Farkas Ádám

A nyugalom völgye

December 6-án a Nyugalom völgye című portréfilm levetítésével köszöntötték Farkas Ádám Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas szobrászművészt. Az est háznagyi teendőit  Kodolányi Gyula költő, irodalomtörténész látta el, aki laudációjában kifejtette: Farkas Ádámot a nyugati mesterektől a Pannon múzsa szellemisége választja el. Ez úgy kapcsolódik a legrégebbi európai gyökerekhez, hogy közben nagyon mai is tud lenni.
A Konecsny Emőke által rendezett portréfilmben feltárult az a világ, amelyben Farkas Ádám él és alkot. A személyes tér és a családi háttér. Megjelenik a szentendrei otthona és a műterme is, de a nézők annak közvetlen környezetét is megismerhetik. Farkas Ádám a dokumentumfilmben ezt a világot paradicsomként jellemzi. A Molnár-patak – mely árnyas fák között megbújva, közvetlenül a kertje végiben csörgedezik – medrét borító kövek kapcsán elmondta, hogy a természet fontos ihletője, támasza. Szóra kell bírnia, éppen úgy, mint a köveket. A portréfilm követi a művészt azon az úton, amely Farkas Ádám természetszeretetét mutatja be. Így jut el Erdélybe, ahol Farkas Ádám először házat vett, később művésztelepet létesített.
„Itt, a hegyek között leltem meg igazi lényemet, legmélyebb önmagamat. Itt találtam meg a nyugalom völgyét, ahol emberi nyomokat nem lehet látni" – mondta a filmben Farkas Ádám. Ferenczi Béni, Borsos Miklós és Medgyessy Ferenc művein keresztül jutott el a „nőalak" általa vágyott megformálásához. E kapcsán kifejtette: a női princípium a teremtés leképezése. A művész pedig nem tesz mást, mint közvetít a végtelen és a véges világ között, közben pedig segít abban, hogy feldolgozzuk: véges az életünk.
2017. december 6.  |  farkas ádám kodolányi gyula konecsny emőke