Török–magyar művészeti és tudományos nap – magyar–török koncert
2019. november 12., Pesti Vigadó, Makovecz terem – Díszterem
Bartók Törökországban

Török–magyar művészeti és tudományos nap – és egy török–magyar koncert

A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozata török–magyar művészeti és tudományos napot szervez az MMA székházába, a Pesti Vigadóba, ahol 2019. november 12-én (kedden) előadásokkal és zenei műsorral mutatják be a két kultúra közötti kapcsolódási pontokat, a népzenénkben megtalálható keleti ha­tá­sokat. A konferencia főszervezője Sipos János, az MMA levelező tagja, az esti zárókoncert a Gül Baba Örökség­védő Alapítvány együttműkődésével valósul meg.
Mi, magyarok nemcsak a Nyugat keleti határa vagyunk, hanem egy sajátos keleti múlttal bíró nép is. A több mint ezer esztendeje a maga alapította keresztény európai államában élő magyarság a nyelvében finnugor, alapvető népzenei rétegeiben pedig török örökséget hordoz. Ez a kettősség azonban csak első ránézésre meglepő, valójában a nyelv, a zene és a genetika gyakran jár külön utakon. Csodaszarvas legendánk is annak emlékét őrzi, hogy a magyar nép kialakulásában keleti népek sora, pl. onogur törökök, bolgár törökök, alánok is részt vettek.
Idézzük fel Kodály Zoltán szavait: „Letörölhette az idő a magyarság arcáról a keleti vonásokat; lelke mélyén, ahol a zene forrása fakad, ott él még egy darab őskelet, s összeköti oly népekkel, kiknek nyelvét már rég nem érti, s kiktől egész lelki berendezése merőben különbözik. Csodálatos, hogy annyi idegen hatás, vérkeveredés után is legalább néhány száz dallamban szinte érintetlenül megmaradt a magyarság ősi zenei nyelve. Sőt, úgy látszik, megmarad továbbra is…"
Népzenei örökségünket Bartók Béla és Kodály Zoltán már korán beemelte magasabb művészetébe; Kodály Felszállott a páva – változatok magyar népdalra című 1937-es zenekari műve például egyenesen a pentaton török–mongol zenei világba repít minket, miközben hű marad az európai műzenei alapokhoz is. Bartóknál is ott húzódik ez a kettősség a „népzene" és magas műzene, a népdalfeldolgozás és az „eredeti" kompozíció, sőt, még a Kelet és a Nyugat között is.
A zeneművészetben a keleti hatás hatalmas alkotófolyamatokhoz teremtett erős alapzatot. Jelentős művészeink műveiben a keleti hatások beépültek a nyugati stílusokba, és megtermékenyítve azokat, világraszóló egyedi művek, művészetek létrejöttét segítették elő.
Tudjuk, hogy a keleti–nyugati hatások koronként és művészeti áganként eltérő mennyiségben és intenzitással jelentkeznek, egyes művészeti ágakban mindössze keleti vagy éppen keletieskedő motívumokat, felszínesebb benyomásokat érzékelünk, azonban a zeneművészetben határozott és világszínvonalú művek képviselik.
A Török–magyar művészeti és tudományos nap arra a területre koncentrál, ahol a legvilágosabb keleti hatások jelentkeztek; ez pedig a törökség és ezen belül is a népzenei hatások.
Már Bartók 1936-os anatóliai útja során fény derült a török–magyar népzene régi rétegei közötti erős kapcsolatra. Kodály tanulmányai majd Vikár László és Bereczki Gábor Volga–Káma–Bjelaja-vidéki kutatásai pedig az északi törökség, nevezetesen a csuvasok, tatárok és baskírokkal való zenei rokonságra hívták fel a figyelmet. Mindehhez járultak Sipos János anatóliai, azeri, karacsáj, kazak, kirgiz, türkmén és mongol kutatásai és publikációi, valamint Agócs Gergely kaukázusi gyűjtései – hogy csak a jelentősebb expedíciókat említsük.
A konferencián Sipos János általában ismerteti a magyar népzene törökségi kapcsolatait, Agócs Gergely a nogaj, Juhász Zoltán pedig a karacsáj, kisázsiai török és szicíliai népzenei kapcsolatokról számol be. Sudár Balázs is zenei áttekintéssel jelentkezik, Dávid Géza egy török–magyar induló történetét mutatja be, Alpaslan Ertüngealp pedig zenéről, rögtönzésről, török népzenéről és annak török komolyzenei művekben történő megjelenéséről számol be.
A zenei témákon kívül szót kapnak a régészet új eredményei (Török Tibor), egy nyelvészeti áttekintés (Csáki Éva), a Kelet-motívum feléledése (Kolta Dóra), az oszmán miniatúra magyar vonatkozásai (Gerelyes Ibolya) és a törökök említése népi játékainkban témái (Sándor Ildikó) is.
A nap vége felé bemutatjuk Bartók Béla törökországi útját magyarul először ismertető, nemrég megjelent könyvet, valamint egy filmet Bartókról és a török–magyar népzenei kapcsolatokról.
A konferencia végén Guessous Mesi trió előadásában csendülnek fel hasonló magyar és török dallamok.
Az este pedig újabb élményt, egy komolyzenei koncertet tartogat Alpaslan Ertüngealp karmester vezényletével a Győri Filharmonikus Zenekar előadásában és a Gül Baba Örökségvédő alapítvánnyal együttműködve a Pesti Vigadó nagytermében. A koncerten Bartók Béla Román Népi Táncok alkotása, Ferit Tüzün Anatóliai Ihletek című műve, Ulvi Cemal Erkin Köçekçe táncszvitje és a műsor zárásául Kodály Zoltán Galántai táncok darabja csendülnek fel.

REGISZTRÁCIÓ A PROGRAMOKRA ITT!