Cserny József ipari formatervezőre emlékezve

„A design úgy jelenik meg a világban, mint valami változtató akarat, az emberi műveltség kifejezője" – mondta egykor Cserny József Kossuth-díjas designer, az MMA posztumusz tiszteleti tagja szenvedélyéről, és munkájáról. Június 30-ától emléktábla jelöli Maros utcai lakóházát.
A 2009-ben elhunyt Cserny József tiszteletére emléktáblát avatott a Magyar Művészeti Akadémia és a Hegyvidéki Önkormányzat 2016. június 30-án a Budapest XII., Maros utca 10. házszám alatt – egykori lakóhelyén. Az emléktáblát az MMA állíttatta.
Cserny József 1962-től önálló tervező volt, közúti járműveket, kemping- és ipari lakókocsikat, különféle speciális szállítóeszközöket, elektromos kisjárműveket – például golf-, rokkant- és bevásárlókocsit –, üvegszál erősítésű poliészter karosszériákat, építőelemeket és többféle rendeltetésű műanyag sport- és szabadidőhajókat tervezett.
A tervező emlékére Schrammel Imre kerámia- és iparművész mondott beszédet, melyben vázolta a hazai design és ipari formatervezés kialakulását, fejlődését, amely Magyarország különböző korszakain átívelve, nehézségekbe ütközve érte el mindazt, ahol most tart.
Nemcsak mint művészre, hanem mint emberre és barátra is szívesen gondolt vissza Schrammel Imre; visszaemlékezésében egy segítőkész, jószívű, magabiztos, és zseniális meggyőző készséggel rendelkező embert festett le. Tisztelettel, és örömmel beszélt Cserny Józsefről az emléktábla-avatáson, amin részt vett többek között Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is.
 
Az eseményt követően a Mozaikok Cserny József életéből című film (Tényi–Radnai–Nemescsói, 1994) vetítésére került sor a MOM Kulturális Központ Jókai termében.
Dr. h. c. Cserny József (Diósgyőr, 1939 – Budapest, 2009) a magyar design – mint klasszikus értelemben vett ipari formatervezés – vezető egyénisége volt. Fő területe a (közúti és vízi) járműtervezés és szállítás – ezek úgyszólván minden fajtája és vonatkozása. Terveit a rajzoktól a modell, sőt a prototípus elkészítéséig többnyire maga készítette.
1962-ben diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, mint az egyik legelső ipari formatervező. Kaesz Gyula, Borsos Miklós és Dózsa-Farkas András tanítványa volt. Művészetszervező és tanár; 1967-től a legváltozatosabb formákban vett részt a Magyar Iparművészeti Főiskola oktatási tevékenységében, majd 1994 óta a Soproni Egyetem munkájában, utóbb mint az Alkalmazott Művészeti Intézet tanácsának elnöke. 1997-től a Moholy-Nagy László ösztöndíjbizottság tagjaként, 2001-től a Magyar Képzőművészeti Egyetem Habilitációs Bizottságának tagjaként is dolgozott. A hazai szimpózium-mozgalom egyik vezéralakja. 1975-ben egyik megalapítója az iskolateremtő erejű Zsennyei Műhelynek, ahol 1978-tól évente rendezték meg a gyakorló tervezőművészek nemzetközi fórumát. Nyitott személyisége, karizmatikus egyénisége a legjobb designereket, művészeket és építészeket vonzotta Zsennyére. 1986 és 1990 között a Magyar Képző- és Iparművészeti Szövetség Szimpóziumok és Alkotótelepek Tanácsának elnöke. 1989-től évente szervezett regionális szimpozion-találkozókat, és jelentős nemzetközi design-szimpóziumokon vett részt. 1990-től Péter Ágnessel szerkesztette a Symposion c. folyóiratot. 1993-tól a Symposion Társaság elnöke. 1996–1998-ig a LÉPÉS A JÖVŐBE designpályázat zsűrielnöke volt. 1997 után a Soproni Egyetem tiszteletbeli doktora. A Magyar Művészeti Akadémia egyesületi tagja, 2011-től posztumusz tiszteleti tagja.
Cserny József munkásságát formatervezési nívódíjjal (1981), művészetszervezői nívódíjjal (1985), Munkácsy Mihály-díjjal (1985), érdemes művész címmel (1989), Dózsa-Farkas András-díjjal (1989), Kossuth-díjjal (1993), Simsay-díjjal (2005), Csonka János-díjjal (2005) ismerték el.
2016. július 4.  |  schrammel imre cserny józsef emléktábla-avatás