A vers ereje – Kádár félelme

November 2-án a Makovecz Szalonban levetítették „A vers ereje – Kádár félelme" című filmet. Az Agócs Sándor által rendezett film felidézte az 1985-ös esztendőt, a kommunizmus bukásához vezető úton, Lakitelket, az Antológia című irodalmi estet és képzőművészeti kiállítást.
 Ez volt az egyik első és jelentős ellenzéki összejövetel az 1956-os forradalmat követően Kádár rendszere ellen. Ezt igazolják az estről készült III/III-as titkosszolgálati jelentések is, amelyeket csak a rendszerváltás után 10-12 évvel tettek kutathatóvá. A film az eredeti felvételek, titkosszolgálati jelentések, közreműködők és történészek segítségével mutatja be az eseményt, és segít megértenünk a rendszerváltás folyamatát.
A vetítés után az alkotók, és az egykori résztvevők idézték fel az első lakiteleki ellenzéki találkozót. A háznagyi teendőket Juhász Judit látta el.
Tóth Erzsébet költő, az MMA rendes tagja a film vetítése után elmondta, hogy részben Lezsák Sándor és a Fiatal Írók József Attila Körén keresztül ismerte meg azt az író és költő nemzedéket, akik fontosnak tartották a népi-nemzeti gondolatot. Mint fogalmazott, a „hetvenes évek végén az Írószövetségben mi már előadtuk Illyés Gyulának az Egy gondolat a zsarnokságról című versét. Az első rendezvényünk Lakitelken volt, amit szintén a FIJAK rendezett, s ott volt Illyés Gyula is. A később elhíresült szentendrei találkozó is ebbe a sorba illeszkedik. Mi már akkor felvetettük, hogy az irodalomnak nagyobb szabadságot kell adni, hogy ne csak szürke massza legyen. A szellemi élet nem tűrheti ezt az egyformaságot, változtatni kell. Én akkor ötvenhatról is beszéltem, s azt mondtam, hogy tisztázni kell Kádár János szerepét is. Az 1985-ös Antológia-est már tényleges lázadás volt. Az időpont is ezt sugallta, hiszen október 23-a előestéjén zajlott, s a legnagyobb magyar írók és képzőművészek jelentek meg. A művelődési ház tömve volt emberekkel. Tudtuk, hogy az utakon ott állnak a rendőrök, közöttünk pedig titkosrendőrök vannak. Mégsem féltünk. Az eltelt jó pár év inkább szomorúvá tesz, hiszen látni lehet, hogy mivé lett az, ami ellen, és amiért mi akkor lázadtunk" – mondta Tóth Erzsébet. Balogh László 1985-ben a híradó munkatársaként felvételeket készített a televízió számára. Mint elmondta az eredeti kópiát a kommunista párt vezetésének utasítására a politikai rendőrség lefoglalta. Az MTV akkori stúdióvezetője, Regős Sándor azonban még azelőtt készített titokban egy másolatot az anyagról, hogy azt felrendelték a pártközpontba. Ez a VHS példány megmenekült, jeleneteit pedig a dokumentumfilm készítése során fel tudtuk használni" – mondta Balogh László.
2016. november 18.  |  tóth erzsébet