Csík János és zenekara

Őszi Irodalmi Gála a Pesti Vigadóban

Immáron hagyomány, hogy a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata a Pesti Vigadó Dísztermében minden tavasszal és ősszel színvonalas gálaműsor keretében tiszteleg a szépirodalom jeles alkotói és azok alkotásai előtt. A 2015-ben útjára indított, Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője és Wiegmann Alfréd szerkesztésében és rendezésében magvalósuló rendezvénysorozat összeállításánál az egyik fő szempont, hogy az valamilyen aktualitáshoz vagy évfordulóhoz kapcsolódjon.
2020. október 19.

Lélekszkafander

Családtörténet a 20. századból

A legtöbb ember festőként ismeri, noha irodalmi munkássága előtt is elismeréssel kell adózzunk. A Munkácsy Mihály-díjas festőművész, Szemadám György új könyvét tarthatja a kezében az olvasó. Az MMA képzőművész tagja ezúttal családregénnyel jelentkezett. Az izgalmas műben a generációk bemutatásán túl hű korrajzot kaphatunk a 20. század második felének budapesti értelmiségi létéről. Az MMA Kiadó által megjelentetett könyvben a művész mellett megismerhetjük Szemadám első mesterét, kiadós sétákat tehetünk munkahelyein: a korabeli Állat- és Növénykertben, illetve a Madártani Intézetben, de megtudhatjuk azt is, hogy lett a jó barátja Jankovics Marcell és miért lett első olajfestményének a címe: Kakasviadal.

2020. június 18.

Messze túl a láthatáron

Ez Szilágyi István író régen várt új könyvének a címe. Az MMA tagja, a nemzet művésze több kiváló művel megörvendeztetett már minket. A volumenében és szerkezetében a Hollóidőt idéző kétrészes regény méltó folytatása a korábbi nagy műveknek. E műve a 18. századba vezet vissza bennünket. A Tompay Wajtha Mátyás visszaemlékezéseire építő első rész a kuruc „zajdulás" végnapjait beszéli el. A rejtélyektől és személyes tragédiáktól sem ment szakaszt Tompay harminc évvel későbbi alakja köti át, amint – immár főbíróként – babonás, hiedelmes, boszorkányos perekben hozott ítéleteire tekint vissza. A könyv izgalmas, olvasmányos, cselekményes, és tele elgondolkodtató, filozófiai gondolatokkal. A kort bámulatos érzékkel megidéző Szilágyi képes egyetemes szinten megfogalmazni az önmagával számot vető ember tragikumát.

2020. június 15.

„Analitikus módon nézem a világot, de nem empátia és szeretet nélkül"

Kossuth-díjat kapott idén Ács Margit József Attila- és Babérkoszorú-díjas író, esszé- és tanulmányíró, műkritikus, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Ács Margit alkotói pályája szokatlanul formálódott. Sikeres prózaíróként indult a hatvanas évek végén, négy prózakötete szabályos rendben jelent meg, és igen kedvező visszhangot váltott ki. Ez időben könyvkiadói szerkesztőként dolgozott a Szépirodalmi, utóbb a Magvető Kiadónál, és rendszeresen írt kritikát. Majd a rendszerváltozás körüli években a szépíró (és kritikaíró) műfajt váltani látszott, a nyolcvanas évek második felétől esszékkel jelentkezet. A regényhez, kisregényhez csak a legutóbbi időkben tért vissza. Az élettörténet mögött – írásai tanúsága szerint – folyamatos, vívódó küzdelem zajlott. Ács Margittal Kossuth-díja kapcsán beszélgettünk.

2020. május 26.

„A méltó túlélés a boldogság maga"

Páskándi Gézára emlékezve
 
Májusban huszonöt éve, hogy elhunyt Páskándi Géza (Szatmárhegy, 1933. május 18. – Budapest, 1995. május 19.) erdélyi magyar író, költő, esszéíró, drámaíró, publicista, az 1992-ben létrejött Magyar Művészeti Akadémia társadalmi szervezet egyik megalapítója (1992–1995 között elnökségi tagja), az MMA posztumusz tiszteleti tagja. Ahogyan azt Bertha Zoltán irodalomtörténész írta a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2008. május 20-án rendezett Páskándi Géza-emlékünnepség alkalmából: „Nekünk, a hetvenes évek diáknemzedéke számára Páskándi Géza kezdettől példa és szinte legenda volt. Baráti körök susmogásaiból tudtuk róla, hogy '56 után elítélték, és hat évet töltött Románia legszörnyűbb börtöneiben és lágereiben, a Duna-deltai kényszermunkatáborokban. S hogy szabadulása után, a hatvanas évek végén már világirodalmi jelentőségű abszurd drámákat írt, illetve a Vendégséget nagy sikerrel játsszák Budapesten, miközben színműveit Romániában letiltják és elhallgatják."

2020. május 19.

A munka nem áll meg – Gryllus Dániel az 50 éves Kalákáról

Kétszeres Kossuth-díjasok. Az elsőt 2000-ben, a másodikat néhány hete kapták. A zenekart 1969-ben alapították, a kaláka szó 'közös munkát, házépítést' jelent. Repertoárjukon magyar és külföldi költők megzenésített versei találhatók. Ők a kitalálói a Kaláka Folkfesztiválnak, amelyet 1980 óta tartanak, először a diósgyőri várban, majd mostanában Egerben. A zenekar tagjai: Becze Gábor nagybőgő, gitár, Gryllus Vilmos cselló, gitár, Radványi Balázs mandolin, brácsa és Gryllus Dániel furulya, citera. Vele beszélgettünk.

2020. május 6.
Első Utolsó