Sikeres könyvhétvége
A 84. Ünnepi Könyvhetet és Gyermekkönyvnapokat a budapesti Vörösmarty téren Háy János író nyitotta meg 2013. június 6-án. A rendezvényen 345 könyvújdonsággal találkozhattak az olvasók. A megnyitót a Katasztrófavédelem Központi Zenekara vezette föl – a zenekar az árvízi készültség miatt csak különleges engedéllyel lehetett jelen. Videoriport.
Idén Háy János József Attila- és Márai Sándor-díjas prózaíró bocsátotta útjára az ötnapos (július 6–10.) rendezvénysorozatot a megszokott Vörösmarty téri központi helyszínen, és kissé talán szokatlannak tűnő módot választott: egy szépirodalmi írását olvasta fel, mellőzve a megnyitószövegek közhelyességét és patetikusságát. A novellisztikus szöveg egyszerre szólt az identitáskeresésről és az identitásra való rátalálásról, ez a dilemma minket, magyarokat sok tekintetben jellemez. Háy szövege szerint büszkének kell lennünk a saját fesztiválunkra is, és örülnünk kell annak, hogy évről évre megrendezésre kerülhet a könyv ünnepe.
A könyvhét fő célja nem változott az évek során, vagyis továbbra is az olvasás fontosságára akarják felhívni az emberek figyelmét a szervezők. Az országos megnyitóra Székesfehérvár főterén került sor, amelyen részt vett Cser-Palkovics András polgármester mellett Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A csütörtöki megnyitó díszvendége két Kossuth-díjas író, Csukás István és Csoóri Sándor volt, előbbi a gyermekirodalom szerepét hangsúlyozva indította hivatalosan útjára a magyar könyvünnepet.
Bár szombat délután a pesti Belvárost hatalmas felhőszakadás lepte meg, ez sem tántorította a könyv szerelmeseit, az érdeklődés a kiadók és a szervezők szerint is jelentős volt – nemcsak a fővárosban, hanem a számos vidéki helyszínen (Debrecen, Balatonfüred, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged stb.) is.
Június 5-től (0. nappal) Kolozsvár ismét bekapcsolódott a magyarországi könyvünnepbe, sőt Arad is határon túli helyszín volt. A 3. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programjában június 7-én (pénteken) tartották Király László könyvének bemutatóját (Hargita Kiadó), június 10-én (vasárnap) pedig Lászlóffy Csaba dedikálta Pózok a sebezhetőn. – Átörökített magány (Versek I–II.) című ikerkötetét.
A könyvhét fő célja nem változott az évek során, vagyis továbbra is az olvasás fontosságára akarják felhívni az emberek figyelmét a szervezők. Az országos megnyitóra Székesfehérvár főterén került sor, amelyen részt vett Cser-Palkovics András polgármester mellett Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke és Kocsis András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke. A csütörtöki megnyitó díszvendége két Kossuth-díjas író, Csukás István és Csoóri Sándor volt, előbbi a gyermekirodalom szerepét hangsúlyozva indította hivatalosan útjára a magyar könyvünnepet.
| A könyvhétre mi is kilátogattunk. Alábbi video-összeállításunkban a Magyar Művészeti Akadémia tagjai mutatják be és ajánlják köteteiket: |
Bár szombat délután a pesti Belvárost hatalmas felhőszakadás lepte meg, ez sem tántorította a könyv szerelmeseit, az érdeklődés a kiadók és a szervezők szerint is jelentős volt – nemcsak a fővárosban, hanem a számos vidéki helyszínen (Debrecen, Balatonfüred, Nyíregyháza, Miskolc, Szeged stb.) is.
Június 5-től (0. nappal) Kolozsvár ismét bekapcsolódott a magyarországi könyvünnepbe, sőt Arad is határon túli helyszín volt. A 3. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét programjában június 7-én (pénteken) tartották Király László könyvének bemutatóját (Hargita Kiadó), június 10-én (vasárnap) pedig Lászlóffy Csaba dedikálta Pózok a sebezhetőn. – Átörökített magány (Versek I–II.) című ikerkötetét.
* * *
A könyvhét újdonságaiból és híreiből szemezgetve:
Az idén 75 éves Ágh István életművét a Nap Kiadó jelenteti meg sorozat formájában, ennek újabb darabja a kétkötetes Összegyűjtött versek. A költő majdnem fél évszázadot átölelő lírai pályafutását összegzik a kötetek.
Albert Gábor életműsorozatának 13. kötete (Profik és amatőrök) novellákba hajló tanulmányokban idézi meg a magyar irodalom elfelejtett alakjait, miközben a háttérben a teljes magyar múlt eszmei panorámája is kirajzolódik.
Buda Ferenc rajzokkal (Keresztes Dóra) illusztrált Dorombolója a költő képzeletvilágából és derűs lírájából nyújt versajándékot „apróbb-nagyobb emberek használatára".
Döbrentei Kornél a magyar értelmiségi lét felelősségét hangsúlyozza, akár költészetét, akár prózáját nézzük – így van ez utóbbi két könyvében is: Ajánlások könyve (Püski), Az igazság merész áhítása (Kairosz).
Új kötettel jelentkezett Ferdinandy György. „Ásson mélyebbre!" – ezzel biztatta francia kritikusa a még pályája elején járó ifjú írót. A jó tanács elevenébe talált, ezúttal konkrétan is erre utal a könyvcím. A Mélyebbre novellákat tartalmaz, és egy hosszú elbeszélést is, amelyben az író azt boncolgatja: mi lett volna, ha 1956-ban nem vándorol ki Franciaországba, majd Puerto Ricoba? Ferdinandy arra törekszik, hogy megértse döntéseit, és azt, ami körülveszi.
A Kairosz „Magyarnak lenni" sorozatában Fekete Györggyel készült beszélgetés (Dvorszky Hedvig) Nem volt hiába címmel.
Füzesi Magda tavaly öt év után jelentkezett új kötettel. A Kagylóének költeményei négy részbe szerkesztve olvashatók a kötetben: a sort a Tájkép kerítéssel nyitja meg, ezt követi a címadó Kagylóének, a Kollázs, és A hetedik szobában című fejezet – egyszerű és természetes hangulati lírával érintve meg az olvasót.
Jankovics Marcell és Méry Gábor felvidéki szárnyasoltárokat bemutató sorozata eddig is kivételes albumokat hozott, a legújabb kötetben most a késmárki Szent Kereszt-bazilika kincseit csodálhatjuk meg. Jankovics Marcell emellett a mese, a film és az álom kapcsolatának feltárásán keresztül keresi a teljességet új kettőskönyvében (Mese, film, álom I–II.).
Jókai Annának Az együttlét című regénye jelent meg új kiadásban a Széphalom-életműsorozat részeként, egy beszélgetőkönyvben pedig Kozma Imre atyával járja körül a hit–remény–szeretet kérdését, ezúttal a reményt állítva a közös elmélkedés középpontjába (A remény ablaka).
Immár sokadik kiadásban jelent meg Kányádi Sándor Küküllő kalendáriuma , az évszakok váltakozását bemutató verseket Keresztes Dóra csodálatos rajzai egészítik ki. Kányádi Sándor megkapta „Az Év Gyermekkönyv Életmű Díjazottja" kitüntető címet.
Lászlóffy Csaba új verskötete(i) (kettős könyve, líra-duója, ikerválogatása) – Pózok a sebezhetőn és Átörökített magány – egymással dialogizáló műveivel, ciklusaival, textuális kereszteződéseivel izgalmas és egyben kísérleti nagykompozíciót rajzol ki.
Oravecz Imre Kaliforniai fürj című, a Jelenkor Kiadó által kiadott regényéért a könyvhéten megkapta a Szépírók Társasága díját, a 2013. évi Szépíró díjat. A könyv az Ondrok gödre folytatása, egy család eposzi méretű küzdelmét ábrázolja – exodusukat Amerikába –, amelyet az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett.
A Püski Kiadó Tamás Menyhért három drámáját jelentette meg egy kötetben Tanúságtevők címmel. A szerző két erdélyi „ikercsillag", Mikes Kelemen, illetve Tamási Áron benső drámáit is megírja.
Temesi Ferenc az Apámban több száz oldalas besúgói jelentésekre alapozva írta meg apja sorsát, aki visszautasította azt, hogy spicli legyen. A könyvben feltárul a kádári rendszer valódi romlottsága.
Tóth Erzsébet Hidegbéke című kötete 2008 és 2012 között született esszék, tárcák, kisprózák segítségével egyfajta látleletként szól az elmúlt évekről, az ország és annak alakítóinak állapotáról.
Vathy Zsuzsa fragmentált kisregénnyel jelentkezett. A Kávérajzok a művészetről, szabadságvágyunk szimbolikus kiéléséről, az emberi szellemről ad kór- és körképet a közelmúlt kulturális életét, a kultúracsinálókat nyomon követve.
Az idén 75 éves Ágh István életművét a Nap Kiadó jelenteti meg sorozat formájában, ennek újabb darabja a kétkötetes Összegyűjtött versek. A költő majdnem fél évszázadot átölelő lírai pályafutását összegzik a kötetek.
Albert Gábor életműsorozatának 13. kötete (Profik és amatőrök) novellákba hajló tanulmányokban idézi meg a magyar irodalom elfelejtett alakjait, miközben a háttérben a teljes magyar múlt eszmei panorámája is kirajzolódik.
Buda Ferenc rajzokkal (Keresztes Dóra) illusztrált Dorombolója a költő képzeletvilágából és derűs lírájából nyújt versajándékot „apróbb-nagyobb emberek használatára".
Döbrentei Kornél a magyar értelmiségi lét felelősségét hangsúlyozza, akár költészetét, akár prózáját nézzük – így van ez utóbbi két könyvében is: Ajánlások könyve (Püski), Az igazság merész áhítása (Kairosz).
Új kötettel jelentkezett Ferdinandy György. „Ásson mélyebbre!" – ezzel biztatta francia kritikusa a még pályája elején járó ifjú írót. A jó tanács elevenébe talált, ezúttal konkrétan is erre utal a könyvcím. A Mélyebbre novellákat tartalmaz, és egy hosszú elbeszélést is, amelyben az író azt boncolgatja: mi lett volna, ha 1956-ban nem vándorol ki Franciaországba, majd Puerto Ricoba? Ferdinandy arra törekszik, hogy megértse döntéseit, és azt, ami körülveszi.
A Kairosz „Magyarnak lenni" sorozatában Fekete Györggyel készült beszélgetés (Dvorszky Hedvig) Nem volt hiába címmel.
Füzesi Magda tavaly öt év után jelentkezett új kötettel. A Kagylóének költeményei négy részbe szerkesztve olvashatók a kötetben: a sort a Tájkép kerítéssel nyitja meg, ezt követi a címadó Kagylóének, a Kollázs, és A hetedik szobában című fejezet – egyszerű és természetes hangulati lírával érintve meg az olvasót.
Jankovics Marcell és Méry Gábor felvidéki szárnyasoltárokat bemutató sorozata eddig is kivételes albumokat hozott, a legújabb kötetben most a késmárki Szent Kereszt-bazilika kincseit csodálhatjuk meg. Jankovics Marcell emellett a mese, a film és az álom kapcsolatának feltárásán keresztül keresi a teljességet új kettőskönyvében (Mese, film, álom I–II.).
Jókai Annának Az együttlét című regénye jelent meg új kiadásban a Széphalom-életműsorozat részeként, egy beszélgetőkönyvben pedig Kozma Imre atyával járja körül a hit–remény–szeretet kérdését, ezúttal a reményt állítva a közös elmélkedés középpontjába (A remény ablaka).
Immár sokadik kiadásban jelent meg Kányádi Sándor Küküllő kalendáriuma , az évszakok váltakozását bemutató verseket Keresztes Dóra csodálatos rajzai egészítik ki. Kányádi Sándor megkapta „Az Év Gyermekkönyv Életmű Díjazottja" kitüntető címet.
Lászlóffy Csaba új verskötete(i) (kettős könyve, líra-duója, ikerválogatása) – Pózok a sebezhetőn és Átörökített magány – egymással dialogizáló műveivel, ciklusaival, textuális kereszteződéseivel izgalmas és egyben kísérleti nagykompozíciót rajzol ki.
Oravecz Imre Kaliforniai fürj című, a Jelenkor Kiadó által kiadott regényéért a könyvhéten megkapta a Szépírók Társasága díját, a 2013. évi Szépíró díjat. A könyv az Ondrok gödre folytatása, egy család eposzi méretű küzdelmét ábrázolja – exodusukat Amerikába –, amelyet az óhazából való távozás és az új hazában való megmaradás jelentett.
A Püski Kiadó Tamás Menyhért három drámáját jelentette meg egy kötetben Tanúságtevők címmel. A szerző két erdélyi „ikercsillag", Mikes Kelemen, illetve Tamási Áron benső drámáit is megírja.
Temesi Ferenc az Apámban több száz oldalas besúgói jelentésekre alapozva írta meg apja sorsát, aki visszautasította azt, hogy spicli legyen. A könyvben feltárul a kádári rendszer valódi romlottsága.
Tóth Erzsébet Hidegbéke című kötete 2008 és 2012 között született esszék, tárcák, kisprózák segítségével egyfajta látleletként szól az elmúlt évekről, az ország és annak alakítóinak állapotáról.
Vathy Zsuzsa fragmentált kisregénnyel jelentkezett. A Kávérajzok a művészetről, szabadságvágyunk szimbolikus kiéléséről, az emberi szellemről ad kór- és körképet a közelmúlt kulturális életét, a kultúracsinálókat nyomon követve.
