Tagozati díjátadó a Pesti Vigadóban

Kilenc tagozat tizennyolc díjazottjának köszöntése

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Az MMA tagozatai minden évben két-két személynek ítélik díjaikat, melyek egyike hagyományosan külhoni művészek és szakemberek pályáját és alkotásait ismeri el. 
Az MMA székházában, a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen Juhász Judit, az MMA szóvivője elmondta, hogy a díjak a méltatás mellett abban is segítik a művészeket és művészetelméleti szakembereket, hogy alkotómunkájukkal tovább gazdagítsák a magyar szellemi életet és hozzájáruljanak művészeti életünk értékeinek feltáráshoz és népszerűsítéséhez. A tagozati díjak egyben lehetőséget biztosítanak a díjazottak számára az MMA köztestületi tagságára.
Vashegyi György, az MMA elnöke köszöntőjében kiemelte: a Magyar Művészeti Akadémia alapfeladatai közé tartozik, hogy figyeljen a teljes magyar kultúra horizontjára, szellemi műveltségünk múltjára, jelenére és jövőjére, s e tagozati díjátadó eseménye mintegy sűrítetten reprezentálja e küldetést. Minden tagozati díj esetében elmondható, hogy az elismerésben részesülő művészek és művészetelméleti szakemberek legalább egyike határon túl vagy diaszpórában élve alkot. A díjak elnevezése pedig tiszteletadás és emlékállítás az előttünk járóknak, nevezetesen Cs. Szabó Lászlónak, Erdélyi Zsuzsannának, Illyés Gyulának, Szőnyi Erzsébetnek és Szőts Istvánnak. Hozzátette továbbá, hogy a művészetnek és benne személy szerint a művészeknek megadatott a széles látóhatár. Figyelmük egyszerre több dimenzióra irányul. Más a mérlegük, más prioritások szerint választanak, döntenek életük különböző szakaszaiban, mint a művészet világán kívül élők. Néha e választások kevéssé érthetőek egy külső szemlélő számára, s a döntés helyességét csak az életmű maradandó érvényessége igazolja vissza, esetleg akár évtizedek múlva. A Magyar Művészeti Akadémia küldetése – mondta el az elnök –, hogy az általános zajból, mely közéletileg, kulturálisan körülvesz minket, már a jelenben kiszűrje azokat a hangokat, megtalálja azokat az életműveket és felhívja rájuk a figyelmet, melyek akár jól láthatóan, hallhatóan, akár csendesebben értékeket hordoznak a jelen és a jövő számára.
 
A Magyar Művészeti Akadémia Építőművészeti díjában részesült Farkas Gábor építész és Murádin Katalin építész.
 
Dr. Farkas Gábor, a kecskeméti építészeti műhely jelentős mestere, aki következetesen képviseli és inspirálja a régió építészeti hagyományainak tiszteletén, kreatív folytatásán alapuló településalkotó kultúrát, amelynek országos ismertséget szerzett. Hat település főépítészeként szolgált, műhelyteremtő és oktatói tevékenysége révén fiatal építész generációk pályáját formálta.

Dr. Farkas Gábor és Salamin Ferenc

Dr. Murádin Katalin építész, a kolozsvári Műszaki Egyetem építészeti karának nyugalmazott professzora, aki negyedévszázados pedagógiai munkássága mellett számos középületet, templomot, parókiát, ravatalozót, kápolnát, templomi berendezést, bútort tervezett. A magyar anyanyelvű építészoktatás erdélyi művelője, az 1990 utáni kolozsvári építészeti oktatás újraindításában vállalt munkája egyedi és meghatározó. Több kötet szerzője, aktív szakmai közéleti tevékenységet végez.

Dr. Murádin Katalin és Salamin Ferenc

A Magyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti-díjában, Szőts István-díjban részesült Kurucz Sándor operatőr és Kosmály Gábor (Gabriel Kosmaly) fotóművész.
 
Kurucz Sándor operatőr, aki Felvidékről indult, az anyaországban kiteljesedett életművének minden alkotásában a teremtett világ tiszteletét fogalmazza meg. Képecskéiből  – mert így becézi szeretettel film- vagy fényképfelvételeit – őserő sugárzik. Munkásságát számos díjjal ismerték már el, mégis alázata – amellyel minden erejét, tehetségét a nagyobb cél, az értékes film megszületésére összpontosítja – példa értékű. Akár a Gulágot járt asszonyok, akár bicebóca gyerekek, doni veteránok, szelíd apácák, vagy akár a nagy mester, Szőts István kerültek a gépe elé, nemcsak az arcot látta, hanem a teljes embert.

Kurucz Sándor és Buglya Sándor 

Kosmály Gábor (Gabriel Kosmály) fotóművész, aki a több mint másfél évtizede működő Lévai Fotográfiai Napok nemzetközi fesztivál és konferencia társalapítójaként szívügyének tekinti a magyar fotóművészet nemzetközi népszerűsítését. A kortárs magyar fényképészet élvonalán belül akadémikusainkat is szép számmal mutatta már be. Tanít, műhelykonferenciákat szervez és vezet, lektorál, nemzetközi zsűrikben vesz részt. Alkotásai jeles nemzetközi gyűjteményekben szerepelnek.

Kosmály Gábor és Buglya Sándor 

A Magyar Művészeti Akadémia Iparművészeti- és Tervezőművészeti-díjában részesült Csavarga Rózsa belsőépítész és Nagy Judit gobelinművész.
 
Csavarga Rózsa belsőépítész, aki az 1990-es években nagy léptékű középületi munkák által új, rendszerelvű tervezési szemléletet fejlesztett ki. Kifejezésmódját az ezredfordulót követően a minimál design – némileg ellentétes törekvéseket képviselő – elvével ötvözte. A kidolgozottság ipari háttere és a művészi igényesség megteremtése egyszerre célja a munkásságának, amely a középületektől a családi házig széles megbízói kört ölel fel.

 Csavarga Rózsa és Sára Ernő 

Nagy Judit gobelinművész, aki a szó legszorosabb értelmében vett iparművészként teljes eddigi életművével bizonyítja e műfaj fontosságát és életképességét. Kezdetben zoomorf formákat szőtt francia-gobelin technikával. Majd elkészítette az első konceptuális alkotását, melyben a szövést egy teljes, egész életmód szintjére emelte. A textilművészet kiemelkedő hazai díjainak a birtokosa. Számos munkája szerepel középületekben és magángyűjteményekben.


Nagy Judit és Sára Ernő

Illyés Gyula-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi-díjában Egyed Emese költő, irodalomtörténész és Fecske Csaba költő, publicista részesült.
 
Egyed Emese erdélyi költő, irodalomtörténész. Költészete különlegesen tiszta hang a magyar lírában. Versei tömör „kór- és kortörténetek", nem hangosak, de határozottak, mély érzelemmel teli, aggódó látleletek világunkról. Irodalom- és színháztörténeti, gyermekeknek szóló, illetve prózakötetei is népszerűek.

Egyed Emese és Vári Fábián László

Fecske Csaba költő, publicista, a magyar szellemi és társadalmi élet egyik kiemelkedő alakja. Életmű-válogatását tartalmazó Kiűzetés című kötetének többrétegű, sokféle élmény- és kifejezésformát szintetizáló lírai tartalma révén vált a kortárs irodalom figyelemre méltó alkotójává. Azt vallja, hogy a művészet az egyetlen erkölcsileg igazolható védekezés a létezéssel szemben. Költői és publicisztikai munkásságát számos díjjal ismereték el.

Fecske Csaba és Vári Fábián László

A Magyar Művészeti Akadémia Színházművészeti-díjában részesült Nagy Anna színművész és Kiss Törék Ildikó színművész.
 
Nagy Anna színművész, aki ez emberi lélekről kivételes tudással rendelkezik, ennek köszönhetően az általa életre keltett alakok mélysége megrendítő. Ez az őstudás egy törékeny, szép, a szakmáról mindent tudó művészben szokatlan szerénységgel és alázattal párosul. Felejthetetlen nagyjátékfilm- és TV film szerepek, csodálatos színházi alakítások, hangjátékok, hangos könyvek sora kíséri egész pályáját.


Nagy Anna és Nagy Viktor

Kiss Törék Ildikó színművész, előadóművész, a Nagyváradi Állami Színház tagja, a partiumi és erdélyi magyar színjátszás kiemelkedő alakja, aki pályafutása során drámai szerepek hosszú sorát játszotta el. Önálló pódium műsoraival, kultúraszervező tevékenységével évtizedek óta szolgálja a Kárpát-medencei magyar színjátszás és kultúra fennmaradásának ügyét.

Kiss Törék Ildikó és Nagy Viktor
 
A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti-díjában részesült feLugossy László képzőművész és Szentpétery Ádám képzőművész.
 
feLugossy László képzőművész, aki a kortárs magyar képzőművészetet a hangköltészet, az irodalom, a képi ábrázolás és a performance-művészet eszközeivel úttörőként újította meg. Totális művészeti szabadság-felfogása a szentendrei Vajda Lajos Stúdió képzőművészeti csoport vezéregyéniségévé tette. Festészeti képalkotása sajátosan ötvözi a reduktív ábrázolást a mély filozófiai tartalommal.
 
Szentpétery Ádám képzőművész, aki a sík felületen elérhető plasztikus térbeli mozzanat megalkotását tűzte ki művészi céljául. Egyedi képi, szerkezeti programjának betetőzéséről adott számot öt évvel ezelőtti nagyszombati és pozsonyi kiállításán. Festészete révén létrehozza a művészet "intellektuális esszenciáját", a geometrikus absztrakció sajátos pozícióját és átható kódolását - a képi mezőben. Életműve közép-európai kulturális kontextusban a legjellegzetesebb festői jelenségek közé sorolható.

Szentpétery Ádám és Szurcsik József
 
Cs. Szabó László-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti-díjában Cebula Anna művészettörténész és Pécsi Rita neveléskutató részesült.
 
Cebula Anna művészettörténész, aki a Szombathelyi Képtárba került kortárs textilművek több ezres nagyságrendű gyűjteményének a muzeológusi rendszerezését végzi és irányítja.  A lódzi Központi Textilmúzeum által rendezett triennálék nemzetközi bizottságának magyar főkurátora volt. Mintegy 100 saját koncepciójú kiállítást rendezett, számos publikációja jelent meg. Fő rendezője és házigazdája a Szombathelyi Textilbiennáléknak, illetve Textiltriennáléknak.


Cebula Anna és Dr. Solymosi-Tari Emőke 

Pécsi Rita neveléskutató, művészetpedagógus az organikus pedagógia hazai meghonosítója. A köznevelés kérdéseinek tanácsadójaként számos szaktestületnek a tagja, iskolaalapító és intézményvezető pedagógus, szakkönyvsorozatok, tankönyvek, és tantervek szerzője, folyóiratszerkesztő, az első Bárdos Lajos nevét viselő kórus karnagya. Nevelési ars poeticája szerint életének fő célja az emberi élet növekedésének, kiteljesedésének a szolgálata. 


Pécsi Rita és Dr. Solymosi-Tari Emőke 

Erdélyi Zsuzsanna-díj – a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti díjában részesült Gazda Klára muzeológus és Szabó Zoltán muzeológus.
 
Gazda Klára muzeológus, néprajzkutató, aki 1968-ban megjelent első néprajzi témájú publikációjának közzététele óta az erdélyi néprajztudomány meghatározó alakja, s egyetemi tanárként hiteles, szerény személyiségével generációk hivatásának és szemléletének a formálója. Közel negyedszázadon át gyarapította és tudományos igénnyel dolgozta fel a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményét. Kutatásai az egyetemes paraszti kultúrára irányulnak – úgy von le örök érvényű következtetéseket, hogy az egészből kiemel és alaposan elemez egy-egy fontos részterületet.
 
Szabó Zoltán muzeológus, népzenész, tanár, aki négy évtizede kiemelkedő egyénisége a magyar néprajzkutatásnak és a népművészeti mozgalomnak. Széles körű ismeretanyaggal rendelkezik a dudazene, valamint a tárgyi néprajz és a kortárs népi iparművészet területén. Kiterjedt kapcsolati hálója révén kivételes rálátása van a mai népművészet világára. Kiváló az ismeretterjesztő-előadói, zenepedagógusi, népzenész-előadóművészi, kiállítás-rendezői és kulturális szervező érzéke egyaránt. 


Szabó Zoltán És Kékedi László 

 A Magyar Művészeti Akadémia Zeneművészeti-díjában, Szőnyi Erzsébet-díjban részesült Nádor Magda énekművész és Jandó Jenő zongoraművész.
 
Nádor Magda énekművész, aki az élet szeretetét ragyogtatja fel, az emberi hang és a zene által. Rossz légzéssel és beteg hanggal fordulnak hozzá színészek és énekesek – s ő funkcionális tréninggel, hangterápiával segíti vissza mindnyájukat a színpadra. Előbb a berlini, majd súlyos betegségből felgyógyulva a dessaui operaszínpad csillaga lett. De a szerepléseknek búcsút intett, s a zenei képzés felé fordult a pályája, hogy átadja a tanítványoknak mindazt a tudást, amit a színpadon és a betegségéből való gyógyulása kapcsán egy tudós orvos csoportban szerzett.

Nádor Magda és Tóth Péter 

Jandó Jenő zongoraművész, akinek briliáns hangszeres tudása sokoldalú felkészültséggel párosult. Hangfelvételeinek száma és minősége szinte egyedülálló. Lemezre vette sok más mellett Bartók Béla összes zongoraművét, Haydn, Mozart és Beethoven összes zongoraszonátáját. Világhírnévre tett szert a klasszikus zeneirodalom egyik legkiválóbb előadójaként. Maradandót alkotott pedagógiai munkásságával. Nagy szeretettel és rajongással vettek részt hallgatói rendszeres mesterkurzusain a világ számos pontján.
A díjat Jandó Jenő özvegye, Takács Tamara operaénekes vette át.


Takács Tamara és Tóth Péter 

A díjakat az MMA kilenc tagozatának vezetői, illetve képviselői adták át. Az ünnepség alkalmából Ránki Fülöp zongoraművész, az MMA ösztöndíjasa Liszt Ferenc Dante olvasása nyomán című fantasia quasi szonátáját adta elő.