Stimulus – ipar- és tervezőművész ösztöndíjasok kiállítása

A Magyar Művészet Akadémia 2018-ban kezdte három évre szóló, jelentős összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdetett pályázati programját. A pályázatot alkotók, előadóművészek, valamint művészetelméleti kérdésekkel foglalkozó kutatók nyerhetik el. A program – rögtön a meghirdetésétől fogva – rendkívül vonzó lett az érintettek körében. Ennek oka a művészeti, illetve művészetelméleti szcénában újdonságnak számító hosszú időtartam, a közösséget építő, mentorokkal támogatott műhelymunka biztosítása. Az MMA székházának VI. szintjén bemutatott anyag az első, 2018–2021-es évfolyam iparművészet és tervezőművészet szekciójában tevékenykedő ösztöndíjasainak záró kiállítása.
A március 3-ai megnyitó köszöntő beszédét dr. Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára tartotta. Ezt követően Szenes István, a kiállítás kurátora, a Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozatának vezetője beszélt a 2018–2021. évi ösztöndíjasok tevékenységéről, majd Horváth Judit, az Iparművészeti Múzeum Kortárs Design Főosztályának vezetője nyitotta meg a kiállítást. Az eseményen közreműködött Bacsó Kristóf (szaxofon) és Pozsár Máté (zongora).

 
Kiállító művészek:
 
Balás Benedek tervezőgrafikus
Balás Benedek a Bibliához készített grafikai sorozatot. Alkotói szándéka a történeteket egyszerű gesztusokba sűríteni, a lehető legkevesebb tusvonallal vagy folttal ábrázolni. Az arcok és kezek gesztusai, finomabb részletei segítik a jelenetek értelmezését. Az alakok szimbolikus térben jelennek meg. Munkáit meditatív letisztultság, formai, színbeli redukció jellemzi. A grafikákban jelen van az ikonográfiai hagyományok tisztelete, de felfedezhetünk új értelmezési lehetőségeket is. A munkára leginkább személyes, szellemi és lelki utazásként tekinthetünk.
A grafikák szitanyomással sokszorosítottak. Ezen a kiállításon a készülő negyven grafikából 12 darab látható. A teljes sorozatból egy idézetekkel kiegészített kiadvány készül.
 
Fóris Katalin textilművész
Fóris Katalin a háromévnyi kutatómunka során a kollektív emlékezetre, az átörökítési mechanizmusokra, az emlékek feldolgozására, újrahasznosítására, illetve ezek vizuális jelenlétére fókuszált. A vizuális emléknyomokkal kapcsolatos témát nemcsak társadalmi aktualitása adta, hanem a művész személyes érdeklődése a letűnt idők dokumentumai, tárgyai, érzésvilága, az épített örökség iránt. A szőtt, varott, maratott filmnegatívok, mint új anyag jelennek meg a kortárs textilművészetben. Ezek, az alkotó által „emlékhordozóként" elnevezett anyagok egyszerre hordozói múltnak és jelennek.
 
Gelley Kristóf fémműves formatervező művész
A pályázati munka során, különböző terveken keresztül, az alkotó arra kereste a választ, hogyan található meg az egyensúly a tárgyalkotás kézműves, manufakturális jellege és az ésszerű megvalósíthatósági költségek között. Az ösztöndíj első évében egy evőeszközkészlet, illetve ennek folytatásaként egy reggelizőkészlet alapdarabjait tervezte meg. A következő év fejlesztéseinek eredménye a vendégváró Manta tál és egy kiöntőkészlet lett. A program utolsó évében a művész szakrális témájú tárgyak tervezésére fókuszált. Először egy korpuszt mintázott meg, majd egy kompakt, hordozható misézőkészletet tervezett, melyben egy római katolikus szentmise megtartásához szükséges minden anyag és tárgy megtalálható.
 
Gyulai Natália öltözéktervező iparművész
„Speciális anyagmegmunkálási technikákkal öltözékkollekciók létrehozása, különös tekintettel a Wonderfur intarziás technikára". A hároméves ösztöndíj során az alábbi technikai fejlesztések történtek: Intarzia-technika kikísérletezése többféle típusú műszőrmével. Wonderfur-műszőrmék kombinálása steppelt vízlepergetős anyagokkal, valamint természetes bőrrel. Ez utóbbi többnyire juhbőr, gumis cérnával darázsolt, szelvényekben gumírozott, tüllel összesteppelt vagy csíkokból szövött, különleges kivitelben. Wonderfur műszőrme technika összedolgozása légcsipkével, tüllel, egy könnyű, áttört, légies textúra létrehozása érdekében.
 
Hegedűs Andrea textiltervező művész
„Üvegtextil a szakrális térben / Hármasság, a Hármas egységrendszer kutatása / Üvegtextil alkotások létrehozása / térinstalláció". Test, szellem és lélek hármas egységének, a teljesség, a teremtés motívumainak kutatása az ember, a társadalom szintjén és az isteni szférákban, illetve az integrál szemléletmód finom rétegződései és kölcsönhatásai, melyek a művész alkotói folyamatát alapvetően meghatározták. Hegedűs Andrea munkájának célja új anyagkísérletek, új utak keresése a síküveg technológia, a textil-, a színes-, illetve a festett üveg és a fény összefüggéseiben. A kutatómunka és anyagkísérletek esszenciális kivonatából egy kiválasztott szakrális tér üvegtextil térinstallációja készül az Üvegtextil – Fény – Hang hármas egységével.
 
Kerékgyártó András bútortervező, formatervező művész
Egy összefüggő, koherens, bútorokból és otthoni kiegészítőkből álló, önálló tárgykollekció létrehozása, bemutatása rangos nemzetközi vásárokon.
 
Márton László Attila belsőépítész, bútortervező művész
Az ösztöndíj keretében elvégzett kutatómunka elsődleges célja a kortárs magyar iparművészet tudományos bemutatása, a társművészeti területekkel – népművészettel, építészettel, képzőművészettel, designnal – való kapcsolódási pontjainak, együttműködési formáinak feltárása.
A kutatás olyan folyamatokat is vizsgál, mint az iparművészeti munkák tervezési, gyártási és értékesítési fázisai. Emellett célja az alap-, közép- és felsőfokú művészeti oktatás helyzetének feltérképezése, illetve a szakmai háttér, szervezetek és média bemutatása is.
 
Lenzsér-Mezei Kata építészmérnök, ékszertervező, ötvösművész
Az ösztöndíjas időszak alatt Lenzsér-Mezei Kata az épített környezet és az ékszer kapcsolatának lehetséges kapcsolódási pontjait kutatta tovább. Ennek eredményeként születtek meg kortárs geometriát és anyaghasználatot követő, relief- és/vagy kollázsszerű ékszerei.
 
Németh Levente tervezőgrafikus művész, képregényrajzoló
Németh Levente 2016-ban kezdett bele nagyszabású, több részre tervezett történelmi képregény sorozatába. A Királyok és Keresztek sorozat befejezését, a két kötet megrajzolását, az albumok megtervezését és nyomdai előkészítését vállalta az ösztöndíjas időszakra, ami kiegészült az időközben elkészült regény illusztrációinak elkészítésével. A képregényrajzolás a szabad, kézi rajzoláshoz való visszatérést jelentette számára.
 
Simon Zsolt József porcelántervező művész
A növényi ornamentikák kinagyított, átdolgozott részleteinek szoborként vagy használati tárgyként való átírása képezte az ösztöndíjas munka gerincét. Tálak, vázák, illetve további asztali edények a program részeként készültek. Az alkotó így új területen alkalmazhatta saját fejlesztésű, egyedi öntési technikában rejlő lehetőségeket.
 
Tóth Zoltán fémműves formatervező művész
Az ösztöndíj programjának megszületése adott lendületet ahhoz, hogy az addig csak papíron létező tervek megvalósuljanak. Tárgyai erőteljes, burjánzó formavilágát szigorú geometrikus rendszerbe foglalta. Tóth Zoltán műveit mesélő ékszerként definiálja, amelyek minden nézőben egy-egy saját történetet indíthatnak el.
 
Veress Kinga művészettörténész
Veress Kinga kutatásainak eredményeként született meg a Design DigiTár – Iparművészeti archívum, amely a Kádár-korszakban és az azt követő évtizedekben megvalósult iparművészeti kiállításokat dokumentáló online adatbázis.
Az adatbázis célja, hogy hozzájáruljon az 1950-es évektől a rendszerváltásig tartó időszak, valamint a kilencvenes évek hazai iparművészeti eseményeire vonatkozó történeti kutatásokhoz. Többszáz kiadvány teljes digitalizálását követően lehetővé vált a katalógusok több szempontú csoportosítása, más-más narratívákba, relációkba helyezése. A folyamatosan szerkesztett digitális gyűjtemény a szakma képviselőinek jóvoltából gyarapodik további kiadványokkal, az egyes kiállításokhoz kötődő fotókkal, újságcikkekkel, művészinterjúkkal.
A munka az ösztöndíjjal nem zárult le, hanem megteremtette az alapokat a további kutatásokhoz.
 
Vigh Krisztina képzőművész
Vigh Krisztina a hímzésvilág univerzális nyelvéből kommunikatív felületű installációkat hoz létre. Installációiban az ember identitáskeresésének repetitív folyamatát értelmezi. Így kerülnek a tradicionális motívumokból merített inspirációk a különböző hulladékaink között talált felületekre. A hímzés absztrakt módon sűrítő tulajdonsága, létrehozásának meditatív gesztusa, a hímzéshibák egyedisége egy folyamatot dokumentál. Egyszerre jelentkezik benne a szakrális térhez való kapcsolódás igénye a profán térben való létezéssel.