Blaskó Péter és Udvaros Dorottya Fotó: Eőri Szabó Zsolt / Nemzeti Színház

Újra látható Hubay Miklós Ők tudják, mi a szerelem című drámája

A francia romantikus zeneszerző, Berlioz élete alkonyán felkeresi gyermekkori szerelmét, Dubeoef Estellát, és meg akarja szöktetni családja köréből a tisztes nagymamát. Csak a test öregszik, a lélek nem – Hubay Miklós Kossuth-díjas drámaíró és műfordító, az MMA posztumusz tiszteleti tagja egyfelvonásos darabja, az Ők tudják, mi a szerelem Rátóti Zoltán Kossuth-díjas színművész, az MMA elnökségi tagja rendezésében szeptember 22-étől látható a Nemzeti Színházban, Blaskó Péterrel, a nemzet művészével, és a Kossuth-díjas Udvaros Dorottyával a főszerepben. A díszletet a nemzet művésze, Székely László, az MMA rendes tagja tervezte, a jelmeztervező szintén akadémikusunk, a Jászai Mari-díjas Tordai Hajnal volt.
Egyfelvonásos Hector Berlioz kései szerelméről
Az Ők tudják, mi a szerelem keletkezéstörténetét Hubay Miklós megírta önéletrajzi vonatkozású esszéiben. E szerint 1959-ben Ádám Ottó, a Madách Színház rendezője arra kérte a teátrumban dramaturgként dolgozó Hubay Miklóst, hogy keressen egy könnyed francia egyfelvonásost Tolnay Klári részére. Hubay eleinte azzal hitegette a kíváncsiskodó kollégákat, hogy elkezdte lefordítani André Gide darabját, amely Hector Berlioz kései szerelméről szól. Egyedül Ádám Ottót avatta be titkába, miszerint Gide-nek nincsen ilyen színműve, de az olvasópróbák kezdetére saját kezűleg fogja megírni a francia zeneszerző, karmester önéletírásában talált történetet arról, élete alkonyán miként akart megszöktetni egy dédnagymamát, aki iránt kamaszkori szerelme fellángolt újra. Így keletkezett az Ők tudják, mi a szerelem című egyfelvonásos burleszk és tragédia.

Tolnay Klári és Sinkovits Imre „beleöregedtek" szerepeikbe
Az ősbemutatót 1959. december 6-án tartották, Tolnay Klári partnere az akkor harmincegy éves Sinkovits Imre volt. Az előadás olyan sikeres volt, hogy negyven évig játszották, és mindketten „beleöregedtek" szerepeikbe. „Ha én maszk mögött írtam ezt a darabot, mondhatni, ők is maszkot öltve játszották szerepeiket: még fiatalon két, sír felé hanyatló vénséget alakítottak, akiket váratlanul átjár az a bizonyos Erosz. És ráadásul az öregség – e lángoló öregség – fizikai megjelenítésében egyikük sem folyamodott a maszkmesterhez. Sminkelés nélküli, ránctalan fiatal arcukkal voltak megrendítően öregek, csupán a fehér paróka jelezte színpadi korukat" – emlékezett vissza a premierre Hubay Miklós.
A két Kossuth-díjas színész még közel negyven évig, Tolnay Klári halála előtti utolsó estéig játszotta ezt a darabot. Készült belőle tévéfilm is, majd 1993. április 23-án ismét bemutatták a Várszínházban. A Nemzeti Színház ezzel köszöntötte az akkor 75 éves Hubay Miklóst. Sík Ferenc rendező tiszteletben tartotta Ádám Ottó korábbi rendezését, és a főszereplők személyén sem változott.
Van még egy összefüggés, amelyet köztestületi vonatkozása miatt érdemes megemlíteni. Mindkét Kossuth-díjas színművészt, Tolnay Klárit és Sinkovits Imrét az MMA posztumusz tiszteleti tagjai között tartja számon az intézmény, mivel kezdetben csupán ők ketten voltak színművész tagjai a Makovecz Imre által kezdeményezett társadalmi egyesületnek.

Rátóti Zoltán: a humortól a tragédiáig sokféle élethelyzetet eljátszhatnak
"Ebbe a darabba Hubay Miklós beleírta saját életszeretetét és -bölcseletét – mondta el a nyilvános főpróba után Rátóti Zoltán rendező. – Kívánom minden kollégának, hogy ilyen nagyszerű színészekkel, ilyen remek hangulatban csináljon végig egy próbafolyamatot, mint amiben nekem részem lehetett Udvaros Dorottyával, Blaskó Péterrel és másokkal. Különösebben töprengtem rajta, hogy miféle üzenetet kívánt ránk hagyni Hubay ezzel a művével, nyilvánvaló ez egy egyfajta művészi hitvallás az ő életéről és a szerelemről. Szép kort élt meg. Kilencvennégy évesen hunyt el. A dialógusaiból kihallatszik, hogy az öregséget megrekedés és az életében addig elért szellemi és érzelmi javak feladása nélkül igyekezet megélni. Ez a színmű a színészeknek remek játéklehetőség, mert a humortól a tragédiáig sokféle élethelyzetet megmutathatnak, eljátszhatnak másfél óra játékidő alatt. Az előadás érdekessége, hogy Hubay írt, hozzá egy előjátékot, amit tudomásom szerint még sohasem láthatott a közönség. A dráma szövegéhez nem nyúltunk sem Kulcsár Edit dramaturg, sem én nem éreztük szükségesnek, talán egy-egy kifejezésen vagy szón változtattunk a színművészek kérésére. Klasszikus színházi előadásra törekedtünk Tordai Hajnal szemet gyönyörködtető jelmezei és Székely László korhű díszlete is ezt fejezi ki. Boldog vagyok, hogy újra látható a színpadon egy Hubay Miklós-mű, hogy felmutatunk egy szerzőt, akinek utolérhetetlen drámaírói és műfordítói életműve van, de színművei sajnos hiányzanak a színházainkból."

Blaskó Péter: Berlioz öntörvényű zseni a zeneszerzésben és a szerelemben
A francia zeneszerző, karmestert alakító Blaskó Péter szerint az Ők tudják, mi a szerelem című dráma alapvetően abban különbözik más szerzők öregedésről szóló műveitől, hogy kimondják benne: csak a test öregszik, a lélek fiatal marad és ugyanolyan szenvedélyre képes, mint évtizedekkel korábban. "Döntően erről szól az előadásunk, ezt játsszuk el Udvaros Dorottyával. Berlioz akár csak a zeneszerzést, az érzéseit is olyan öntörvényű zseniként éli meg, aki nem igen törődik a konvenciókkal. Évtizedek múltán elindul újra meghódítani azt a hölgyet, akibe kamaszkorába beleszeretett. Nyilván a terv, hogy egy nagymamát egy családi körből megszöktessen, megmosolyogtató, különösen 1816-ban a cselekmény idején. Emellett izgalmas, szép ez a történet az emberi természetről" – fejezte be Blaskó Péter.