A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíjprogram 2018–2021. évi végzős képzőművészeinek kiállítása a Vigadóban
2022. március 18. – május 8.
Megnyitó: 2022. március 17.

.
GÁLHIDY PÉTER: Helyzet (2019, bronz, 19×29×25 cm, fotó: Juhász Tamás)

Departure – képzőművész ösztöndíjasok kiállítása

A Magyar Művészet Akadémia 2018-ban indította el három évre szóló, jelentős összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdetett pályázati programját. A pályázatot alkotók, előadóművészek, valamint művészetelméleti kérdésekkel foglalkozó kutatók nyerhetik el. A most látható tárlat az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram 2018–2021. évi végzős képzőművészeinek kiállítása a Pesti Vigadóban, ami március 18. és május 8-a között tekinthető meg a Vigadó Galéria VI. szinti kiállítótermében. A kiállító művészek: Balanyi Zoltán, Csomortáni Gál László, Erdélyi Gábor, Erős Apolka, Gálhidy Péter, Bódi Barbara, Incze Mózes, iski Kocsis Tibor, Kondor Attila, Menasági Péter, Monori Sebestyén, Részegh Botond, Szabó Ábel, Szász Sándor, Verebics Ágnes.
Balanyi Zoltán
(Kecskemét, 1971) szobrászművész, művésztanár. 1997-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Szobrász szakán. 2007-ben ugyanitt DLA fokozatot szerzett. A Károli Gáspár Református Egyetem docense. Kerekegyházán és Vászolyban él és alkot.
Kőtömb-építő szobrász, aki vállaltan és tudatosan használ természetesen hasadt vagy csiszolódott bazalt hasábokat, kőorgona-töredékeket, gömbformákat. A több tonnás Balanyi-alkotások, műegyüttesek tájba, szoborparkokba kerülnek, és prehisztorikus idézetként ősi kapcsolatokat elevenítenek meg.
 
Csomortáni Gál László
(Csíkszereda, 1978) képzőművész. 2003-ban diplomázott a Nagyváradi Egyetem Művészeti Kar Szobrász szakán. Csíkcsomortánban él és alkot.
A gazdálkodói életmódhoz, amit maga is visel, kapcsolódó régi imák, szakrális énekek kutatója, gyűjtője, aki a felbomlóban lévő környezete romjaiból kimentett, évszázados bútorok széles deszkáira festi semmihez sem hasonlítható szürreális-szakrális festményeit. Minden képe egy-egy bibliai eredetű székely vagy csángó ima képi megidézése, ahol a cím maga is idézettöredék. Ezek a sötét háttérből kibomló sárga fényű képek egyszerre hordoznak fájdalmat, varázslatot és felemelést.
 
Erdélyi Gábor
(Budapest, 1970) Munkácsy Mihály-díjas festőművész. 1995-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán, majd ugyanitt (MKE) 1995–1997 között posztgraduális tanulmányokat folytatott. Budapesten él és alkot.
A festészet kiterjesztésének játékos tudósa. Erdélyi Gábor figyelme és ecsete kifordul a valós térbe, megfesti, életre kelti a kép éleit. Határeset, gondolná az ember, de Erdélyi innen is továbblép: létrehozza a kapcsolható „határesemény"-képeket.
 
Erős Apolka
(Budapest, 1978) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, művészettörténet- és vizuális nevelőtanár. 2002-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, és ugyanitt (MKE) 2002-ben tanári diplomát is szerzett. Budapesten él és alkot.
A napjainkra jellemző általános töredezettség összeillesztésére vállalkozik. Szobraiban nem a deformálás, nem is a restaurálás, hanem az újraegyesítés nyomhagyása kapja a főszerepet. Szobrászi munkájának fontos kísérői a formavariációkat előkészítő rajzok, grafikák, érmek, kisplasztikák.
 
Gálhidy Péter
(Budapest, 1974) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, művésztanár. 1997-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán, majd ugyanitt (MKE) 1997–99 között posztgraduális tanulmányokat folytatott. 2001-től tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékén. Budapesten él és alkot.
Szobrászatának alanyai és modelljei a növények. Korábbi munkái a 80-as években kiforrt „fáskörhöz", a kitűnő Samu Géza, Orosz Péter és Huber András munkásságához kapcsolódtak, de Gálhidy Péter továbblépett a füvek, sások és falevelek szobrászi megjelenítése felé.
 
Bódi Barbara
Roma festő. Saját művészi világát bemutató értekezésének mottója: „A művészet az angyalok összeesküvése a világ feje fölött. Ebben az összeesküvésben én az ecsetemmel veszek részt, keresve a látott dolgokon túli magasabb rendű valóságot, olyan misztikumok titkát kutatva, amelybe csak a művészet képes olykor betekintést nyerni."
Bódi Barbara tanult, elméleti szinten képzett művésznő, akinek a festészetében az ösztönösség és a tudatosság iker energiaforrásként működik. Ismert tény, hogy a roma lélek képi világa expresszív, érzelemdús, színes, ösztönös, dinamikus és misztikus. Boba képeiben is megjelennek ezek az értékek, talán a megszerzett tudatosság még kicsit fékezi az ösztönösség lendületét, viszont a magyar kulturális szövetnek szüksége van jól képzett, a kisebbségükért elkötelezett művészekre, művészetszervezőkre.
 
Incze Mózes
(Barót, 1975) festőművész. 2000-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán. Isaszegen él és alkot.
Képei a töredezett jelenlét, az elhagyottság, eldöntetlenség dimenzióiban lebegnek. A szépség ütközik a leépüléssel, a harmóniába belehasít a fenyegetettség. Folyamatos változás tanúi vagyunk. Az eredmény, az irány viszont ismeretlen.
 
iski Kocsis Tibor
(Kisvárda, 1972) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, kurátor, művészettörténet- és vizuális nevelőtanár. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán, majd ugyanitt (MKE) 2004-ben tanári diplomát is szerzett. Budapesten él és alkot.
Az alkotói munkája kiinduló gesztusa a látható valóság kézi megragadása, a papír alapú rajz.
Hatalmas méretű lapokra fotót megközelítő precizitással, érzékenységgel, grafittal, szénnel, ólommal, ezüsttel, pasztellel rajzol.
 
Kondor Attila
(Budapest, 1974) Tornyai-plakettel elismert festőművész, grafikus. 2000-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Budapesten él és alkot. Alkotói iránya a gondolkodás, a filozófia: a miért és a hogyan pólusainak összekapcsolása. Nemrégen a Műcsarnokban is láthatók voltak alkotásai.

 
Menasági Péter
(Budapest, 1973) Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, habilitált egyetemi docens. 1999-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász szakán. 2009-ben DLA fokozatot szerzett a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán. 2010-től tanít a Magyar Képzőművészeti Egyetem Szobrász Tanszékén. Gyermelyen és Budapesten él és alkot.
Pályázati témája szinte tudományos kutatási kategóriába sorolható: „Kortárs figurális szobrok anyag- és technológiai kísérletekkel párosuló megvalósítása". A kutatás másik iránya, „az emberi figura kortárs megközelítésének lehetőségei" viszont illeszkedik az eddigi művészeti útkereséseibe, és itt értékes hozadékokkal zárja a hároméves programját.
 
Monori Sebestyén
(Budapest, 1970) Derkovits Gyula-ösztöndíjas szobrászművész. 1999-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Főiskola Szobrász szakán. Budapesten él és alkot.
Előre kidolgozott modell alapján kézzel faragja ki, csiszolja meg márványból vagy színes kemény kőből az eltervezett művét.
 
Részegh Botond
(Csíkszereda, 1977) képzőművész, grafikus. 2001-ben diplomázott a Bukaresti Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. 2013-ban elnyerte az Erdélyi Kortárs Magyar Kultúráért díjat. Csíkszeredán él és alkot.
Nagy méretű rajzsorozatának címe: A háború anatómiája. A művész maga is felvezeti az előszavában: „Az én és a másik egyén elvesztése a virtuálisban, valamint az ölés, a halál pillanatának megrajzolása, megfestése volt a kitűzött célom. Az erőszak és engedelmesség, a tömegben az őrjítő magány. A győztes magánya. A legyőzött magánya. A halál. Az acélszagú és -ízű közöny, vagy az őrületig fokozódó bűntudat…"
 
Szabó Ábel
(Kolozsvár, 1974) Munkácsy Mihály-díjas festőművész, grafikus. 1998-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Képgrafika szakán. Budapesten él és alkot.
Emberlakta, ember művelte, vasútmenti, külvárosi, de épp ember nélküli, és még észre nem vett helyeket fest meg olajjal vászonra. Szabó Ábel tájképfestő, aki a pillanat kimerevítéséből megunhatatlan történeteket kovácsol.
 
Szász Sándor
(Marosvásárhely, 1976) Derkovits Gyula-ösztöndíjas festőművész. 2001-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán. Budapesten él és alkot.
Világlátására, munkásságára meghatározó módon hat a születési hely és a gyermekkori élmények. Ezek lehetnek traumatikus, nyomasztó emlékek, hatások. Szász Sándor festészete ebből a talajból fogant. A hely Erdély, Maros-megye, a Kis-Küküllő völgye, nevezetesen Bözödújfalu, a Ceaușescu-féle falurombolás borzalmainak mélypontja. A 2016 és 2021 között készült munkák színvilága különböző, de a természetestől elütő „nyomasztó harmónia" adja az alaphangot. A közös motívumok a repülő forgástestek, az ipari épületkonstrukciók, a teret átszövő láncok, kötelek, sodronyok. A szereplők is azonosak: az itt-ott tevékenykedő, háttérbe olvadó, színtelen, arctalan munkásalakok.
 
Verebics Ágnes
(Enying, 1982) Strabag művészeti díjas képzőművész. 2006-ban diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Festő szakán. Budapesten él és alkot.
Fest, szobrokat, maszkokat készít, fényképez, az emberi testet tárgyakkal, jelekkel kiegészíti, állatokkal vonja össze. Festői nyelvezete az új realizmushoz köthető. Sajátos technikája a fémlapra festés, erre kerül a vertikális nyomokat őrző, fényáteresztő vagy fekete alapozásháttér. Gyakori témája a testrészlet, amibe egy-egy eldugott vagy épp kihangsúlyozott lehetetlenség viszi a prímet.


 

(Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramjában végzett Kelemen Zénó szobrászművész is, aki most nem szerepel a kiállítók közt.)

A kiállítás kurátora Farkas Ádám szobrászművész, a nemzet művésze, az MMA elnökségi tagja; társkurátorok: iski Kocsis Tibor és Mogán Orsolya, az MMA ösztöndíjasai.
A kiállítókról bővebb információ itt, a katalógusban olvasható.


2022. március 4-étől – szintén a Pesti Vigadó VI. szintjének egyik kiállítóterében – már látogatható a Stimulus – az MMA Művészeti Ösztöndíjprogram 2018–2021. évi iparművészeti ösztöndíjasai című kiállításunk, mely ennek a kiállításnak a társkiállítása.