Csoóri Sándor (1930–2016)

90 éve született Csoóri Sándor

A Magyar Művészeti Akadémia a néhai nemzet művésze, Csoóri Sándor 90. születésnapjára emlékezett 2020. február 3-án a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán. A Szó-Szín-Játék sorozatban „…én láttam a világot." címmel idézte meg a költőt Bálint Márta színművész, Komáromi Márton hegedűművész és Rátóti Zoltán színművész, az MMA rendes tagja. Csoóri monográfusa, Görömbei András így foglalta össze az író jelentőségét: „Több mint fél évszázad óta ad folyamatosan megkerülhetetlen kihívásokat a magyar szellemi életnek. Csoóri költőként, esszéistaként, szociográfusként, forgatókönyvíróként, szerkesztőként és közéleti szereplőként egyaránt a »praxis« és a »poézis« teljességére törekedett. Alkotásainak szellemi mozgásformái mind-mind egy átfogó művészi világnézet részeként állnak helyt, egymás értelmezését erősítik, ugyanabba az irányba hatnak." Az est szerkesztő-rendezője Rátóti Zoltán, kiváló művész, a Színházművészeti Tagozat vezetője volt.
A Magyar Művészeti Akadémia tagjai több alkalommal is részt vettek Csoóri Sándorról szóló megemlékezéseken, valamint az akadémia szervezetileg is évek óta fenntartja a figyelmet a 2016-ban elhunyt, kétszeres Kossuth-díjas, MMA-nagydíjas alkotó művészi és közéleti életműve iránt. Csoóri mint költő, és mint a nemzeti ellenzék vezetője a rendszerváltás meghatározó alakja volt.
2016-ban a MOM kulturális Központban rendeztek emlékestet a tiszteletére, melyen az MMA akadémikusai is közreműködtek, nevezetesen Döbrentei Kornél író, költő, Nagy Gábor író, költő és Tóth Erzsébet író, költő.
Az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete 2017-ben kétnapos konferenciát tartott „Jóslás a te idődről" címmel, mely az életműben kifejeződő kultúrfilozófiai modell összetevőit kereste; akár – általánosságban – Csoóri Sándor nemzetfogalmát, folklórfelfogását és irodalomszemléletét, akár – analitikusan – az egyes műveket és a társművészeti kapcsolatokat vizsgálva – gondolva itt a népművészetre és a filmművészetre.
2018-ban a Film- és Fotóművészeti Tagozat emléknapot rendezett, ahol vers-összeállítással, kerekasztal-beszélgetéssel, koncerttel és filmvetítéssel idézték meg az életművet a Pesti Vigadó Sinkovits Imre Kamaraszínpadán.
Csoóri Sándor költői, írói életműve az egyetemes magyar irodalom kitüntetett értéke. Költői és közéleti magatartása, megalkuvást nem ismerő erkölcsi következetessége a legnagyobb szellemi elődökhöz mérhető. Emlékét és életműve megismertetését a Magyar Művészeti Akadémia ahogy eddig, úgy a jövőben is kiemelt feladatának tekinti.
Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Orosz Intézetében tanult. 195354-ben az Irodalmi Újság, ezt követően, 1956-ig az Új Hang munkatársa volt. Dolgozott a Műszaki Egyetem újságjánál, és 1968-tól húsz éven át a MAFILM dramaturgja volt.
Életét a diktatúra ellen folytatott küzdelem határozta meg, ezért a pártállam megfigyelés alá vetette erről több ezer oldalnyi dokumentum tanúskodik , szilenciummal sújtotta, az 1950-es évek közepétől évtizedeken át nem kaphatott elismerést, díjakat sem munkásságáért.
Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Írt szociográfiát, gyermekverseket is. Fontosabb filmforgatókönyvei: Tízezer nap; Ítélet; Hószakadás (rendező: Kósa Ferenc); Földobott kő, Tüske a köröm alatt, Nyolcvan huszár (rendező: Sára Sándor).
Első versei 1953-ban, első kötete, a Felröppen a madár 1954-ben jelent meg, ezt követően kapta meg először a József Attila-díjat. Összegyűjtött versei 2000-ben láttak napvilágot (A jövő szökevénye), 2004-ben megjelent válogatott verseinek gyűjteménye (Elkártyázott köpeny). 2007-ben Tizenhét kő a parton címmel jelent meg esszékötete. 2009-ben Harangok zúgnak bennem címen adott ki újabb verseskötetet.
Munkásságát, szerepvállalását 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal, 1985-ben és 1995-ben és 2004-ben Az Év Könyve-díjjal, 1990-ben Kossuth-díjjal ismerték el. Számos más hazai és nemzetközi elismerés mellett 2000-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést is. 2012-ben a Kossuth-nagydíjat, 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját, 2014-ben a Nemzet Művésze címet kapta meg.
A népi-nemzeti ellenzék vezetője, a rendszerváltoztatás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) alapítója, később elnökségi tagja volt. 1988-tól a Hitel folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke.
A 90-es években a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Az Óbudai temetőben két barát, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.
2020. február 3.  |  emlékest rátóti zoltán csoóri sándor