Amrita Sher-Gil – Tablókiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén
Ötven óriási méretű tablón mutatja be az indiai modern festészet megújítójaként számon tartott, indiai–magyar festőművész életét az Amrita Sher-Gil nyomában című kiállítás. Videotudósítás.
A többnyire Amrita apja, Umrao Singh és Baktay Ervin által készített fotók bemutatják a tragikusan fiatalon és rejtélyesen elhunyt művész mozgalmas életét. A félig magyar Amrita Sher-Gil (magyar keresztnevén Dalma) rövid élete alatt forradalmasította az indiai festészetet, 1933-ban, 20 évesen Fiatal lányok című képével elnyerte a párizsi Grand Salon aranyérmét. A magyar vidéken éppúgy otthon érezte magát, mint a Himalája lábánál; nagybátyja volt a neves indológus Baktay Ervin.
2013-ban az indiai UNESCO-nagykövet kezdeményezésére, a magyar UNESCO-nagykövet támogatásával Amrita Sher Gil (1913–1941) születésének 100. évfordulóján a neves magyar–indiai festőművészre emlékezik a világ. Itthon ebben az évben emlékezünk meg Baktay Ervin indológus (1890–1963) halálának 50. évfordulójáról is. A két jubileum alkalmat ad az egykor szoros indiai–magyar kulturális kapcsolatok felelevenítésére és elmélyítésére is.
A Hungarofest és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében és az MMA támogatásával létrejött kiállítás alapjául Amrita apja, Umrao Singh Sher-Gil (az indiai fotótörténet különös alakja) és Baktay Ervin fotói szolgálnak. A tárlat Amrita Sher-Gil életének bemutatásán túl egyben alkalmat ad néhány érdekes téma felvetésére/értelmezésére is, mint amilyen például a keleti és nyugati kultúra és hagyományok keveredése az indiai–magyar házaspár különböző otthonaiban (Indiában, Párizsban és Budapesten, illetve vidéken); Amrita Sher-Gil különleges, „multikulturális" identitásának elemei és azok hatása életére és festészetére, fogadtatására és utóéletére.
A kiállítás anyagát Keserü Katalin válogatta, főként az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumának tulajdonát képező Baktay hagyatékban fellelhető fotókból és dokumentumokból, valamint az indiai örökösök gyűjteményéből. A tematika főbb kulcspontjai: Egy európai nő Keleten (Gottesmann Mária-Antónia, Amrita anyja Indiában 1912-ben, mesés környezetben); budapesti otthonuk képei – modern házak keleti enteriőrökkel, 1913; vidéki életük Magyarországon, majd Indiában (1914–920-as évek vége); a párizsi bohém társaság képei (30-as évek eleje); egy nagy család Indiában (az arisztokrata Sher-Gil-család) és Magyarországon (a Gottesmann-család, a híres, Baktay-féle verőcei „indián tábor" az 1930-as években); a jógi és szanszkrit-kutató Umrao Singh önarcképei; képek Amritáról, a festőről és indiai életéről; Amrita utolsó magyarországi látogatása (1938).
A kiállítás 50 darab, kerítésre rögzíthető, magas színvonalon nyomtatott és kifeszített, 150×150 cm-es molinóból áll. A tárlat először a budapesti Nemzeti Múzeum kerítésén látható 2013 júniusában-júliusában.
A Nemzeti Múzeum kerítésén elhelyezett, Amrita Sher-Gil életéről és festészetéről nyílt tablókiállítást június 21-én, pénteken délelőtt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg. Az eseményen ott volt és beszédet tartott Őexcellenciája Gauri Shankar Gupta, India magyarországi nagykövete, aki elárulta, hogy a kiállítást hamarosan Balatonfüreden is megtekinthetik majd az érdeklődő látogatók, sőt a magyar–indiai tervek között szerepel az is, hogy ez év végén az indiai ikon, vagy másképpen, az „indiai Frida Kahlo" életét és munkásságát tükröző óriásmolinó-sorozat Párizsban is megmutassa magát.
A kiállítás rendezője, Keserü Katalin művészettörténész Amrita életének kulcsmozzanatairól és műveinek értelmezéséről beszélt, végigkalauzolva a tárlaton az érdeklődőket.
2013-ban az indiai UNESCO-nagykövet kezdeményezésére, a magyar UNESCO-nagykövet támogatásával Amrita Sher Gil (1913–1941) születésének 100. évfordulóján a neves magyar–indiai festőművészre emlékezik a világ. Itthon ebben az évben emlékezünk meg Baktay Ervin indológus (1890–1963) halálának 50. évfordulójáról is. A két jubileum alkalmat ad az egykor szoros indiai–magyar kulturális kapcsolatok felelevenítésére és elmélyítésére is.
A Hungarofest és a Magyar Művészeti Akadémia együttműködésében és az MMA támogatásával létrejött kiállítás alapjául Amrita apja, Umrao Singh Sher-Gil (az indiai fotótörténet különös alakja) és Baktay Ervin fotói szolgálnak. A tárlat Amrita Sher-Gil életének bemutatásán túl egyben alkalmat ad néhány érdekes téma felvetésére/értelmezésére is, mint amilyen például a keleti és nyugati kultúra és hagyományok keveredése az indiai–magyar házaspár különböző otthonaiban (Indiában, Párizsban és Budapesten, illetve vidéken); Amrita Sher-Gil különleges, „multikulturális" identitásának elemei és azok hatása életére és festészetére, fogadtatására és utóéletére.
A kiállítás anyagát Keserü Katalin válogatta, főként az Iparművészeti Múzeum Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumának tulajdonát képező Baktay hagyatékban fellelhető fotókból és dokumentumokból, valamint az indiai örökösök gyűjteményéből. A tematika főbb kulcspontjai: Egy európai nő Keleten (Gottesmann Mária-Antónia, Amrita anyja Indiában 1912-ben, mesés környezetben); budapesti otthonuk képei – modern házak keleti enteriőrökkel, 1913; vidéki életük Magyarországon, majd Indiában (1914–920-as évek vége); a párizsi bohém társaság képei (30-as évek eleje); egy nagy család Indiában (az arisztokrata Sher-Gil-család) és Magyarországon (a Gottesmann-család, a híres, Baktay-féle verőcei „indián tábor" az 1930-as években); a jógi és szanszkrit-kutató Umrao Singh önarcképei; képek Amritáról, a festőről és indiai életéről; Amrita utolsó magyarországi látogatása (1938).
A kiállítás 50 darab, kerítésre rögzíthető, magas színvonalon nyomtatott és kifeszített, 150×150 cm-es molinóból áll. A tárlat először a budapesti Nemzeti Múzeum kerítésén látható 2013 júniusában-júliusában.
A Nemzeti Múzeum kerítésén elhelyezett, Amrita Sher-Gil életéről és festészetéről nyílt tablókiállítást június 21-én, pénteken délelőtt Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke nyitotta meg. Az eseményen ott volt és beszédet tartott Őexcellenciája Gauri Shankar Gupta, India magyarországi nagykövete, aki elárulta, hogy a kiállítást hamarosan Balatonfüreden is megtekinthetik majd az érdeklődő látogatók, sőt a magyar–indiai tervek között szerepel az is, hogy ez év végén az indiai ikon, vagy másképpen, az „indiai Frida Kahlo" életét és munkásságát tükröző óriásmolinó-sorozat Párizsban is megmutassa magát.
A kiállítás rendezője, Keserü Katalin művészettörténész Amrita életének kulcsmozzanatairól és műveinek értelmezéséről beszélt, végigkalauzolva a tárlaton az érdeklődőket.
|
