Fotó/Forrás: The Estate of Umrao Singh Sher-Gil | MúzeumCafé Facebook

Amrita Sher-Gil az Indiai Kulturális Központ névadója

Interjú Shri Malay Mishra indiai nagykövettel

Amrita Sher-Gil magyar-indiai festőművész nevét vette fel a budapesti Indiai Kulturális Központ India függetlenségének 67. évfordulóján, augusztus 15-én, pénteken. Az ünnepi eseményen Malay Mishra nagykövet és Keserü Katalin művészettörténész, akadémikus beszélt a művészről. 
(Keserü Katalin angol nyelvű beszéde innen tölthető le.)

Ebből az alkalomból Malay Mishra, az Indiai Köztársaság magyarországi nagykövete adott interjút a Magyar Művészeti Akadémia honlapjának.


– Milyen alkalomból nevezik el a budapesti indiai kulturális központot?

– Az intézet Amrita Sher-Gil nevét viseli majd, és India függetlensége 67. évfordulóján, 2014. augusztus 15-én veszi fel az Amrita Sher-Gil Kulturális Központ nevet. Ez rendkívül fontos esemény számunkra, mert augusztus 15-e nemzeti ünnep. India függetlensége emlékeket idéz fel minden indiaiban, de kötelességeikre is emlékezteti őket. Augusztus 15-re virradóra Mahátma Gandhi vezetésével India elnyerte függetlenségét a kétszáz évig tartó brit uralom után. Gandhi a békét és az erőszakmentességet tűzte zászlajára, ezzel nyerte meg a csatát. Addig példa nélküli volt a történelemben, hogy egy fegyvertelen, védtelen nép felkeljen a brit birodalom hatalma ellen, és végül felülkerekedjen rajta, a teljeskörű függetlenség elfogadására kényszerítve őket. India 1950. január 26-án, az alkotmány elfogadásával lett szuverén demokratikus köztársaság.

­– Miért döntöttek úgy, hogy a híres festőről, Amrita Sher-Gilről nevezik el a kulturális központot?

– Amrita Sher-Gil az india–magyar kulturális kapocs legjelentősebb képviselője. Szikh apától és magyar anyától született, egyaránt képviselte az indiai és az európai kultúrát. Rövid élete sokszínű volt, neve és hatalmas munkássága révén világhírűvé vált. Ő India egyik legkiemelkedőbb kortárs festőművésze, örökségét az Modern Nemzeti Művészeti Galéria gondozza Újdelhiben. Tervezzük, hogy az Újdelhiben őrzött  legjelentősebb munkái közül néhányat budapesti kiállításon mutatjuk be még az idén a Magyar–Indiai Kulturális Csereprogram keretében.
 
– Sok példa van arra, hogy indiai kulturális intézeteket elneveznek valakiről?

– Igen, van néhány intézet, amely híres indiaiak nevét viseli. A londonit például India első miniszterelnökéről, Dzsaváharlál Nehruról, a berlinit Rabindranáth Tagoréról, az indiai kultúra egyik legnagyobb alakjáról nevezték el. A kairói Maulana Abul Kalam, a független India első oktatási miniszterének nevét viseli, míg a moszkvai intézet szintén Nehru nevét kapta.

– Hatással lesz az indiaimagyar kulturális együttműködésre az, hogy Amrita Sher-Gilről nevezik el az intézetet?

– Véleményem szerint igen. A központ, amely 2011 óta működik, felpezsdült az utóbbi időben, sok eseményt rendezünk: táncórákat tartunk, zene-,  jóga- és nyelvoktatás is van, de kiállítások, előadások, filmvetítések is várják a magyar közönséget. Az intézet rendkívül népszerű lett,  fontos helyet foglal el a budapesti kulturális életben. Számos önkormányzattal és kulturális központtal működik együtt szerte Magyarországon, például az indai napok és más hasonló napok rendezésében. A magyar és az indiai kultúra rokonsága, valamint a magyar embereknek az indiai kultúra iránti érdeklődése okán ezért is találó, hogy Amrita Sher-Gil nevét kapja az intézet.
 

Keserü Katalin művészettörténész, az MMA tagja sokat tett azért, hogy Magyarországon megismertesse Amrita Sher-Gilt (1913–1941), akit a modern indiai festészet megújítójaként tartanak számon. Első nagyobb európai kiállítását az Ernst Múzeumban rendezte meg 2001-ben. Ugyanabban az évben Sára Sándor Kossuth-díjas filmrendező háromrészes dokumentumfilmet forgatott a magyar-indiai művészről, akit 2000-ben a 20. század 100 legjelentősebb indiai személyiségei közé választottak. Keserü Katalin 2007-ben monográfiát jelentetett meg róla. Amrita Sher-Gil születésének 100. évfordulója alkalmából 2013 júniusában a festő életét és munkásságát feldolgozó 50 tablóból álló kiállítást készített, ezt a Nemzeti Múzeum kerítésén mutatták be. Tavaly júliusban Balatonfüreden, a Vaszary Villában állított össze kiállítást a magyar-indiai festőről. Szeptemberben Párizsban, az UNESCO-palotában emlékeztek rá, az eseményen részt vett Keserü Katalin és Csáji Attila képzőművész, az MMA alelnöke, valamint Bogyai Katalin UNESCO-nagykövet. 2013 novemberében az MMA kétnapos nemzetközi konferenciát rendezett Amrita Sher-Gil munkásságáról és a magyar–indiai kapcsolatok történetéről.
2014. augusztus 15.  |  interjú amrita sher-gil