Múltfaggató szótárak és folklór szövegek

Régi cigány szótárak és folklór szövegek címmel hiánypótló mű jelent meg Bari Károly költő, műfordító szerkesztésében a Magyar Művészeti Akadémia, a Nemzeti Kulturális Alap és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával.
A Hagyományok Háza gondozásában kiadott három kötet nemcsak a folklórkutatók számára érdekes olvasmány. A szerkesztő szándéka az volt, hogy megismertesse a cigányokkal saját hagyományukat, emellett törekszik az előítéletek felszámolására is. Eloszlat olyan téveszméket, amelyek a beilleszkedést megnehezítik, például olyan alaptalan és téves hiedelmeket, mint a vérbosszú vagy a lélekvándorlás.
A kutatói és a szerkesztői munkát egyaránt nehezítette az, hogy a cigány nyelv nem egységes: ahogyan napjainkban a különféle cigány közösségek maradványai különbözőek, úgy a dialektusaik is eltérnek egymástól és lényegében önálló nyelvnek tekinthetők, saját nyelvtannal és szókinccsel rendelkeznek. Emiatt van az, hogy hiába kommunikálnak hasonló módon, mégsem értik meg egymást akadálytalanul.
A kiadványból megismerjük azokat a régebbi gyűjtőket is, akiknek cigány folklór publikációiból Bari Károly újraközöl. A szerkesztő rámutat arra, hogy a cigányok legjellegzetesebb önkifejező megnyilatkozásai közé tartoznak az éneklések, és a dalok, melyek különböző rítusok elhagyhatatlan velejárói. Bemutatásra kerülnek a cigány néphagyomány epikus formái, a ballada és az epikus ének. Közli az eredetmondákat, az eredetmagyarázó szóbeli elbeszéléseket. Olvashatunk meséket, szólásokat, szitkozódásokat, hiedelmeket. Összefoglalja a kontinensre vonatkozó eddigi cigánykutatások eredményeit. Felkelti az érdeklődést a cigány kultúra egyik legkevésbé kutatott területe a népi díszítőművészet iránt.
A szerkesztő, Bari Károly (Bükkaranyos, 1952. október 1.) Miskolcon járt gimnáziumba, az érettségi után pedig a Színművészeti Főiskolán és a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bölcsészkarán folytatott tanulmányokat. Még gimnazista volt, amikor első, viharos sikert kiváltó verseskönyve (Holtak arca fölé, Szépirodalmi, 1970) megjelent, egymás után két kiadásban. Politikai tartalmú verseiért az 1970-es évek közepén meghurcolták és börtönbe zárták. Kiszabadulása után évekig a társadalom perifériájára szorult.
Festményeiből először a Gödöllői Galéria rendezett kiállítást. Ezt követően bemutatták alkotásait Budapesten, Párizsban, Berlinben és Strasbourgban.
Különböző külföldi folyóiratokban és antológiákban versei idegen nyelveken is rendszeresen napvilágot látnak.
 
(Régi cigány szótárak és folklór szövegek I–III. Szerkesztette, a bevezető tanulmányt, a szövegközi és a lapalji jegyzeteket írta: Bari Károly. Budapest, 2013, Hagyományok Háza, 1071 p.)
2014. január 13.