Kabdebó Lóránt, Serfőző Simon, Marcsák Gergely

Serfőző Simon verseskötetéé az Irodalmi Tagozat Az év legjobb könyve díja

Serfőző Simon Arcunk az ég című verseskötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját. A 2019-es Könyv Nívódíjat Kabdebó Lóránt Esettanulmányok? Sorsvállalások! és Marcsák Gergely Fekete-Tisza című kötete nyerte el. A díjakat az Élőfolyóirat sorozat estjén adták át december 12-én az MMA Andrássy úti irodaházában. Az irodalmi találkozón a könyveket Ágh István költő, író; Füzesi Magda költő és Nagy Zoltán Mihály író, az MMA rendes tagjai méltatták. Újhelyi Kinga és Lázár Balázs színművész, valamint Dresch Mihály dzsesszzenész közreműködött. Az év legjobb könyve díjat tavaly Kontra Ferenc vehette át Az álom hídja című regényéért.

Különös egybeesés, hogy míg az Év Legjobb Könyve idén egy pályaösszegző nagy verseskötet lett, közel hat évtized összegyűjtött verseivel, addig az egyik nívódíjjal egy elsőkötetes kárpátaljai költőt díjazott a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozata.
Az Irodalmi Tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a nemzet művésze javaslatára öt évvel ezelőtt döntött úgy, hogy az MMA által évente „Elismerő oklevelekre" a tagozatok rendelkezésére bocsájtott összegből megalapítják az Év Legjobb Könyve Díjat és a könyves Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az Irodalmi Tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek. Idén 9 jelöltből választották ki a két verseskötetet és az esszéket, kritikákat tartalmazó összefoglaló tanulmánykötetet.
Mezey Katalin, az MMA Irodalmi Tagozatának vezetője elmondta, hogy bár műfaji megkötés valóban nincs, mégis az öt év alatt gyakran verseskönyvnek ítélték oda a pénzjutalommal járó díjakat, azért is, hogy ez a díj felhívja az olvasók figyelmét a költeményekre.

Serfőző Simon: Arcunk az ég (Összegyűjtött versek 1959–2019)
Serfőző SimonKossuth-díjasíró, költőaHetek költőcsoport tagja, a népi írók, népi költők hagyományait folytatja. Serfőző Simon a magyar vidék mélységéből, a Zagyvarékas közeli tanyáról az ötvenes évek legvégén a magyar irodalomba érkezett, tehetségét a líra, a próza, a dráma területein egyaránt próbára tevő költő lírai életműve nemcsak a maga személyes sorsát, hanem egy egész társadalmi réteg életútját – reményét, megcsalatásait, küzdelmeit – is érzékenyen tükrözi. A fiatalember pályamenetében – aki a tanyavilágból szülei egyetlen gyermekeként, szinte a nomádság emlékeivel lép át a 20. század második felének Magyarországába s ennek nagyvárosaiba – a szülőhelyét a század történelmi viharaiban elhagyni kényszerült, életmódot váltott, de otthonának erkölcsei, szokásai, világszemlélete kötelékeitől elszakadni soha nem tudó parasztság sorsváltásának és tragédiájának története is benne él. Az 1960-as évek elején ismertté vált alkotó, aki (1967-től, megalakulásától) a Hetek költői csoportjában a pártállam vidékpolitikájával, ország-irányításával és esztétikai nézeteivel is egyre élesebben szembesülő szellemi közösségre talál, a maga költői modelljeit főképpen József Attila, Illyés Gyula, Nagy László, majd Sinka István társadalomelemző poézisében fedezi fel. A parasztság történelmi hányattatásaiból, az elnéptelenedő, pusztuló magyar vidékről egyszerre kitörni és annak értékeit megőrizni akaró személyiségének líraformáló gondolati erői már igen korán a városba került s ott az idegenség társadalmi közegébe zuhant ember nemzedéki sorskérdéseivel bővülnek. Költészetének alapkarakterét az ősköltészet egyes jelenségeire hangolt, később Petőfi és az avantgárd örökségén egyszerre köszörült, majd a vállalt elődök hagyományát folytató képgazdag – s erős szociografikus vonásokat hordozó – társadalomkritikai versmodell adja. Lírája innen emelkedik a nemzet történelmi útjának és jelenkori állapotának átfogóbb analízisévé.
 
Marcsák Gergely: Fekete-Tisza
Marcsák Gergely költő, verséneklő. 1990-ben született a kárpátaljai Kincseshomokon. Az Ungvári Nemzeti Egyetemen szerzett magyar nyelv és irodalom szakos diplomát. 2010 óta publikál. A beregszászi székhelyű Kovács Vilmos Irodalmi Társaság alelnöke. 2017-ben elnyerte az Együtt folyóirat nívódíját. Fekete-Tisza című kötete az első verseskötete.
Marcsák Gergely azzal az ígérettel vette kezébe a költészet vándorbotját, akárcsak szülőföldbeli nemzedéktársai. Hamarosan megírta azonban Különjárat című versét, és ez a fordulat egyszeriben kiemelte őt a mezőnyből, szárnyakat adva további fejlődéséhez. Szárnyait az eredeti és tiszta költői gondolat ereje emeli, és válogatott szavai a szárnycsapások örvényében újabb versekké szerveződnek. Az Örök fogság, a Fekete-Tisza és a Jódeső olyan költemények, amelyektől kezdve tudható: Marcsák Gergely született költő.
 
Kabdebó Lóránt: „Esettanulmányok? Sorsvállalások!"
Irodalomtudósi, irodalomkritikusi szövegei szépirodalmi színvonalúak a tudós higgadtságával. Ha írókról ír, barátokról vagy ellenségekről szól, meg olyanokról, akiket félreértett, elfelejtett, nem vett észre. Hajtja a felfedezés gyönyörűsége. Bárkit és bármit olvas, Homérosz, Dante és Cervantes zengő hangját, motyorgását is hallja. Álmodozó, látó és láttató, vizionárius alkat. Amikor az írókról ír, akkor is magáról árul el a legtöbbet, hiszen valójában maga is író.