Benczúr Ház
1068 Budapest, Benczúr utca 27.


Nagyobb térképre váltás
Esemény - nagy kép

Berecz András: … Bú hozza, kedv hordozza... Magon kőtt énekesek iskolája – Közelítés a magyar népdal élettanához

Akadémiai székfoglaló előadás – 2014. január 17.
 
Berecz András Bú hozza, kedv hordozza... Magon kőtt énekesek iskolája – Közelítés a magyar népdal élettanához című székfoglaló előadását visszatekintéssel kezdte, közel húsz éve gyűjti tudatosan népdalok mellett az elvont zenei fogalmakra használt szavakat, kifejezéseket, apró megfigyeléseket, tapasztalatokat az éneklésről, a nótát becsmérlő és dicsérő jelzőket, a dalok történeteit… Időközben kirajzolódott előtte, hogy ezek együtt egy hatalmas énekes iskola ismeretlen tanításai. Az alapvetően ösztönös néphagyomány tudati, nyelvi nyomai. A hallható-t láttató költői leleménynek és a hangutánzó magyar szavaknak feltáratlan kincsestára, és megrendítő emberi sorsok gyűjteménye. Azoké, akik nem iskolában tanulták, hanem „maguktól". „A magon kőtt énekesek iskolája." Három kérdést vizsgál együtt: az énekes mondanivalóját dalolásáról, zenei nyelvét, és viselkedését.
„Mit tud dalairól a néphagyomány, a népdalról a nép? Mi a mondanivalója a dalolásról, a dalosokról, éneknek – és énekesének kapcsolatáról? Hogy tanul? Tud-e róla, hogy mennyit örököl, és mennyit alakít, mekkora a közösségtől is elismert szabadsága? A díszítésnek, hangzásnak, együtténeklésnek milyen szabályait ismeri? Tud-e róla, hogy mit csinál, hogyan viselkedik, tetten éri-e önmagát dalolás közben? Egyáltalán miért is nótázik, énekel, inökö', dúdozol, dáridomboz, üget, rendít, brünnyög…?
Milyen a magyar néphagyomány zenei nyelve?
Ha a dalolással kapcsolatos zenei jelenségekről beszél, milyen szavakat, kifejezéseket használ?
Hogy viselkedik az énekes dalolás közben?
Milyen a tartása, arckifejezése és a mozdulatai?
A három fő kérdésen belül ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresi – Moldvától Somogyig – sokak válaszát ez a kutatás. Ezzel igyekszik a hagyományos dalolás természetéről, »élettanáról« alkotott képet pontosabbá tenni. Mindezt oly módon, hogy itt most a népzenekutatás »adatközlője« kutatja, elemzi »adatait«, a dalokat.
Mesél róluk. Az ő nyelvén.
A mi nyelvünkön."
   Antall István: Pillanat és örökkévalóság; Berecz András laudációja (pdf)
 
Berecz András (Budapest, 1957. október 29.) mesemondó, énekes. Díjak: A Népművészet Ifjú Mestere (1985), Magyar Művészetért díj (1990), Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (1993), Magyar Örökség díj (2001), Március 15-e Díj (2003), Alternatív Kossuth-díj (2005), Prima díj 2011 (2005), Kossuth-díj (2011) Az első dalokat édesanyjától tanulta. Megalapította az Ökrös és Egyszólam együttest, és énekesként hamarosan igen népszerűvé vált. Emellett néprajzi tanulmányokat is folytat. Kutatási területei elsősorban Felvidék, Erdély, Moldva (ahol először 1979-ben járt), Somogy, de a Nagykunságban és a Nyírségben is gyűjt dalokat, meséket, tréfákat. Magyar népzenét tanított Kalotaszentkirályon, Jobbágytelkén, Sopronban, a torontói York egyetemen, valamint kanadai és amerikai táborokban is. Tíz éve Kodály-sorozatot indított útjára. Műfordítással is foglalkozik. Székfoglaló előadásának címe: … Bú hozza, kedv hordozza... Magon kőtt énekesek iskolája Közelítés a magyar népdal élettanához

2014. január 29.