Tíz esztendeje, 2011 őszén hunyt el Makovecz Imre építész, a Magyar Művészeti Akadémia alapító, örökös tiszteleti elnöke, akinek elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy az MMA tíz éve köztestületté alakulhatott. Kisfilmünkben erre emlékezünk…
2021. december 22.

Hiánypotló kötetek a magyar kultúra napjára

A Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti Tagozata 2022-ben a magyar kultúra napjára három jelentős könyvet tesz közzé. Két kötetünk a kilencven esztendős Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, az MMA rendes tagja előtt tiszteleg, a harmadik kötet Erdélyi Zsuzsanna, az archaikus népi imádságok világhírű kutatójának állít emléket annak okán, hogy néhai akadémikusunk 2021-ben lett volna száz esztendős. A kötetek január 22-én online válnak elérhetővé.

2022. január 20.

Valami más

Barabás Márton Visszaszámlálás című életműtárlata a Műcsarnokban

E kiállítás jó alkalom arra, hogy együtt, egységben lássuk Barabás Márton partikuláris műelköteleződéseit – a festészet, a szobrászat, az objektek, a könyvművek, az installációk körében tett barangolásait. Hogy így, együtt többek, mint saját szólamukban az egyes műfajok – aligha lehet kétséges. Köztük egyébként is nyilvánvalóak az átjárások, áthallások. A motívumáttételek révén közvetlenül, és a művek szellemi horizontján hasonlóképpen. Együtt mutatják, hogy mi is foglalkoztatja a művészt és művészetét. Csak és mindössze: az Egész. Így a műfaji partikularitás valójában csak héjazata a szintézisnek, az együttlátásnak. (Balázs Sándor írása)

2022. január 17.

Elhunyt Kalász Márton költő, a nemzet művésze

Nyolcvanhét éves korában, 2021. december 30-án Budapesten elhunyt Kalász Márton Nemzet Művésze díjjal kitüntetett, Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas (1971, 1987) magyar költő, író, műfordító, egyetemi tanár, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. „Egyszerre német is vagyok és magyar is vagyok… van egy anyanyelvem, a német, és van egy szellemi anyanyelvem és habitusom, amely összeköt engem a magyar kultúrával" – vallotta Kalász Márton, akinek gondolkodását, nyelvezetét és egész életét meghatározták anyanyelvével és választott anyanyelvével, a magyarral kapcsolatos élményei, amelyek minden alkotásában is tetten érhetők. Életét végigkísérte német gyökereihez való ragaszkodása: fordított és lektorált német szövegeket, többször járt Berlinben ösztöndíjasként, dolgozott a berlini Magyar Kulturális Intézet munkatársaként (1971–74) és a stuttgarti Magyar Kulturális és Tájékoztatási Központ igazgatójaként (1990–94). Az elhunytat az MMA saját halottjának tekinti.

2021. december 30.

„A legnagyobb dolog: világot teremteni"

Könyv Tamási Áronról

A Magyar Művészeti Akadémia első gyűjteménye jelent meg a Kossuth-díjas erdélyi magyar íróról, Tamási Áronról (1897–1966). A klasszikus történeti felépítést követő kötet az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet, illetve számos színház közreműködésével rendelkezésre bocsájtott, soha nem látott képanyaggal teszi színesebbé, érzékletesebbé a székely író életművét. Az életrajzi kordokumentum Tamási Áront most művein, szépirodalmi alkotásain, színpadi figuráin, a 20. század krónikáján keresztül szólaltatja meg. Az MMA Kiadó gondozásában, a Petőfi Irodalmi Múzeum, valamint a Tamási Áron Közalapítvány együttműködő partnerségével megjelent album az eddigi recepciót az író kézirataival, jegyzeteivel, naplójával és színjátékaihoz írt kommentárjaival bővíti.

2022. január 4.
Utolsó
// ]]>