A Szent Efrém Férfikar

Mohay Miklós: Aranyszájú Szent János liturgiája

Mohay Miklós zeneszerző, az MMA rendes tagja 4-8 szólamú férfikarra írt húsztételes, mintegy hetven perces kórusművet alkotott Aranyszájú Szent János liturgiájából. A szöveg sok változtatáson esett át, végleges formáját a 12. században nyerte el, és olyan zeneszerzők dolgozták fel, mint Csajkovszkij vagy Rahmanyinov. Az ő nyomdokaikba lépve Mohay Miklós kifejezetten a Szent Efrém Férfikar számára komponálta darabját, amelynek ősbemutatója december 12-én, a Rózsák terei görögkatolikus templomban lesz. Az előadás létrejöttét a Magyar Művészeti Akadémia támogatja. Liturgikus esemény lévén nem vonatkoznak rá a járványügyi gyülekezési korlátozások, ezért részt lehet rajta venni személyesen, de a bemutatót követően online is megtekinthető lesz.
Az erőteljes teológiai szónoklatairól, átható Szentírás-magyarázatairól híres antiochiai szerzetes, Aranyszájú Szent János, később az antiochiai egyház feje még a 4. század végén állította össze korabeli szövegekből liturgiáját, amely a bizánci rítusú kereszténység mind a mai napig leggyakrabban használt miséje. A bizánci szertartásban ez felel meg a katolikus misének, és nem köthető egyházi ünnephez. Eredetileg görög nyelven megírt, később ószláv nyelvre is lefordított igehirdetés. Ezt zenésítették meg a legtöbbször, Mohay Miklós az eredeti szöveg megtartásával négy tenor és négy basszus szólamra alakított kórusművet hozott létre belőle. Korabeli bizánci vagy más eredetű dallamokat nem vett alapul. A maga feladatát abban látta, hogy létrehozza ennek a nagy múltú, az egész keleti egyházat meghatározó archaikus liturgiának egy újabb, magyar szerző által megzenésített változatát. Ezzel egyrészt teljesítette ifjúkori elhívását, másrészt gazdagítani igyekezett a magyar kortárs egyházzene-irodalmat is. Mohay Miklós különféle lemezfelvételeket meghallgatva ugyanis már 14-15 éves korában ismerkedett az orosz egyházi zenével. Ezek leginkább rövidebb-hosszabb tételek voltak, egyházi szláv nyelven előadott liturgikus szerzemények a 18–19. századból. A rokonszenv irántuk azonnal kialakult benne. Ezzel együtt felfedezte az orosz irodalmat is, ami szintén nagy hatással volt rá. Rendszeresen olvasott Tolsztojt, Dosztojevszkijt, Turgenyevet, Csehovot. Az orosz világgal könnyen azonosult, zene, irodalom, festészet, de a film területén is: Tarkovszkij Andrej Rubljov című filmje számára etalon, igazodási pont egész művészi ars poeticáját illetően. Így jutott el végül Csajkovszkij és Rahmanyinov liturgikus zeneműveihez, azon belül is az általuk megzenésített ékesszóló konstantinápolyi pátriárka liturgiájához. Részévé vált e zenei világ, és elhatározta egyszer saját kórusművet ír az élményekből. Harminc-negyven éves korában már erősen foglalkoztatta a gondolat, de a munkát csak 2014-ben kezdte ószláv nyelvű imakönyvek megszerzésével és tanulmányozásával. Ezekből kimásolta a szöveget, megkereste a magyar megfelelőjét és ezt használta fel. Miután megszerezte a két orosz zeneszerző kottáját, ezeket is tanulmányozni kezdte, elsősorban Rahmanyinovot alapul véve. A Szent Efrém Férfikar alapítójával, Bubnó Tamással korábban egy kórusban énekeltek, szoros szakmai kapcsolat van köztük, de nem ez az elsődleges ok, amiért őket választotta. Az együttes fő célja a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése, a bizánci zene szépségének és misztériumának megismertetése elsősorban a magyar, valamint az európai közönséggel. A kórus annak idején azért jött létre, hogy megszólaltassa Boksay János (1874–1940) kárpátaljai görög katolikus pap-zeneszerző férfikarra komponált Aranyszájú Szent János liturgiáját, aki pontosan száz évvel ezelőtt írta meg saját verzióját. Ő volt az utolsó magyar, aki férfikarra megzenésítette az ószláv liturgiát, ebből a szempontból is kuriózum Mohay Miklós vállalkozása. A többszólamú kompozíciónak a nép válaszait kell tartalmaznia, természetesen emellett a papi, illetve a diakónusi részek szűk ambitusú dallamokon recitálva hangzanak el a liturgiában. A szerző elmondása szerint a darab akkor van a helyén, ha liturgikus keretek között hangzik el. Ez tehát nem koncert, hanem liturgikus cselekmény. A darab elsősorban Istennek szól, az Isten dicsőítésére készült. Az istentiszteleten ugyanakkor emberek vesznek részt, ezért az emberek szívéhez, értelméhez kell utat találnia – vallásos meggyőződésüket, hitüket kell erősítenie úgy, ahogy azt eredetileg Aranyszájú Szent János is szerette volna. A hazai előadásokra készül magyar szöveg is, amit a zenemű hallgatása közben lehet követni.
Mohay Miklós reméli, hogy az ősbemutató sikeres lesz, és felkérik majd a kórust akár külföldi szereplésre is. A szöveg miatt ez bármilyen országot érinthet, ahol bizánci rítust végeznek, hiszen a szertartás ószláv nyelve közös. Köszönet illeti Kocsis Fülöp érsek-metropolitát, ő a görögkatolikus egyház feje Magyarországon, és aki nagy lelkesedéssel fogadta a művet és segítette a bemutató létrejöttét. Az ősbemutatót is a Görögkatolikus Médiaközpont fogja felvenni, amelyen keresztül hozzáférhető lesz a bemutató után online.
 
Mohay Miklós: Aranyszájú Szent János liturgiája
Ősbemutató időpont: 2020. december 12. 12:00
Helyszín: 1074 Budapest, Rózsák tere 10. Görögkatolikus templom

2020. december 7.  |  ősbemutató mohay miklós szent efrém férfikar