2013. szeptember 18. 17.30

III. Bp., Kecske utca 25.

Kávérajzok Vathy Zsuzsával

A Kávérajzok címet viseli Vathy Zsuzsa író, újságíró legújabb könyve, amelyet a nyári szünet után újra életre kelő Kecske utcai találkozások során mutattak be. Az esten Molnár Edit fotóművészt nyolcvanadik születésnapja alkalmából Fekete György, az MMA elnöke köszöntötte.
Hagyományteremtő módon verssel kezdődött az előadások idei szezonja. Nagy Gáspár (2007-ben elhunyt) költő Anyámmal hófehérülök című költeményét, archív felvételről maga a szerző szavalta el. A költő hangjait a Magyar Katolikus Rádió stúdiójában rögzítették, nem sokkal a halála előtt. [2013. szeptember 28-án Emlékházat avatnak Nagy Gáspár szülőfalujában, a Vas megyei Bérbaltaváron.] Vathy Zsuzsa Kávérajzok című könyvét ezt követően mutatta be Lelkes Péter formatervező, aki egyúttal az est háznagyi teendőit is ellátta. Lelkes Péter ugyanis személyes jó barátja volt annak a Cserny Józsefnek, aki a kötet főszereplőjének karakterét adta. Mint azt Lelkes Péter hangsúlyozta: a Kávérajzok nem Cserny József életét dolgozza fel. A 2009-ben elhunyt Kossuth-díjas formatervező „csupán" a kötet főszereplőjének karakter-inspirátora. A történet cselekménye ennek ellenére számos ponton Cserny József életével párhuzamosan fut. Lelkes Péter szerint a Kávérajzok „hiánypótló regény, hiszen a hazai formatervezés világát szépirodalmi mű még nem mutatta be".
A könyvbemutató beszélgetésen a szerző, Vathy Zsuzsa elmondta: a Kávérajzok értékének tartja, hogy valóságos emberekről formázta a kisregényben megjelenő személyeket, a központi szereplőt, akit Ignácnak hívnak, például valóban Cserny Józsefről mintázta. Annak ellenére, hogy a Kávérajzok egy egész korszakról ad átfogó képet, mégsem tartja életrajzi műnek.
Fekete György, akadémiánk elnöke ezt követően bejelentette: Pokorni Zoltán XII. kerületi polgármesterrel a közelmúltban megállapodott arról, hogy emléktáblát állítanak annak a Maros utcai háznak a falán, ahol Cserny József közel fél évszázadon keresztül élt és alkotott.
 
Vannak még polihisztorok? Megváltható-e a világ, ha négy-öt magyar újra összehajol? Vagy csak „hivatásos" álmodozók vannak? Vathy Zsuzsa új könyvében korunk művészetfelfogását, s benne a lehetséges kultúrcsinálókat keresi-elemzi. Főhőse afféle tudósember, aki rendszeresen szimpozionokat tart, az asztaltársaság dizájnerekből, építészekből, tanárokból áll. A „kávézós" beszélgetések okán-folytán térben és időben vándorolunk: a hetvenes-nyolcvanas évek szocialista országainak világa is megjelenik, a „tűrések–tiltások–támogatások", az első nyugati utak, a tapasztalatcserének nevezett-álcázott ösztöndíjak, a nagy találkozások időszaka. És a besúgók jól megtervezett hálózata is... Fragmentált kisregény ez a művészetről, szabadságvágyunk szimbolikus kiéléséről, az emberi szellemről: kór- és körkép a közelmúltról. (www.helikon.hu)
2013. szeptember 18.  |  cserny józsef vathy zsuzsa