Orcád világossága | Legyetek tanúim | Ezerarcú szeretet
kiállítások a NEK2020 alkalmából
2021. augusztus 3. – szeptember 20.
.
.

Tisztelgés a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előtt

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából három időszaki kiállítást nyitott meg Erdő Péter bíboros, prímás augusztus 2-án az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. Az eseményen Kocsis Fülöp érsek-metropolita és Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke is köszöntőt mondott. Az Orcád világossága, a Legyetek tanúim és az Ezerarcú szeretet című tárlatok szeptember 20-áig tekinthetők meg.
A Görögkatolikus Metropólia Orcád világossága című kiállítása a keleti és a nyugati Egyház találkozási területén évszázadok alatt kialakult, különböző kulturális tradíciókat ötvöző Görögkatolikus Egyház világába és művészetébe vezeti be az érdeklődőket. Az esztergomi Keresztény Múzeum Legyetek tanúim címet viselő tárlata a Budapesten 1938. május 25. és 29. között megrendezett 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust mutatja be a fennmaradt tárgyi emlékek, valamint írásos, képi és hangzó dokumentumok segítségével. A Katolikus Karitász Ezerarcú szeretet című kiállítása pedig a Katolikus Egyház szolgáló szeretetéről, a karitatív küldetés beteljesítésének fontosságáról, történelmi előzményeiről, valamint napjainkban betöltött szerepéről szól.

A kiállításokat 2021. augusztus 2-án este Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, valamint Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita köszöntője után Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyitotta meg. A különleges időszaki tárlatokat a kurátorok, Hegedűs András egyháztörténész, a Prímási Levéltár igazgatója, Szabó Irén néprajzkutató, valamint Zagyva Richárd, a Katolikus Karitász országos igazgatóhelyettese mutatta be.
Az ünnepélyes, hármas kiállításmegnyitó házigazdája Kontsek Ildikó művészettörténész, a Keresztény Múzeum igazgatója volt. Az eseményen Mozart és Mascagni műveit a Budapesti Vonósok Kamaraegyüttese szólaltatta meg, trombitán közreműködött Somorjai István és Geiger P. György.

Az ünnepélyes megnyitón elsőként Vashegyi György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke köszöntötte a jelenlévőket. Mint mondta, az Oltáriszentség ünneplése sem a Vigadó, sem az MMA életében nem előzmények nélküli. A Pesti Vigadó az 1938-as Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából is több jelentős esemény helyszíne volt. Vashegyi György szólt arról is, hogy az MMA köztestülete a kongresszushoz kacsolódó felvezető években együttműködő partnerként több rendezvényt és kiállítást is támogatott, a kötelékébe tartozó akadémikusok számos programot valósítottak meg, némelyiket határokon átívelően. Örömét fejezte ki, hogy az MMA e hármas kiállításon ismét támogatóként, házigazdaként lehet jelen. „Remélem, hogy a kongresszus mindannyiunk számára valódi gyógyír lesz, újraevangelizálás a társadalomnak és hitbeli feltámadás a nemzetnek" – mondta az MMA elnöke.
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita a köszöntőjében elsőként a görögkatolikus kiállítás címére irányította a figyelmet. Az Orcád világossága szókapcsolat a bizánci Egyház zsolozsmájából való. A címválasztás arra hivatott rámutatni, hogy a keleti Egyház miként tudja gazdagítani és bizonyos pontokon talán új megvilágításba helyezni az egyetemes krisztusi Egyházat. A fény teológiája kedvelt eleme a keleti teológiának. A nem teremtett fénnyel azonban nem csupán a keleti Egyház foglalkozik előszeretettel. Az egyetemes hitvallásban is elhangzik: „Én vagyok a világ világossága." Krisztus fénye beragyogja az egész Egyházat, és rajta keresztül az egész teremtett világot – magyarázta Kocsis Fülöp. A keleti Egyház nem távoli és elszigetelt része Krisztus Egyházának, hanem kiegészíti azt a maga árnyalataival – hangsúlyozta a metropolita, majd megköszönte a szervezőknek, hogy a Görögkatolikus Egyház is hangsúlyos helyet kapott a tárlatok sorában, és hogy a budapesti eucharisztikus kongresszushoz is sok szálon kapcsolódhat.
Ünnepélyes megnyitóbeszédében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek felidézte, hogy a három tárlatot eredetileg nem egyazon helyszínre tervezték, ám a koronavírus-járvány miatt át kellett alakítani az eredeti elképzeléseket, így most valamennyit ugyanazon a helyszínen csodálhatjuk meg. A három téma a bíboros szavai szerint mintegy morális egységet alkot: az 1938-as eucharisztikus kongresszus emlékezete, a keleti Egyház bemutatása és az Egyház karitatív tevékenysége szorosan összetartozik. Nem véletlen, hogy már a Budapesten tartott 34. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson is nagy szerepet játszott a Görögkatolikus Egyház, illetve kiállítás és konferencia formájában akkor is helyet kapott a rendezvénysorozatban az Egyház szeretetszolgálata – mutatott rá.
Hozzátette: mindez összhangban van a mostani világkongresszus mottójával is: „Minden forrásom belőled fakad." A szentmisét nemcsak a templomok falain belül ünnepeljük – hangsúlyozta a főpásztor. Az Oltáriszentségből cselekedeteknek kell fakadniuk, mert a cselekedeteknek üzenetük van. A segítő szeretet nyelvét mindenki érti. A bíboros Kalkuttai Szent Teréz példáját említette, aki egy többségében nem keresztény vallású országban képes volt olyan hitelességgel gyakorolni az irgalmas szeretetet, hogy halálhírét egész India megrendüléssel fogadta, mert üzenetét mindenki megértette.
Az Egyház a Katolikus Karitász és számos más, a szegények, a rászorulók segítésével foglalkozó intézménye révén éli meg a szolgáló szeretet különböző formáit. Ez a szeretet nem ér véget az országhatároknál: nagy nemzetközi szükséghelyzetekben, természeti katasztrófák, háborús pusztítások idején is igyekszünk segíteni mindazoknak, akik a világon a leginkább rászorulnak erre. A bíboros szólt arról is, hogy az eucharisztikus kongresszus idején szeretetvendégségre is sor kerül majd szeptember 4-én Budapesten, a II. János Pál pápa téren, és más magyar városokban is lesznek hasonló kezdeményezések.
A keleti egyházak hangsúlyos jelenléte is az Eucharisztia lényegi elemére utal – mutatott rá a bíboros. A latin communio és a görög koinonia is a közösségben való részesedést jelenti. Az utolsó vacsora emlékezete és a belőle fakadó Eucharisztia tisztelete gyűjt bennünket egybe közösséget teremtő erővel – emlékeztetett Erdő Péter. Ha különbözőek is a kulturális hagyományok, Krisztus Egyházában közösségben vagyunk egymással – mondta.
A pandémia – amelynek nem tudjuk, mikor lesz valóban vége – és korunk számos más jelensége is megállásra, elgondolkodásra késztethet bennünket. Ferenc pápa szavaival élve ez most nem a változások kora, hanem a korszak változása – fogalmazott a főpásztor, és azt kívánta: ahogyan az 1938-as események, úgy a hamarosan kezdődő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus is erősítsen meg bennünket abban a bizalomban, hogy Jézus Krisztus ugyanaz tegnap, ma és mindörökké.

A kiállítások 2021. augusztus 3. és szeptember 20. között tekinthetők meg a Pesti Vigadó (1051 Budapest, Vigadó tér 2.) V. és VI. szintjein naponta 10-től 19 óráig. Számos kísérőrendezvényt is szerveznek.
A három kiállítás közös jeggyel látogatható. A díjszabás részleteiről, a kedvezményekről a www.vigado.hu internetes oldalon részletes útmutatás érhető el.
2021. augusztus 3.  |  pesti vigadó vashegyi györgy kiállítások nek2020