Esemény - bal kép
Pesti Vigadó
1051 Budapest, Vigadó tér 2.

Mezey Katalin, prof. dr. Büky László, Makkai Ádám

Makkai Ádám: A költészet világa, mint tudatállapotok parafrázisai

Akadémiai székfoglaló előadás – 2018. május 25.

Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban folytatódtak akadémikusaink székfoglaló előadásai. Május 25-én 13.00 órától Makkai Ádám költő, műfordító, az MMA levelező tagja tartott székfoglalót A költészet világa, mint tudatállapotok parafrázisai címmel. Makkai Ádám laudátora dr. prof. Büky László egyetemi tanár, a program levezető elnöke és az elnökség képviselője Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője volt.
Prof. dr. Büky László laudációjában bemutatta Makkai Ádám páratlanul gazdag életművének jelentős állomásait. A laudátor kitért az akadémikusnak az 1956-os forradalom és szabadságharc miatt megszakadt tanulmányaira, a Harvadon és a Yale-en megszerzett diplomáira és tudományos fokozataira is. Büky László rámutatott, hogy Makkai Ádám disszertációja, Az angol idiómák szerkezete (Idiom Structure in English) 1972-ben könyv alakban is megjelent és miután negyvenkét évig tanított, alkalma adódott francia, orosz, latin, német nyelvet oktatni a hawaii Iolani gimnáziumban, majd a Yalen szerzett végzettsége után nyelvészként alkalmazta a kaliforniai, 1968-tól a chicagó-i Illinois egyetem, ahol 1975-ben professzorrá nevezték ki.  Két szemesztert tanított Malajziában, kettőt Szingapúrban mint Fulbright kutató professzor, hat szemesztert Hongkongban és egyet Jilin, Kínában. Előadásokat tartott Új-Zélandtól és Ausztráliától kezdve Dél-Afrikáig, valamint  az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Európa számos egyetemén.  Mint elmondta, az akadémikus egyik legismertebb munkája Az amerikai idiómák szótára (A Dictionary of American Idioms), ez 1974-től öt kiadást ért meg, manapság is kapható. Lefordították japánra, megjelent Bulgáriában, Magyarországon pedig az International House gondozásában. Három  kínai fordítása is fellelhető, becslések szerint ezekből mintegy hétmillió példány forog közkézen. A professzor kiemelte: Makkai Ádám a magyar líra szolgája más tekintetben is, hiszen két kötetben mintegy kétszer  oldalas angol nyelvű antológiát szerkesztett és részben fordított költészetünkből, amelyben a XIII. századtól napjainkig vette fel a legjelesebb műveket. Az akadémikus székfoglaló előadásának bevezetésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a világon a Summer Institut of Linguistics (SIL)  szerint jelenleg 7097 nyelvet beszélnek, ezek összessége mégis egyetlen egységet alkot, az emberi nyelvet. Meglátása szerint az emberiség – néhány kihagyás kivételével – egy teljes, állandóan fejlődő, bővülő verset beszél és ír a védikus Himnuszoktól, Homérosz eposzaitól kezdve az indiai Ramájánáig és Mahabharataig, a kínai Taoig, Amerika, Afrika és Ausztrália őslakosainak petrogliphiáiig. Az előbbiekre, mint az emberiség ősvers típusaira tekint. A fentiekből fakadóan, miután a próza a vers közeli rokona, az ősvers fogalmának alapján kitért az őselbeszélés, az ősregény, az őseposz, az ősprédikáció különféle műfajaira. Az előbbiek témáinak különböző korokban történő újbóli megjelenéséről elmondta, hogy vannak bizonyos örök témák, amelyek függetlenek a szerző kilététől, nemétől, korától és stílusától. Gondolatai alátámasztására egymástól majdnem kétszáz év különbséggel született verseket hasonlított össze Goethetől Radnótiig, Shelleyn át egészen Frostig. Makkai Ádám kifejezte reményét aziránt, hogy székfoglaló előadása rávilágít az anaszémikus költészet ismételt, ugyanakkor bővített parafrázisokkal, átfogalmazásokból építkező, táguló tudati spirálokat mutató mivoltára, amelyek mint mágnes a vasport, vonzzák magukhoz a különböző jelentések hierarchiáit. Az akadémikus megosztotta a hallgatósággal kilenc szonettből álló versciklusának részleteit is, majd előadásának témája kapcsán Noam Chomsky amerikai nyelvész nézeteit elemezte és cáfolta. Az akadémikus végül rátért a pályáján jelentős szerepet betöltő formahű fordítás szükségességének kérdésköreire Weöres Sándor Galagonya című versének értelmezésén keresztül, amelyet a közönség a székfoglaló zárásaként egyszerre hallhatott angol és magyar nyelven is. 

Makkai Ádám (Budapest, 1935. december 16.)
 
Magyar Szent István-rend, Kossuth-nagydíj, Kossuth-díj
 
Felsőfokú tanulmányait az ELTE magyar-francia szakán folytatta, majd az 1956-os forradalom leverése után az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. A Harvard Egyetemen B.A., a Yale Egyetemen M.A., majd 1965-ben nyelvészdoktorátusi fokozatot (PhD) szerzett. Disszertációja Az angol nyelv idiómaszerkezete, könyv formájában is megjelent 1972-ben a hágai Mouton Kiadónál. Kutatási területe mindvégig a nyelvek idiómaszerkezete. Metafizikába hajló, ironikus verseket írt és magyar költők verseit népszerűsítette angol nyelven. Folyóiratokat, antológiákat szerkesztett és egyetemeken tanított nyelvészetet. 1958-1960 közt a honolului Iolani College-ban, majd a hawaii egyetemen, 1962-től a Yale, a Kuala Lumpur-i , 1965-től a Los Angeles-i egyetemeken tanított, 1967-től az illinois-i egyetem nyelvészeti tanszékén tanár, 1969-től rendkívüli professzor. 1988-tól a hongkongi baptista főiskolán oktatta az angol nyelvészetet. Megalapította a Forum Linguisticum című szakfolyóiratot, kultúrtörténeti jelentőségű munkája a magyar költői antológia szerkesztése, amelyet mind angol (In Quest of the Miracle Stag), mind magyar nyelven (A csodaszarvas nyomában) közreadott. 1973-tól munkatársa lett az Ötágú síp című magyar irodalmi folyóiratnak is. 1969-ben tagjai közé választotta az Amerikai Nyelvészek Társasága. 1974-ben megalapította a Linguistic Association of Canada and the United States nyelvészeti egyesületet, amelynek ügyvezető és kiadóbizottsági elnöke lett. 2002-ben Budapesten mutatták be A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából című ezeroldalas versantológiáját, e kötetet tankönyvnek is ajánlották.


Mezey Katalin, prof. dr. Büky László, Makkai Ádám