Tárlat Gyulai Líviusz válogatott könyvillusztrációiból

„Utazóféle vagyok…" címmel nyílt tárlat szeptember 22-én Gyulai Líviusz, az MMA néhai tagja válogatott könyvillusztrációiból a Karinthy Szalonban. A tárlatot Orosz István Kossuth-díjas grafikus, filmrendező, író, a nemzet művésze nyitotta meg. (Az elhangzott szöveg megtekinthető itt.) A Budapesti Illusztrációs Fesztivál kísérő programjaként rendezett kiállítás október 15-ig tekinthető meg. Kurátora Révész Emese művészettörténész.
Még főiskolás volt, amikor Gyulai Líviusz első illusztrációi, Karinthy Frigyes humoreszkjeihez készült rajzai 1959-ben megjelentek – mint az a tárlat ismertetőjében olvasható. – Ettől kezdve elárasztották a kiadók a kiváló rajzkészséggel és irodalmi érzékenységgel megáldott művészt. Önálló hangnemére gyorsan rátalált, anélkül, hogy ismételte volna magát. 1963-ban Szerb Antal A királyné nyaklánca dokumentumregényéhez rokokó stílusban rajzolt, Italo Calvino Eleink című novellái mellé készült grafikái pedig középkori fametszeteket imitáltak. Rajzai úgy idomultak hajlékonyan az adott irodalmi mű hangneméhez, hogy közben megőrizték egyéni látásmódjukat. Gyulai szívesen játszott stílusjátékokat, igazán ezekben a jelmezekben érezte jól magát, hol középkori (Villon és a többiek, Szamártestamentum), hol rokokó (Weöres Sándor: Psziché, Sterne: Érzékeny utazások), hol a népies nyomatok vagy gyerekrajzok világának jelmezeit öltötte magára. De bármilyen szerepet is játszott, humort és a groteszk iránti érzékenysége mindig megmaradt.
A szépirodalmi inspiráció olyan erős volt Gyulai Líviusz életművében, hogy a tenyérnyi könyvillusztrációkat gyakran tovább gondolta, és önálló grafikai lapokat komponált belőlük. Így születtek meg irodalmi hősöket ábrázoló, nagyméretű linómetszetei Münchausen báró, Robinson és Don Quijote alakjaival. Némelyik figurához sok év távlatából újra és újra visszatért, ilyen volt Casanova alakja, akit különböző életkorokban elevenített meg. Balzac hősei különösen foglalkoztatták, egy egész ciklust szentelt alakjainak. Babits Mihály Jónás könyve költeményéhez egy egész sorozat drámai erejű litográfiát rajzolt.
A kiállított könyvek (például Borbély László Büntetlenek című regénye) és az annak illusztráláshoz használt technikai eszközök azt is jól mutatják, hogy Gyulai kivételes rajz erejéhez nagyfokú technikai tudás társult. 1961-ben a Képzőművészeti Főiskolán grafikai szakon diplomázott, együtt indult a magyar grafika nagy generációjával. Otthonosan mozgott a legkülönfélébb sokszorosítási technikákban, legyen az rézkarc, fametszet vagy litográfia. Technikai érzékenységéből fakadt nyitottsága az animációs film felé is, amely lehetővé tette, hogy eredendően izgő-mozgó, energiától duzzadó figurái a filmvásznon is mozgásba lendüljenek. A kiállításon Gyulai komoly hazai és nemzetközi sikereket arató animációs filmjeiből is látható válogatás, eredeti fázisrajzainak kíséretében.
A tárlat hétköznaponként 11-18 óráig látogatható a Karinthy Szalonban (Budapest XI. ker., Karinthy Frigyes út 22.).
*

2017. november 2-a és 2018. január 28-a között Mesék álló- és mozgóképeken címmel volt látható kiállítás a 80. születésnapját ünneplő Gyulai Líviusz tiszteletére a Pesti Vigadóban. Az életmű zömét bemutató kiállításon önálló grafikai munkák, könyv­il­lusz­trá­ci­ók és animációs filmhez készített alkotások kaptak helyet. A tárlaton elhelyezett monitorokon a művész animációs filmjei voltak láthatók, s a vitrinekben az általa illusztrált könyveket is megtekinthették. A kiállításhoz kapcsolódva katalógust is kiadott a Magyar Művészeti Akadémia. Vonalak mágusa címmel az MMA megrendelésére portréfilm készült Gyulai Líviuszról.

2021. szeptember 23.  |  orosz istván gyulai líviusz