Bella István (1940–2006) Fotó: Lugosi Lugo László

Bella István-emlékév

Bella István idén ünnepelné 75. születésnapját. A Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító Sárkeresztúron nevelkedett, s a születésnapi megemlékezés keretében, a róla elnevezett Művelődési Házban és Könyvtárban hirdették meg az augusztus 7-én kezdődő Bella István-emlékévet.
A szervezők a rendezvényekkel szeretnék ráirányítani a figyelmet a kiváló költőre, illetve közkinccsé tenni szellemi hagyatékát. A Csak aki olyan fiatal című rendezvénysorozat pénteken, Sárkeresztúron kezdődik, ahol 17.30-kor koszorúznak a Bella-háznál, majd 18 órakor kezdődik a 75 év 75 versrészlet című irodalmi est a művelődési házban.
Az emlékév keretében lesz rendhagyó irodalomóra, versmondó verseny Bella István műveiből, emlékülés, a Hetek költőit bemutató előadások, illetve rajzpályázat is. A programsorozat zárásaként jövő augusztusban felavatják a Bella István Emlékházat és a Kossuth-díjas költő domborművét.

Bella István 1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, de gyermekkorának színtere, élményeinek első forrásvidéke a Fejér megyei Sárkeresztúr, ahol édesapja tanító volt. 14 éves volt, amikor Hazafelé című verse megjelent a Fejér megyei napilapban. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban végezte. Az érettségit követően egy évig segédmunkásként dolgozott Budapesten, majd 1959-ben felvették az ELTE magyar–könyvtár szakára. 1964-ben, nem sokkal az államvizsga előtt abbahagyta az egyetemet, és az ELTE jogi karának könyvtárosa lett. Egyre közelebb került az irodalmi élethez, 1965-től a Tiszta Szívvel című folyóirat szerkesztője is volt. Verseit sorra közölte az Új Írás és a Napjaink, amely körül lassan kialakult az az írói csoport, amely Hetek néven lett ismert a magyar költészetben. Bella István mellett ide tartozott Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon is. 1966-ban jelent meg Bella István első kötete Szaggatott világ címmel. 1978-ban az Élet és Irodalom munkatársa lett, az ott töltött időszak alatt – 1991-ig – volt főmunkatárs és rovatvezető is. Az Élet és Irodalmat otthagyva egy ideig főszerkesztő volt a székesfehérvári Városi Televíziónál, majd az Árgus című folyóirat szerkesztőségének tagjaként dolgozott, 1994-ben pedig a Magyar Napló versrovatát szerkesztette. 1995-től könyvkiadással is foglalkozott. Költői munkásságáért számos elismerést kapott: 1970-ben és 1986-ban József Attila-díjat, 1988-ban Déry Tibor-jutalmat, 1992-ben Magyar Művészetért Díjat, 2001-ben Kossuth-díjat, 2003-ban pedig elnyerte a varsói Poezja Dzisiaj nagydíját is. 2002-ben a Digitális Irodalmi Akadémia választotta tagjai sorába. A Magyar Művészeti Akadémia posztumusz tiszteleti tagja.
2015. augusztus 5.  |  bella istván