Kucsera Tamás Gergely, Dénes Eszter, Dévényi Sándor, Lukácsy György

Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete

Pontosan egy évvel Dévényi Sándor életmű-kiállítása után, egy, a szakmai pályafutását feldolgozó átfogó életmű-kiadvánnyal is gazdagabb lett a Magyar Művészeti Akadémia és olvasóközönsége. A még 2019-ben megjelent könyv egy sorozat harmadik darabja, és ahogy Zalaváry Lajos és Bodonyi Csaba építészek esetében, ezúttal is monográfia, építészeti album és történeti hiánypótló munka született az MMA Kiadó jóvoltából. A 2020. január 31-i könyvbemutatónak a FUGA adott helyet, ahol az építőművésszel, az MMA rendes tagjával, Dénes Eszter, a kötet szerzője, dr. Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, Sulyok Miklós művészettörténész, az MMA levelező tagja, és Lukácsy György, az esemény moderátora beszélgettek.
Dénes Eszter szerkesztői koncepciójában figyelembe kellett vennie, hogy az adott terjedelemhez képest nagyon nagy életművet kellett feldolgoznia. Közel 800 jegyzett munkáról van szó, és akárcsak egy évvel ezelőtt az életműkiállításon, ismét Dévényi Sándor négy fő műve – a kékesdi Szent Mihály-templom, a Szent Gellért téri Forrásház Budapesten, a Barcs-Drávaszentesi nemzeti park látogatóközpontja, és a pécsi János utcai társasház – kapta a legtöbb figyelmet, hiszen ezekben a munkákban már egy kiérlelt építészeti ars poeticát lehet megfigyelni, (az olyan kezdőművek, mint pl. a „Villámsújtotta ház", kisebb szegmenst hasítanak ki a fő tételből). Szerkesztő társával, a művész feleségével, Lugosi Ágnessel nagyobb teret engednek a 70-es éveknek és a rendszerváltást követő korszaknak, hiszen ezek meglehetősen rosszul dokumentált időszakok a művészetelméletben, főleg történelmi vonatkozásukban. A fel nem térképezett adatok közlése révén válik egyszerre hiánypótló munkává a kötet, ami monográfia, építészeti album és történeti könyv egyszerre.
Dévényi Sándor elmondta, mint tanár nagy hangsúlyt fektet a történelemre az egyetemi oktatás során. Egy építészeti kort mindig elhelyez annak történelmi viszonylataiban is, hogy a diákok értsék a kereteket. A művészettörténeti tanulmányok során kapott átfogó ismeretek egy építészt tulajdonképpen a világ minden pontján otthon tart – hangzott el a művésztől, hiszen bárhová mennek, a helyre jellemző építészet ismerős lesz számukra. A kerekasztal-beszélgetés során Dévényi Sándor összefoglalta egész építészethez viszonyuló hitvallását is, amiben kiemelte, hogy amit ők csinálnak, az mindig valaminek a folytatása, sohasem a kezdete, nem szuverén alkotói aktus. Az emberiség évezredek óta épít, hoz létre házakat. Az építészet egy kor képességeit kifejezni tudó művészet, amely megőrzi hosszú évekre, évtizedekre, évszázadokra a kor lenyomatát. Ehhez kell igazodni, ezért amikor valaki egy új épület építésébe kezd, ismerje meg a környezet múltját, mindennapi életét, hasonlatosan egy operáló orvoshoz, akinek az emberi test élettanával, anatómiájával tökéletesen tisztában kell lennie, hogy sikeres orvossá váljon. Az alkotás során az alkotónak tehát teljesen bele kell élnie magát a hely atmoszférájába, a hely szellemével konszenzusra kell jutnia, fel kell szívnia a kulturális hagyatékot, amit a hely, falu, város képvisel, és abból létrehozni egy új formát, tartalmat, ami ugyanakkor szervesen illeszkedik az adott mintázatokhoz. Dénes Eszter ezt a mindenre odafigyelő alkotói szemléletmódot, múlt-jövő eszmetörténeti összefüggések koherens egészének nevezte, aminek kulcsfogalma az illeszkedés motívuma. Erre a szerves illeszkedésre jó példa a kékesdi Szent Mihály-templom. Egy templom – ahogy a nemzet művésze fogalmazott – nemcsak Isten háza, hanem kulturális közeg. Nem a templomot építjük meg először, ahova aztán a hívek bemennek, hanem a közösségnek kell készen állnia arra, hogy egy megszentelt épületet akarjon. Ha ez a lelki vágy beérett, akkor jön az építész, aki ebben az esetben egy médium, és megteremti az eszközt a közösség számára, hogy Istennel kapcsolatba léphessen.
A kötet nem megszokott módon foglalkozik a meg nem valósult művekkel is. Ilyen pl. a Nemzeti Színház, melynek külsejét több más építésztársával együtt végül is Dévényi tervezte. Eszmei koncepciót a magyar nemzet legfontosabb szimbolikus épületei adták: az Országház, a Bazilika, és a budai várpalota – a magyar demokrácia, hitélet és államiság szimbólumai. Ezeket egy kupola fedi, ami a ráboruló kozmosz lemodellezése. Ebbe a sorba illeszkedett kupolájával a Nemzeti Színház is. Szóba került Makovecz Imre, akinek noha nem volt tanítványa Dévényi, és nem is dolgoztak együtt, mégis mesterének tekinti. Olyan nagyformátumú egyéniségnek tartja, aki egy évszázadban egyszer születik. Végezetül Sulyok Miklós a pécsi „Lakodalmas Ház", és „Villámsújtotta Ház" kapcsán, e korai művek besorolhatósági kategóriáit keresve nehezen talált tapadási pontot, ami jól mutatja Dévényi újító világát. Kifejezésmódja mégis rokonítható Gaudíval, Makoveczcel, miközben új történeti stílust nem hozott létre, az organikus építészetnek egy új megközelítését viszont igen. Művészete a kezdetektől fogva egy látomásos, organikus miliőt teremtő architektúra.
Dévényi Sándor (1948), az MMA korábbi alelnökének műveit a formai játékosság kifejező, olykor ironikus koncepciói jellemzik. Építészete igazodik a környezethez, térben és időben a történeti élő szövethez, amelynek fejlődése, anatómiája van. „Csak az nyúlhat bele egy ilyen szervezetbe, aki annak élettani vonatkozásaival tökéletesen tisztában van, akár egy operáló orvos" – vallja. Épületeinek zöme nagyon karakteres, inspiráló környezetben, Pécs belvárosában áll. A munkáiban megjelenő kettősségről így beszél: „a magyarban két én lakik… az egyik ősi, sámánisztikus, vad, aki szítja belülről, energiákat ad, a másik alkalmazkodó, szelíd, összegző, aki módszert ad önmagunk kifejezéséhez." Dévényi Sándor 2017-től Magyarország legrangosabb művészeti kitüntetettje, a Nemzet Művésze. Olyan ember, aki munkásságát éli is, egy társaságban sokszor személyes, másik felé forduló közvetlen habitusa alkotásain is átjön. Egy reneszánsz ember, ahogy Dénes Eszter látja őt. Életútját, munkásságát ismerve az ember útravalót kap az élethez.
A magyar architektúra a világ számos pontján jelen van. A könyvbemutatóval egy időben Marosi Miklós építész, az MMA alelnöke Helsinkiben, az építőművészeti tagozat kiállításán tartózkodott. A kortárs magyar építészetet a művészek munkásságán keresztül feldolgozó monográfiasorozat negyedik darabja éppen az ő szakmai pályafutását bemutató kötet lesz, ami a könyvhétre fog megjelenni. A sorozat ötödik darabja pedig az ismert koncepciót megtartva Finta József építész, a nemzet művésze szakmai életútja – ez karácsonyra várható.

(Dénes Eszter: Dévényi Sándor építészete. Budapest, 2019, MMA Kiadó, 256 oldal)

A könyv megvásárolható az Írók Boltjában, vagy megrendelhető az MMA Kiadó honlapján, a https://www.mmakiado.hu/kiadvanyok/devenyi-sandor oldalra kattintva.