Velencei Üveghét
Kerekasztal-beszélgetés a kortárs üvegművészetről
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szakmai napot tartott 2023. szeptember 11-én a Velencei Üveghéten. Szilágyi B. András művészettörténész életpályáról és a pályán maradás feltételeiről faggatta Lukácsi László Ferenczy Noémi-díjas üvegszobrászt, az MMA rendes tagját és az MMA három ösztöndíjas művészét: Koós Daniellát, Sipos Balázst és Telegdi Balázst a kortárs üvegművészetről rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A közösségi üvegműhelyé lenne a jövő?
A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) szakmai napot tartott 2023. szeptember 11-én a Velencei Üveghéten. Szilágyi B. András művészettörténész életpályáról és a pályán maradás feltételeiről faggatta Lukácsi László Ferenczy Noémi-díjas üvegszobrászt, az MMA rendes tagját és az MMA három ösztöndíjas művészét: Koós Daniellát, Sipos Balázst és Telegdi Balázst a kortárs üvegművészetről rendezett kerekasztal-beszélgetésen. A közösségi üvegműhelyé lenne a jövő?
A Velencei Üveghét programjai között szerepelt az MMA szakmai napja 2023. szeptember 11-én, hétfőn 15 órától az Ateneo Veneto Aula Magna kiállítóterében, ahol Antonella Magaraggia, az Ateneo Veneto elnökasszonya és Turi Attila, az MMA alelnöke köszöntőjét dr. Richly Gábor, az MMA főtitkárának előadása követte. (Turi Attila köszöntőjének teljes szövege itt olvasható.)
A hallgatóság megismerkedett az MMA intézménycsaládjával, szerteágazó tevékenységével, nemzetközi kapcsolatépítési törekvéseivel és eredményeivel. Szakmai kerekasztal-beszélgetésen a kortárs üvegművészet aktuális kérdéseiről esett szó Lukácsi László Ferenczy Noémi- és Fujita-díjas üvegszobrász, az MMA rendes tagja és az MMA három ösztöndíjas kiállító művésze: Koós Daniella, Sipos Balázs és Telegdi Balázs részvételével. A beszélgetést Szilágyi B. András művészettörténész, a Bohus-Lugossy Alapítvány szakmai vezetője, a Glass Art NOW! kiállítás kurátora moderálta.
Lukácsi László pályaválasztásáról felelevenítette, hogy édesapja munkahelyén, a Műszaki Üvegipari Szövetkezetben ismerkedett meg az üvegcsiszolás és tükörkészítés technikájával, ott, a műhelyben vágott és csiszolt először, s ott érzett rá az üvegben rejlő művészi lehetőségekre is. Ez az anyagszeretet mélyült aztán szakmai elhivatottsággá. A főiskolai évekből mestere és barátja, Bohus Zoltán alakját, valamint a studióüveg-mozgalmat állította középpontba az üvegművész, aki tanulmányai során „olyat látott, amit korábban soha", a gyári körülmények közül kiszervezett üveg ugyanis alkalmat adott a kísérletezésre. Lukácsi László életében az útkeresés időszaka volt ez: miközben saját gyártású mini-hutájában színes üvegeket fújt, „buborékos" tárgyakat készített, a melegüveg-alakítással párhuzamosan felfedezte az egymásra épített, elcsúsztatott üveg- és tükörlapok optikai hatásait is. Sok kísérlet után jutott el végül a térplasztikává fejlesztett, legyezőszerűen összeillesztett tükörkonstrukció-variációkig.
Szilágyi B. András kérdésére az üvegszobrász elmondta: piaci érvényesülését megkönnyíti az összetartó művészcsalád. Felesége, a szintén Ferenczy-díjas Borbás Dorka menedzsere is egyben, s hogy a vér nem válik vízzé, mutatja, hogy fiának, Lukácsi Boldizsárnak is egyre inkább beválasztják a munkáit a külföldi kiállításokra.
Sipos Balázs Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, az MMA ösztöndíjas kiállító művésze felidézte, hogy a kézimunkának, a kézművességnek volt egy felívelő szakasza a rendszerváltozás után, ám a nemzetközi szintű érdeklődés – kiváltképp az amerikai – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően alábbhagyott. Az üvegművész tapasztalata mégis az, hogy elegendő dolgozni, s előbb-utóbb megnyílnak az ajtók előtte.
– Nálam a tervezői tevékenység biztosítja az anyagi hátteret, a függetlenséget – mondta el Sipos Balázs a kerekasztal-beszélgetésen. – Munkásságom két részre osztható: a megrendelések, pályázatok elsődleges tárgyai az üvegdíjak, például a Magyar Formatervezési Díj vagy az OTP Bank díjak, emellett azonban önálló alkotói tevékenységet is folytatok, amely minden esetben belső igényből születik. Alkalmazott művészet ez is, olyan értelemben, hogy a műveket a saját igényeimnek kívánom megfeleltetni. Amikor rájuk gondolok, saját élethelyzeteim, kérdéseim és az ezekre adott válaszaim jutnak eszembe.
Koós Daniella formatervező üvegművészeti tárgyait Csehországban kivitelezteti, ami különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy az üvegművesség a félmúltban Magyarország meghatározó iparágaként 16 üveggyárban több mint tízezer alkalmazottal működött. Az hazai üveggyárak bezárását követően a piacot hamarosan elöntötték a kínai termékek, amelyek töredékáron kínálják magukat. Mit hoz a jövő? Koós Daniella szerint a közösségi üvegműhely alternatívát jelenthetne ebben a helyzetben, amelyhez formatervezőként is szívesen csatlakozna.
Telegdi Balázs üvegtervező, üvegfúvó a hazai működésmódtól eltérő hozzáállást tapasztalt meg a Dániai Királyi Akadémia hallgatójaként: „hét év dániai tartózkodásom alatt sokat változott a szakmához való hozzáállásom. Munkáim középpontjában az üveg különleges tulajdonságai állnak, folyamatosan kísérletezek, feszegetem a lehetőségek határait, mind az üveg, mind a személyes képességeim terén. Megnézem például, mi történik, ha szánt szándékkal hibát vétek. Tapasztalatom szerint minél jobban megértem az általam választott médium anyagi tulajdonságait, a hozzá tartozó fizikát, kémiát, annál szélesebbre nyílik a lehetőségeim kapuja."
Tóth Ida
Turi Attila köszöntője, fotó: Szathmáry Melinda
A hallgatóság megismerkedett az MMA intézménycsaládjával, szerteágazó tevékenységével, nemzetközi kapcsolatépítési törekvéseivel és eredményeivel. Szakmai kerekasztal-beszélgetésen a kortárs üvegművészet aktuális kérdéseiről esett szó Lukácsi László Ferenczy Noémi- és Fujita-díjas üvegszobrász, az MMA rendes tagja és az MMA három ösztöndíjas kiállító művésze: Koós Daniella, Sipos Balázs és Telegdi Balázs részvételével. A beszélgetést Szilágyi B. András művészettörténész, a Bohus-Lugossy Alapítvány szakmai vezetője, a Glass Art NOW! kiállítás kurátora moderálta.
Richly Gábor előadása közben, fotó: Szathmáry Melinda
Lukácsi László pályaválasztásáról felelevenítette, hogy édesapja munkahelyén, a Műszaki Üvegipari Szövetkezetben ismerkedett meg az üvegcsiszolás és tükörkészítés technikájával, ott, a műhelyben vágott és csiszolt először, s ott érzett rá az üvegben rejlő művészi lehetőségekre is. Ez az anyagszeretet mélyült aztán szakmai elhivatottsággá. A főiskolai évekből mestere és barátja, Bohus Zoltán alakját, valamint a studióüveg-mozgalmat állította középpontba az üvegművész, aki tanulmányai során „olyat látott, amit korábban soha", a gyári körülmények közül kiszervezett üveg ugyanis alkalmat adott a kísérletezésre. Lukácsi László életében az útkeresés időszaka volt ez: miközben saját gyártású mini-hutájában színes üvegeket fújt, „buborékos" tárgyakat készített, a melegüveg-alakítással párhuzamosan felfedezte az egymásra épített, elcsúsztatott üveg- és tükörlapok optikai hatásait is. Sok kísérlet után jutott el végül a térplasztikává fejlesztett, legyezőszerűen összeillesztett tükörkonstrukció-variációkig.
Lukácsi László és Szilágyi B. András, fotó: Szathmáry Melinda
Szilágyi B. András kérdésére az üvegszobrász elmondta: piaci érvényesülését megkönnyíti az összetartó művészcsalád. Felesége, a szintén Ferenczy-díjas Borbás Dorka menedzsere is egyben, s hogy a vér nem válik vízzé, mutatja, hogy fiának, Lukácsi Boldizsárnak is egyre inkább beválasztják a munkáit a külföldi kiállításokra.
Lukácsi László alkotása, fotó: Szathmáry Melinda
Sipos Balázs Ferenczy Noémi-díjas üvegművész, az MMA ösztöndíjas kiállító művésze felidézte, hogy a kézimunkának, a kézművességnek volt egy felívelő szakasza a rendszerváltozás után, ám a nemzetközi szintű érdeklődés – kiváltképp az amerikai – a 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően alábbhagyott. Az üvegművész tapasztalata mégis az, hogy elegendő dolgozni, s előbb-utóbb megnyílnak az ajtók előtte.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői, fotó: Szathmáry Melinda
– Nálam a tervezői tevékenység biztosítja az anyagi hátteret, a függetlenséget – mondta el Sipos Balázs a kerekasztal-beszélgetésen. – Munkásságom két részre osztható: a megrendelések, pályázatok elsődleges tárgyai az üvegdíjak, például a Magyar Formatervezési Díj vagy az OTP Bank díjak, emellett azonban önálló alkotói tevékenységet is folytatok, amely minden esetben belső igényből születik. Alkalmazott művészet ez is, olyan értelemben, hogy a műveket a saját igényeimnek kívánom megfeleltetni. Amikor rájuk gondolok, saját élethelyzeteim, kérdéseim és az ezekre adott válaszaim jutnak eszembe.
Sipos Balázs, fotó: Szathmáry Melinda
Koós Daniella formatervező üvegművészeti tárgyait Csehországban kivitelezteti, ami különösen elgondolkodtató annak fényében, hogy az üvegművesség a félmúltban Magyarország meghatározó iparágaként 16 üveggyárban több mint tízezer alkalmazottal működött. Az hazai üveggyárak bezárását követően a piacot hamarosan elöntötték a kínai termékek, amelyek töredékáron kínálják magukat. Mit hoz a jövő? Koós Daniella szerint a közösségi üvegműhely alternatívát jelenthetne ebben a helyzetben, amelyhez formatervezőként is szívesen csatlakozna.
Koós Daniella és Szilágyi B. András, fotó: Szathmáry Melinda
Telegdi Balázs üvegtervező, üvegfúvó a hazai működésmódtól eltérő hozzáállást tapasztalt meg a Dániai Királyi Akadémia hallgatójaként: „hét év dániai tartózkodásom alatt sokat változott a szakmához való hozzáállásom. Munkáim középpontjában az üveg különleges tulajdonságai állnak, folyamatosan kísérletezek, feszegetem a lehetőségek határait, mind az üveg, mind a személyes képességeim terén. Megnézem például, mi történik, ha szánt szándékkal hibát vétek. Tapasztalatom szerint minél jobban megértem az általam választott médium anyagi tulajdonságait, a hozzá tartozó fizikát, kémiát, annál szélesebbre nyílik a lehetőségeim kapuja."
Telegdi Balázs, fotó: Szathmáry Melinda
| A The Venice Glass Week nemzetközi zsűrijének felkérésére a Bohus-Lugossy Alapítvány képviseli a kortárs magyar üvegművészetet a 2023-as üvegművészeti seregszemlén. A rendezvény látogatói két kiállítási helyszínen is találkozhatnak a magyar üvegművészet remekeivel szeptember 2. és 15. között. A The HUB (palazzo Loredan) a velencei üvegművészeti fesztivál központi kiállítási és rendezvényhelyszíne, ahol öt magyar üvegművész – Gáspár György, Kóródi Zsuzsanna, Lukácsi László, az MMA rendes tagja, Varga Dóra és Sipos Balázs – alkotásai láthatók. Az Ateneo Veneto Aula Magna kiállítótere viszont most először fogad be üvegművészeti kiállítást: az MMA szakmai és anyagi támogatásával megvalósuló Glass Art NOW! című csoportos tárlatot, amely a magyar üveg „ezer évét" a legújabb kortárs törekvésekkel párba állítva ismerteti meg a közönséggel. |
Tóth Ida
