a filmes szakma, részben a szabályozási szakemberek, valamint a kutatók és tudósok is együtt dolgozhatnak - jegyezte meg.
A Médiatudatosság 2.0 című konferenciát a 20. CineFest keretében az NMHH, a Cine-Mis Nonprofit Kft. és a Miskolci Egyetem szervezte meg közösen, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete és a Nemzeti Filmiroda társszervezésével rendezték meg.
A fókuszban: Rófusz Ferenc
A szeptember 10-én a Béke teremben tartott beszélgetés vendége Rófusz Ferenc Kossuth-díjas és Oscar-díjas animációsfilm-rendező, a nemzet művésze és Szobolits Béla Balázs Béla-díjas filmrendező volt, mindketten az MMA rendes tagjai.
Fotó: cinefest.hu
September 16, 2024
|
káel csaba
,
árendás józsef
,
bakos istván
,
cinefest
,
mma-nmhh
,
kardos sándor
