A halott ember és mellette a dárda, fején madárral – Lascaux (Franciaország)

Írott sziklák, festett barlangok

„A kőkorszak emberének technikai tudása messze elmaradt a művészete minőségétől. Vagyis az ősember előbb vált nagyszerű művésszé, mint kiváló kézművessé, mérnökké, tudóssá. Ami azt jelenti: az emberiség történetében az őskori művészet jelentősége fölbecsülhetetlen..."
(Szalay Károly)

Ki kell hajítani azokat a művészettörténelemről szóló könyveket, amelyek nem az ősember művészetével kezdődnek, hiszen ők is készítettek olyan műalkotásokat, amelyeket mai szemmel értékesnek tarthatunk – mondta Szalay Károly. A József Attila-díjas író, irodalomtörténész, újságíró a Kecske utcai vitafórumon tartott előadása keretében a Kairosz Kiadónál nyomdai napvilágot látott Írott sziklák, festett barlangok című könyvét mutatta be. Az est során a háznagyi teendőket Schrammel Imre keramikusművész látta el.

Szalay Károly munkája nem archeológiai szakkönyv, hanem művelődéstörténeti olvasmány. Bélyeggyűjtési kedvtelése, az őskorok barlangrajzairól és festményeiről készült gyönyörű bélyegek szenvedéllyé fokozták ez irányú érdeklődését, így majd hat évtizeden át folytatott szorgalmas kutatásait összegzi, melynek végkövetkeztetése: az egész földgömb tele van az őskori művészet emlékeivel.

Szalay Károly személyesen is felkereste azokat a franciaországi barlangokat, melyeknek a falai az ősember emlékét őrzik. A helyszínen készített fényképeivel illusztrált, vetített előadásában hangoztatta: világszerte több ezer barlangrajzot találhatunk. Franciaországban nemcsak az ismert Altamira-barlang őrzi az ősember emlékét, de a Rhône folyó menti tájon is hemzsegnek a barlangrajzok. De Anglia, a Skandinávia, a Tom folyó vidéke, vagy az Ural környéke is bőven el van velük látva. Mint fogalmazott: „egész Afrika be van hálózva az őskori művészeti leletekkel." Példaként említette Jabbaren vidékét, ahol több száz sziklába vésett vagy faragott figura található, közülük nem egy meghaladja akár a hatméteres magasságot is. De az Újvilágban is bőven akadnak őskori emlékek. Arizonában például 400 ilyen lelőhelyet határoz meg és mutat be egy ottani, turistáknak szóló könyv, amely maga is megjegyzi, hogy csak a leletek töredékét hozza szóba – mondta Szalay.

Véleménye szerint az őskori művészek valóságos festőiskolákat hoztak létre. Hozzátette: az ősemberrel együtt született meg a szépség, a dekoráció és az öndíszítés vágya. Ez utóbbira példaként egy 70 000 éves csontvázat említett, amelynek a nyaka és a dereka mellett kifúrt köveket, tehát a korabeli nyaklánc és öv maradványait találták meg a régészek. A múlt szakavatott kutatói Szalay elmondása szerint a helyszínen találtak még 60-70 féle szerszámot is. Miért tették oda az élők számára is fontos eszközöket? – tette fel a kérdést, majd választ is adott a saját maga által feladott talányra: azért, mert meg voltak győződve arról, hogy a túlvilágon is van élet. Ugyanezt a gondolatot találjuk meg a barlangok falán látható festményeken is. Talán a legrégebbi lélekábrázoló képnek nevezte azt a mintegy 30 000 éves festményt, amely egy vadászat közben meghalt férfit ábrázol. A képen a halott ember mellett jól látható a dárdája, amelyen egy madár pihen.

2013. március 22.  |  őskori művészet szalay károly