Ráckevei Anna (foto: haon.hu)

A világot jelentő DESZKA

Interjú Ráckevei Annával

Ma kezdődik a nyolcéves múltra visszatekintő DESZKA Fesztivál a debreceni Csokonai Nemzeti Színházban. „Ez egy előremutató hagyomány, amit érdemes folytatni" – mondja Ráckevei Anna, a színház igazgatója, aki épp a március 29-ig tartó rendezvénysorozat ideje alatt ünnepelheti kinevezésének első évfordulóját. 
– Nagyjából egy éve vette át a színház vezetését. Milyennek értékeli az elmúlt évet?

– A kinevezést egy meglehetősen késői időpontban kaptam meg; március végén már előrehaladott állapotban kellett volna járnia az évad tervezésének, ehhez képest, mi csak akkor kezdhettünk hozzá. A kevés idő ellenére sikerült egy olyan műsort összeállítanunk, amely az évad során komoly eredményeket hozott a színház számára. Összesen tizenhat darabot terveztünk, ezek többségét már színpadra állítottuk, néhánynak a bemutatója még előttünk áll.

– Hogy fogadta a közönség az előadásokat?

– Épp ez az egyik legnagyobb sikerünk, ugyanis világosan látszik, hogy az elmúlt évben élesen emelkedett a bérletvásárlók száma. A harminc százalékkal több eladott bérlet azt mutatja, a debreceniek egyre nagyobb bizalmat szavaznak a társulatunknak. Az előadásainkat rendszeresen telt ház előtt játsszuk – ennél nehéz lenne őszintébb megerősítést találni. Az elmúlt év munkáját azonban még nem tekinteném lezártnak, hiszen a Csokonai Színház megújítása jelentős részben a társulaton múlik, melynek építése még folyamatban van.

– A megújulás mellett a hagyományokra is építenek, hiszen épp ma veszi kezdetét a nyolc éve rendszeresen megrendezett DESZKA Fesztivál.

– Ez a fesztivál annak idején Csányi János, a színház akkori igazgatója és Kiss Csaba, a Drámaírói Kerekasztal ügyvivője – és most már a Miskolci Színház igazgatója – kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy terepet adjon a kortárs magyar drámairodalom kibontakozásának. A DESZKA Fesztivál egy előremutató hagyomány, amit érdemes folytatni, hiszen kapcsolatot teremt napjaink drámaírói és a közönség között.

– Úgy látja, hogy egyébként hiányzik ez a kapcsolat?

– Biztos, hogy van mit építeni azon a hídon, ami korunk drámáját összeköti a színházlátogatókkal. Valószínűleg sokakat meglep, de tavaly több mint nyolcvan kortárs darabot mutattak be a magyar nyelvű színházak. Ez egy igen magas szám, ami egyben jelzi azt is, hogy napjaink színházi irodalmát érdemes komolyan venni.

– Ebből a nyolcvan darabból mennyi lesz látható a fesztiválon?

–  A válogatásba összesen hat budapesti, tizenhat vidéki, négy erdélyi és négy vajdasági színház produkciója került be. A szelekciónál elsősorban a látványvilág, a korszerű színpadi eszközök használata és a kiemelkedő színészi játék voltak a szempontjaink. Érdekesség, hogy nagyjából az előadások háromnegyede ősbemutató. Látható lesz például a zalaegerszegi Víg Kamaraszínház előadásában az Üveganya című darab vagy a Wilhelm-dalok, amit a vajdasági Nagy József és Bicskei István állít színpadra Tolnai Ottó műve alapján, de számos más előadás mellett fontos megemlíteni a Pintér Béla rendezésében megvalósuló Titkaink című darabot is. A Gördeszka nevet viselő szekcióban a gyerekek számára készült előadásokat mutatjuk be, hiszen a kortárs drámairodalom számos nagyszerű gyerekdarabot kínál: a Fodor Tamás rendezte Szamár a torony tetején vagy a Madarak voltunk a szombathelyi Mesebolt Bábszínház előadásában az egész családnak jó szórakozást jelenthet. A fesztivál alatt felolvasószínházi előadások is lesznek, például az Európai Fordítóműhely prezentálja Mariette Navarro, Mi, hullámok című drámáját. Az idei rendezvény másik különlegessége, hogy a DESZKA ad otthont az idei első Nemzetközi Kritikus Szemináriumnak.  

– A DESZKA Fesztivál ideje alatt, március 28-án ünnepelhetik igazgatói kinevezésének kerek évfordulóját. Idén nyugodtabban zajlik az új évad tervezése, mint tavaly ilyenkor?

– Jó ütemben haladunk. A koncepciónk az volt, hogy tematikus évadokat állítsunk össze, ennek értelmében az előző a görög drámáról szólt, míg az új idény a kereszténység és a középkor színházát dolgozza fel. Ez persze nem jelenti, hogy minden előadás ebből a világból merít, de szándékunkban áll, hogy az évad végére összeálljon egy kerek üzenet a választott kultúrkörrel kapcsolatban. Mindenképpen bemutatjuk például az Akárki című misztériumjátékot, ezzel az író, Borbély Szilárd emléke előtt is tisztelegve. De beszámolhatok két gyerekeknek szánt előadásról is, melyeket biztos, hogy műsorra tűzünk a következő évadban: Lackfi János, A dühös lovag című darabja és a Benedek Elek történetei alapján Nagy Kati által írt mesedarab kiváló színházi élményt nyújt majd a fiatalabb korosztály számára is.
 
2014. március 21.